Pedagógiai asszisztensek – képesítési feltételek 2024. január 1-jétől

Kérdés: 2024. január 1-jén hatályba lép a 401/2023. Korm. rendelet. Ennek a 3/A. sz. melléklete tartalmazza a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló, nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési szinteket úgy, hogy meghatározza az alkalmazáshoz szükséges legalacsonyabb iskolai végzettség, illetve képesítés szintjét. A pedagógiai asszisztensek esetében az alkalmazáshoz szükséges feltételként a jogszabály a középfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítést határozza meg. Ez alapján 2024. január 1-jétől a pedagógiai asszisztens munkakör betöltéséhez szükséges a középfokú végzettségen alapuló szakképzettség (pl. pedagógiai asszisztens vagy kisgyermeknevelő szakképzettség), vagy továbbra is betölthető ez a munkakör érettségi végzettséggel? Amennyiben nem tölthető be január 1-jétől ez a munkakör érettségi végzettséggel, akkor mi a teendő azokkal a pedagógiai asszisztensekkel, akik csak érettségivel rendelkeznek, és a jogviszonyuk átalakul január 1-jén?
Részlet a válaszából: […] pedig az az előírás érvényesül, hogy őket "legalább a kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum 107%-ának megfelelő havi illetmény illeti meg" [Púétv. 96. § (2) bek., 99. § (1) bek.]. Az egyes NOKS munkakörök betöltéséhez szükséges konkrét szakképesítések, szakképzettségek előírására továbbra sem kerül sor, a 401/2023. Korm. rendelet 3. mellékletének B oszlopa csak "az alkalmazáshoz szükséges legalacsonyabb iskolai végzettség, illetve képesítés szintjét" határozza meg. E rendelkezésnek tehát valójában csak abból a szempontból van gyakorlati jelentősége, hogy a pedagógus-szakképesítéssel, szakképzettséggel nem rendelkezőként NOKS munkakörben foglalkoztatottak a minimálbér vagy a garantált bérminimum 107%-ára lesznek-e legalább jogosultak.A pedagógiai asszisztens képesítési feltétele tekintetében az új szabályozás továbbra sem zárja ki az érettségi végzettséggel rendelkezők alkalmazását. Az Nkt. 9. §-ának (6) bekezdése értelmében ugyanis a középiskola, a szakiskola és a készségfejlesztő iskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít, azonban az Nkt. 6. §-ának (1b) bekezdése alapján az érettségi végzettséghez ezenfelül az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Köznevelési dolgozók szabadsága

Kérdés: A Púétv. 132. §-ának (7) bekezdése értelmében, a köznevelési dolgozó részére járó végkielégítés összegének, szabadságának, jubileumi jutalmának és a felmentési idejének megállapítására a Kjt. 2023. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Ennek megfelelően a köznevelési dolgozók szabadságát 2024. január 1-jétől nem az Mt. szerint kell megállapítani, hanem a Kjt. szerint. A Kjt. 56. §-a szerint a közalkalmazottat – fizetési osztálytól függően – évi 20 vagy 21 munkanap alapszabadság illeti meg, az 57. § (1) bekezdés szerint pedig a közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. Ugyanakkor a köznevelési dolgozók közalkalmazotti jogviszonya 2024. január 1-jétől az Mt. szerinti munkaviszonnyá alakul át, így már nem lesznek besorolva fizetési osztályba és fokozatba. Hogyan kell így a köznevelési dolgozók szabadságát megállapítani 2024. január 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] irányadó a jogviszonyukra. Ennek egyik eleme a szabadság mértéke. Ahogy arra a kérdés is utal, a Kjt. rendszerében a szabadság mértéke alapvetően a besorolástól függ. Így a köznevelési dolgozót be kell sorolni a Kjt. előmeneteli szabályai szerint, meg kell állapítani a fizetési osztályt és fokozatot, és ez alapján adható meg az alapszabadság és a fizetési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.
Kapcsolódó címkék:  

Gyógypedagógiai pótlék megállapítása

Kérdés: A bölcsődében a pedagógiai szakszolgálat által kiállított szakvélemény alapján március hónaptól az egyik kisfiú SNI-s lett. Erről azonban a határozatot csak a napokban kaptuk meg. A gyógypedagógiai pótlékot visszamenőlegesen meg kell állapítani, és kifizetni? Illetve, ha igen, március hónaptól visszamenőlegesen? A kisgyermek jelenleg is a bölcsődébe jár.
Részlet a válaszából: […] a munkaviszonyban a pótlékok a munkaköri feladatok ellátása során felmerülő valamely nehezítő körülményt honorálnak. Ilyen lehet a fentiek szerint az SNI-s vagy a korai fejlesztésre jogosult gyermek ellátása. Az erre vonatkozó jogszabályok egyfelől előírják, hogy ezeket az állapotokat szakértői vizsgálat során elkészített szakértői vélemény mondja ki [15/2013. EMMI rendelet 7. § (1) bek., 12. § (2) bek.], másfelől azt, hogy ez alapján az ilyen gyermekkel a sajátosságainak megfelelő tartalommal kell foglalkozni, fejlesztését, nevelését végezni. A korai fejlesztés és gondozás feladatait a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a gyermeket ellátó fejlesztő szakemberek által kidolgozott egyéni fejlesztési tervben foglaltak szerint kell végezni [15/2013. EMMI rendelet 5. § (1) bek.]. A korai fejlesztést és gondozást, ha a gyermek bölcsődei nevelésben vesz részt, és amennyiben a feladat ellátásához szükséges feltételek biztosítottak, a bölcsődében kell ellátni [15/2013. EMMI rendelet 4. § (3) bek.]. Az SNI-s, illetve a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek bölcsődei ellátás keretében[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Pedagógiai asszisztensek – képesítési feltételek január 1-jétől

Kérdés: 2024. január 1-jén hatályba lép a 401/2023. Korm. rendelet. Ennek 3/A. melléklete tartalmazza a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési szinteket úgy, hogy meghatározza az alkalmazáshoz szükséges legalacsonyabb iskolai végzettség, illetve képesítés szintjét. A pedagógiai asszisztensek esetében az alkalmazáshoz szükséges feltételként a jogszabály a középfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítést határozza meg. Ez alapján 2024. január 1-jétől a pedagógiai asszisztens munkakör betöltéséhez szükséges a középfokú végzettségen alapuló szakképzettség (pl. pedagógiai asszisztens vagy kisgyermeknevelő szakképzettség), vagy továbbra is betölthető ez a munkakör érettségi végzettséggel? Amennyiben nem, mi a teendő azokkal a pedagógiai asszisztensekkel, akik csak érettségivel rendelkeznek, és jogviszonyuk átalakul január 1-jén?
Részlet a válaszából: […] pedig az az előírás érvényesül, hogy őket "legalább a kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum 107%-ának megfelelő havi illetmény illeti meg" [Púétv. 96. § (2) bek., 99. § (1) bek.]. Az egyes NOKS-munkakörök betöltéséhez szükséges konkrét szakképesítések, szakképzettségek előírására továbbra sem kerül sor, a 401/2023. Korm. rendelet 3. mellékletének B oszlopa csak "az alkalmazáshoz szükséges legalacsonyabb iskolai végzettség, illetve képesítés szintjét" határozza meg. E rendelkezésnek tehát valójában csak abból a szempontból van gyakorlati jelentősége, hogy a pedagógus-szakképesítéssel, -szakképzettséggel nem rendelkezőként NOKS-munkakörben foglalkoztatottak a minimálbér vagy a garantált bérminimum 107%-ára lesznek-e legalább jogosultak.A pedagógiai asszisztens képesítési feltétele tekintetében az új szabályozás továbbra sem zárja ki az érettségi végzettséggel rendelkezők alkalmazását. Az Nkt. 9. §-ának (6) bekezdése értelmében ugyanis a középiskola, a szakiskola és a készségfejlesztő iskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít, azonban az Nkt. 6. §-ának (1b) bekezdése alapján az érettségi végzettséghez ezenfelül[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.
Kapcsolódó címkék:    

"Nők 40-nel" nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés:

Önkormányzati fenntartású bölcsődében egy kisgyermeknevelő a közalkalmazotti jogviszonya mellett érvényesítette a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes öregségi nyugdíját. Ehhez természetesen a munkáltató hozzájárult. A közalkalmazotti jogviszonya tehát nem szűnt meg, folyamatosan határozatlan idejű jogviszonyban áll. Meddig köteles a munkáltató foglalkoztatni a nyugdíjas közalkalmazottat? Módosítani kell-e a határozatlan idejű kinevezését határozott idejűre azért, mert nyugdíjas lett? Milyen módon lehet megszüntetni a nyugdíjas közalkalmazott jogviszonyát? Módosítható-e a kinevezése határozatlanról határozottra, és ha igen, milyen módon?

Részlet a válaszából: […] vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése [Kjt. 25. § (1) bek. b) és c) pont]. A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető áthelyezéssel [Kjt. 26. §], a felek közös megegyezésével vagy a közalkalmazott lemondásával [Kjt. 28. §], továbbá a törvényi feltételek fennállása esetén a közalkalmazott rendkívüli lemondásával [Kjt. 29. §] vagy a munkáltató rendkívüli felmentése folytán [Kjt. 33/A. §]. Speciális eset lenne az is, ha például egy esetleges jogviszonyváltás esetén a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járulna hozzá [Kjt. 25/A. § (6) bek.]. A munkáltató köteles lenne a közalkalmazotti jogviszonyt az Mt. 29. §-ának (1) bekezdése alapján (az érvénytelenség jogkövetkezményeként) azonnali hatállyal megszüntetni, ha a közalkalmazott a Kjt. 20. §-ának (6) bekezdésében foglalt kötelezettségének a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül nem tenne eleget, azaz amennyiben hatósági bizonyítvánnyal nem tudná igazolni a büntetlen előéletét, vagy hogy nem áll foglalkozástól eltiltás vagy olyan büntetőeljárás hatálya alatt, amely kisgyermeknevelőkénti foglalkoztatását kizárná [Kjt. 20. § (2) bek. d) pont, (2c)–(2e) bek., (6) bek.], illetve akkor is, ha a foglalkoztatást kizáró ok egyéb módon a munkáltató tudomására jutna. Az összeférhetetlenség esetén a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt azonnali hatállyal megszüntethetné akkor is, ha a közalkalmazott az összeférhetetlen jogviszony létesítésének megtiltása esetén, vagy az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló munkáltatói felszólítás kézhezvételét követő harminc napon belül az összeférhetetlenséget nem szüntetné meg [Kjt. 44. §]. Mindezek azonban hipotetikus esetek, a kérdésben nem utal semmi arra, hogy ezek bármelyike is fennállna. A közalkalmazotti jogviszonyt ugyanakkor a munkáltató felmentéssel is megszüntetheti a Kjt. 30. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták; b) az Országgyűlés, a kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője vagy az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség; c) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált, vagy munkáját nem végzi megfelelően; vagy d) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bek. g) pont]. Mivel a közalkalmazott nyugdíjasnak minősül akkor is, ha az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül [Mt. 294. § (1) bek. g) pont gb) alpont], a munkáltató a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Köztisztviselői jubileumi jutalom – a jogszerző idők

Kérdés:

Polgármesteri hivatalba 2023. november 15. napjától, közszolgálati jogviszonyban köztisztviselő kinevezésére került sor. A köztisztviselő kinevezését megelőzően múzeumban dolgozott. 2018. augusztus 1. napjától 2020. október 31. napjáig közalkalmazotti jogviszonyban, majd a Módtv. rendelkezései alapján közalkalmazotti jogviszonya 2020. november 1. napjától munkaviszonnyá alakult. A Módtv. 3. §-ának (5) bekezdése rendelkezik továbbá arról is, hogy "A közalkalmazotti jogviszony 1. § (2) bekezdése szerinti átalakulásával létrejövő munkaviszonyra az átalakulást követő öt évben a Kjt.-nek a végkielégítésre és a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait alkalmazni kell." A köztisztviselő jubileumi jutalomra jogosító idejének számításakor hogyan járunk el helyesen? A múzeumnál töltött idejét teljes egészében beszámíthatjuk-e, függetlenül a jogviszonyok fajtájától, vagy kizárólag csak a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időszakot vehetjük figyelembe?

Részlet a válaszából: […] kimondja, hogy a közalkalmazotti jogviszony átalakulásával létrejövő munkaviszonyra az átalakulást követő öt évben alkalmazni kell többek között a Kjt.-nek a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait. Ez a szabály arról rendelkezik, hogy a kulturális intézménynél a közalkalmazotti jogviszonyból 2020. november 1-jén a törvény erejénél fogva munkaviszonyba átkerülő személy [Módtv. 2. § (8) bek.] munkaviszonyában még az átalakulást követő öt évben a Kjt. jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait is alkalmazni kell. Ez azonban nem jelenti azt, hogy amennyiben az érintett utóbb átkerül közszolgálati jogviszonyba, akkor a Kttv. hatálya alá is "magával viszi" a Kjt. szerinti szabályokat, sem pedig azt, hogy ezt a munkaviszonyát a Kttv. hatálya alatt a jubileumi jutalomnál figyelembe kellene venni. Egyfelől a Kttv. hatálya alatt (az Mt.-vel ellentétben) vannak jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezések, amelyek a Kttv. szerinti kinevezésénél fogva rá is irányadóak. Másrészt a Módtv. idézett szabálya nem mondja ki azt, hogy utóbb egy másik jogállási törvény hatálya alatt (jelen esetben a Kttv.) a kulturális intézménynél (a múzeumnál) munkaviszonyban eltöltött időt is el kellene ismerni[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Garantáltbérminimum-emelés és a köztisztviselői illetmény

Kérdés:

A 2023. december 1. napjától hatályos 508/2023. Korm. rendelet szerinti minimálbér- és a garantáltbérminimum-emelkedés hogyan érinti abban az esetben a köztisztviselőt, ha önkormányzati keresetkiegészítést is kap? A köztisztviselő illetménye nem csökkenhet, viszont, ha "beletöltődik" az önkormányzati kiegészítésbe, akkor pont annyi marad, és nem emelkedik az illetménye. Hogyan emelhető úgy az illetmény, hogy a munkavállaló az 508/2023. Korm. rendelet szerinti illetményemelést is megkapja?

Részlet a válaszából: […] köztisztviselőnek egyfajta többletként a Kttv. 234. §-a szerinti illetménykiegészítés összegét. Ezt meg lehet tenni például úgy, hogy az illetménykiegészítés tárgyévre megállapított százalékos mértékét a helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletét módosítva felemeli – feltéve, hogy korábban nem a legmagasabb százalékos mértéket alkalmazták. Ez valamennyi felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő tekintetében vármegyei önkormányzatnál, megyei jogú városnál, fővárosi kerületi, illetve a fővárosi önkormányzatnál az alapilletmény legfeljebb 40%-a; községi önkormányzatnál az alapilletmény legfeljebb 20%-a, minden más önkormányzatnál az alapilletmény legfeljebb 30%-a. Valamennyi érettségi végzettséggel rendelkező köztisztviselőnek pedig egységesen legfeljebb az alapilletmény 20%-a lehet az illetménykiegészítése [Kttv. 234. § (3)–(4) és (6) bek.]. További megoldás lehet a magasabb illetmény elérésére az illetményeltérítés, ám erre csak a következő évben van lehetőség, ugyanis a Kttv. szerint a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselők alapilletmény-eltérítésére a Kttv. 133. §-ának (3) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy az eltérítés a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra állapítható meg. Az eltérítésről szóló döntést minden év március 31-éig kell meghozni [Kttv. 234/A. §]. A Kttv. 133. §-ának (3) bekezdése alapján általános szabály szerint ezt a hivatali szerv vezetője át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül a köztisztviselő tárgyévet megelőző év minősítése, ennek hiányában teljesítményértékelése alapján hozhatja meg a tárgyévre vonatkozóan oly módon, hogy a köztisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét december 31-éig terjedő időszakra legfeljebb 50%-kal megemelheti. Megoldás lehet még a személyi illetmény. A jegyző, illetve a főjegyző – a polgármester, a főpolgármester, a vármegyei közgyűlés elnöke jóváhagyásával[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Jogalap nélkül kifizetett cafeteria – a visszafizetése iránti igény érvényesítése

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál dolgozó köztisztviselő jogviszonya év közben megszűnt. Cafeteriajuttatásként a SZÉP-kártyájára utalt összegből visszatérítés-hátraléka van. Amennyiben díjhátralékát fizetési felszólítás ellenére sem rendezi, milyen mód áll rendelkezésre a tartozás behajtására?
Részlet a válaszából: […] felszólítás az elévülést megszakítja. A szabályozásból az következik, hogy két külön jogintézményről van szó, amelyek ugyanakkor együtt is alkalmazhatóak. A fizetési felszólítással történő igényérvényesítésre nincsenek összegbeli vagy egyéb korlátok, azaz bármilyen vagyoni jellegű követelés érvényesíthető e módon.A fizetési felszólításnak tehát, mint önálló igényérvényesítési formának, ha az ellen a köztisztviselő nem fordul bírósághoz, azt keresettel nem támadja, "jogerőre" kell emelkednie, és végrehajtható okirat kiállításának alapjául kell szolgálnia; értelmetlen lenne ugyanis a jogintézmény, ha a keresettel nem támadott fizetési felszólítás alapján a munkáltatónak külön pert kellene indítania azért, hogy abban az eljárásban végül végrehajtható okirathoz (végrehajtási laphoz) jusson.A végrehajtási szabályok szerint a bíróság végrehajtási záradékkal látja el a munkáltatónak a munkavállalóval közölt és keresettel nem támadott fizetési felszólítását [Vht. 23. § (1) bek. a) pont]. Itt is értelmezési problémákba lehet azonban ütközni, mivel a munkavállaló fogalmát nem, a munkáltató[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Külföldre utazás ideje kötetlen munkarendben

Kérdés:

Kötetlen munkarendű munkavállalónk munkaköre a munkáltató ügyfeleivel való személyes kapcsolattartás ("területi képviselő"), és ebből kifolyólag állandó munkavégzési hellyel nem rendelkeznek. Ha külföldre kell utaznia, hogy tárgyaljon a külföldi ügyféllel, és ez az utazás vasárnap történik, viszont a tényleges munkavégzésre csak hétfőn kerül sor, akkor ez a vasárnapi utazás munkaidőnek minősül-e? Ha igen, milyen díjazás jár arra?

Részlet a válaszából: […] munkavégzésre vonatkozókat, továbbá b) a rendes és a rendkívüli munkaidő, illetve a készenlét nyilvántartására vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni [Mt. 96. § (2)–(3) bek.]. Mivel a munkaidő minősítésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, ebből következően a bérpótlékokra vonatkozó szabályok sem értelmezhetők kötetlen munkarendben, azok a munkavállalónak ilyenkor nem járnak; így például a vasárnapi, illetve rendkívüli munkavégzésre vonatkozó pótlékok sem illetik meg. A munkaidő fogalma ugyanakkor kötetlen munkarend esetén is irányadó, amelybe a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama alapvetően nem számít be [Mt. 86. § (3) bek. b) pont]. Ha tehát a munkavállaló azért utazik vasárnap külföldre, hogy ott másnap a munkaköri feladatait teljesítse, azaz munkaidőben munkát végezzen, az ilyen célú utazás a tényleges munkavégzés helyére történő utazásnak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Munkaidőkeretben elszámolt állásidőre kifizetett bér levonása

Kérdés: A munkaidőkeret lejárta előtt felmondott a munkáltató a munkavállalónak az Mt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján. Az Mt. 95. §-a (4) bekezdésének d) pontja alapján levonásra került 72 óra, olyan időszakra (2020. júniusban 9 nap), amikor a munkáltató a bérjegyzék szerint állásidőt fizetett ki a munkavállalónak. A veszélyhelyzet végén a fizetés nélküli szabadságából tért vissza a munkavállaló, így nem tudta, hogy mi a rá irányadó munkaidő-beosztás. Az állásidős napok 3. napján közölte a munkáltató a munkaidő-beosztást (utólag), amely szerint ezeket pihenőnapnak tekinti. A levonás így a munkáltató szerint jogszabályszerű. Amennyiben nem a bérjegyzéket fogadjuk el a valós elszámolásnak, hanem az e-mailes munkaidő-beosztást, akkor a visszafizetési kötelezettség terheli-e a munkavállalót, ha több pihenőnapot kapott, mint amennyi járt volna neki? Egyebekben a bérjegyzék az "erősebb", vagy az e-mailes munkaidő-beosztás?
Részlet a válaszából: […] alkalmazni, ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt a munkáltatónak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondásával szűnik meg, és a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidőre járó munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült [Mt. 95. § (4) bek. d) pont].A munkaidő-beosztás utólagos közlése tehát nem érvényes nyilatkozat a munkáltató részéről – nincs arra lehetőség, hogy az állásidőnek minősülő időtartamot a munkáltató utólag pihenőnapnak minősítse. Hasonlóan, ha a munkáltató egyszer már állásidőnek minősített egy időszakot, akkor utóbb nem minősítheti át azért, mert megszüntetésre került a munkaviszony. Az Mt. 95. §-a nem is alkalmazható a kérdés szerinti esetben. A szabály arra az esetre vonatkozik, ha a munkavállalónak nem volt elszámolva a munkaviszony végéig annyi munkaideje, mint amennyit általános munkarendben be lehetett volna osztani a részére; de több munkabér került megfizetésre a részére, mint amennyi az elszámolt munkaidejére járt volna. Például, ha a munkavállalónak a munkaidőkeretben a munkaviszony megszűnésének időpontjáig[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.
1
2
3
8