444 talált állásfoglalás a Szabadság+kiadása kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Munkavállalónk múlt héten három napot nem jött be, állítása szerint árvíz volt borsodi falujában. Egyik kérdésünk, hogyan ellenőrizhetjük, hogy ez őt is érintette? Egyáltalán, mit jelent az érintettség, azt is, ha a töltésen dolgozott, de az ő háza nem volt közvetlen veszélyben? Másik kérdésünk, mivel másik munkavállalónkat kellett miatta túlóráztatnunk, átháríthatjuk-e rá ennek pluszköltségeit?

Kérdés: Munkavállalóink egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak úgy, hogy heti kettőnél több pihenőnapra jogosultak. A két pihenőnapon túli "szabadnapok" minek minősülnek munkajogi szempontból (pihenőnapnak, szabadnapnak)? Hogyan számoljuk el ezeket a napokat például a szabadság szempontjából?

Kérdés: Havidíjas munkavállalókat foglalkoztató nyomda vagyunk, sajnos megrendeléseink csökkenése miatt előfordul, hogy napokig nem tudunk munkát biztosítani a munkavállalók részére. Emiatt kérdezzük, hogy milyen esetekben küldhetők el a munkavállalók fizetés nélküli szabadságra?

Kérdés: Az éves szabadságolási ütemtervben szerepelnie kell-e a vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettesek szabadsága igénybevétele időpontjának?

Kérdés: Figyelemmel arra, hogy az Mt. 188. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vezető maga állapítja meg a pihenőidejének és szabadságának igénybevételét, vonatkozik-e rá az Mt. 134. § (3) bekezdése, amely szerint a szabadságot esedékességének évében kell kiadni? Ha megszűnik a jogviszonya, meg kell-e váltani az igénybe nem vett szabadságait?

Kérdés: Idényjellegű munkákat végző munkáltató vagyunk, erre tekintettel éves munkaidőkeretben alkalmazzuk a munkavállalókat. A munkavállalók nyáron általában többet (napi 12 órát), télen kevesebbet (napi 4 órát) dolgoznak. Problémát jelent, hogy szabadságuk, betegszabadságuk esetén az egy órára eső távolléti díjukat napi hány órával kell felszoroznunk, ha napi 12 órát, vagy ha éppen napi 4 órát dolgoznak. Egyes vélemények szerint az aktuális munkaidő-beosztás szerinti óraszámmal kell felszorozni az egy órára járó távolléti díjat, mások szerint viszont a mindig egy munkanapra, vagyis 8 órára eső távolléti díj illeti meg őket függetlenül attól, hogy napi hány óra munkavégzésre vannak éppen beosztva. Kérjük a Szerkesztőség értelmezését a kérdéssel kapcsolatban!

Kérdés: Munkavállalóink hétfőtől péntekig dolgoznak, szombat-vasárnap pihenőnap. Ha betegszabadságon van egy munkavállaló, és a betegszabadság időtartamába egy olyan szombat vagy vasárnap is beleesik, amely egyben munkaszüneti nap is, erre a napra is megilleti őt a betegszabadság idejére járó díjazás?

Kérdés: Cégünk könnyűipari terméket gyárt, 33 fővel. A szakma jellegzetessége a szezonalitás, az év első felében megy le a termelés 60-65%-a, plusz az átállások. A létszám megtartása érdekében a munkaidőalapot áthelyeztük, 4 illetve 6 napos hetekre bontva a munkaidőt. Az üzemben nincs sem kollektív szerződés, sem pedig üzemi tanács. Milyen szabályok vonatkoznak az eltérő munkaidejű hónapokra?

Kérdés: Olyan munkaszerződést szeretnénk kötni a munkavállalókkal, amelyben nem egy konkrét munkaidőmértéket (pl. heti 30 órát) határozunk meg, hanem tulajdonképpen keretmunkaidő-mértéket. A munkavállaló munkaidejének a mértéke heti 20 órától 40 óráig terjedne, a munka mennyiségétől függően. Van erre jogszerűen lehetőségünk?

Kérdés: Figyelemmel arra, hogy tavaly október 31-én megsemmisítésre került az Mt. azon szabálya, amely a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók tekintetében szabályozta a rendes szabadság munkáltató által történő kiadásának közlésére vonatkozó háromnapos szabályt, jelenleg mennyi idővel korábban kell közölni a szabadság kiadását a munkavállalóval?