Munkaidő-nyilvántartás – csak a munkavállaló aláírásával érvényes?

Kérdés: A munkaidő-nyilvántartás csak akkor érvényes, ha azt a munkavállaló aláírja? Mindennap alá kell írnia a jelenléti ívet, vagy elegendő, ha a hónap végén egyszer aláírja a munkavállaló? És egyébként milyen formában jogszerű a nyilvántartás vezetése?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-nyilvántartás egy gyűjtőfogalom, amely magábanfoglalja valamennyi, a munkaidővel és pihenőidővel kapcsolatos, illetve amunkavállaló hosszabb időtartamú pihenéshez való jogával összefüggő adatot.Ezek nemcsak a munkavállaló egészsége, testi épsége védelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Szabadságmegváltás a határozott idejű jogviszony meghosszabbítása előtt

Kérdés: Egyik kolléganőnk határozott idejű kinevezését háromszor hosszabbítottuk meg (utoljára januárban). A jogviszonya alatt két gyermeket szült (2006 szeptemberében, majd 2008 júniusában). A kinevezésében foglalt határozott idő 2010 augusztusában lejár, azonban az iskolakezdéssel mi ismét szeretnénk foglalkoztatni (pedagógus munkakörben). A kolléganőnek az elmúlt évek alatt jelentős mennyiségű szabadsága gyűlt össze, azonban az idő rövidsége miatt nem tudjuk a szabadságot teljes egészében az iskolakezdésig kiadni. Ha a lejárt szerződés következtében megszűnik a jogviszonya, kifizethetjük-e pénzben a szabadságát úgy, hogy szeptembertől ismét kötnénk vele szerződést? Szerintünk ez így jogszerű, mivel szeptembertől mindenképpen szükséges a munkája. A munkáltató a GYES-en lévő munkavállaló esetében rendelkezhet-e az oktatói pótszabadság egy részével?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltaknak van egy fontosabb, aszabadságmegváltásnál fajsúlyosabb előkérdése! A Kjt. 21. § (2) bekezdéseszerint a közalkalmazotti jogviszony – ha törvény eltérően nem rendelkezik -csak helyettesítés céljából, vagy meghatározott munka elvégzésére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Igazolt és nem fizetett távollét – és az árvíz

Kérdés: Munkavállalónk múlt héten három napot nem jött be, állítása szerint árvíz volt borsodi falujában. Egyik kérdésünk, hogyan ellenőrizhetjük, hogy ez őt is érintette? Egyáltalán, mit jelent az érintettség, azt is, ha a töltésen dolgozott, de az ő háza nem volt közvetlen veszélyben? Másik kérdésünk, mivel másik munkavállalónkat kellett miatta túlóráztatnunk, átháríthatjuk-e rá ennek pluszköltségeit?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 107. § g) pontja szerint mentesül a munkavállaló amunkavégzési kötelezettsége alól, ha elháríthatatlan ok miatt nem tud amunkahelyén megjelenni. Az árvíz elháríthatatlan oknak (vis maior) minősül,azonban az idézett törvényhely ennek bekövetkezte mellett további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

"Szabadnap" – a munkajogi megítélés

Kérdés: Munkavállalóink egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak úgy, hogy heti kettőnél több pihenőnapra jogosultak. A két pihenőnapon túli "szabadnapok" minek minősülnek munkajogi szempontból (pihenőnapnak, szabadnapnak)? Hogyan számoljuk el ezeket a napokat például a szabadság szempontjából?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkavállalók úgy dolgoznak egyenlőtlenmunkaidő-beosztásban, hogy heti kettőnél több pihenőnapra jogosultak, a munkavállalóka heti két pihenőnapon túl valóban jogosultak egy vagy akár több ún."szabadnapra". A szabadnap definíciója ugyan nem jelenik meg az Mt.-ben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Csökkenő megrendelések – mit tehet a munkáltató?

Kérdés: Havidíjas munkavállalókat foglalkoztató nyomda vagyunk, sajnos megrendeléseink csökkenése miatt előfordul, hogy napokig nem tudunk munkát biztosítani a munkavállalók részére. Emiatt kérdezzük, hogy milyen esetekben küldhetők el a munkavállalók fizetés nélküli szabadságra?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban fontos utalnunk arra, hogy abban az esetben, haa munkáltató működési körében felmerült okból (pl. a megrendelések csökkenésemiatt) a munkavállaló nem tud munkát végezni, az emiatt kieső munkaidőre(állásidő) személyi alapbére illeti meg [Mt. 151. § (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Szabadságolási ütemterv – vezető állású munkavállalókra?

Kérdés: Az éves szabadságolási ütemtervben szerepelnie kell-e a vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettesek szabadsága igénybevétele időpontjának?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 188. § (1) bekezdése szerint vezető állásúmunkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a helyettese. A vezérigazgató,valamint a vezérigazgató-helyettesek ezért vezető állású munkavállalónakminősülnek. Ugyan – szemben a közszolgálatra irányadó Ktv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Vezető állású munkavállalók szabadsága és szabadságmegváltása

Kérdés: Figyelemmel arra, hogy az Mt. 188. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vezető maga állapítja meg a pihenőidejének és szabadságának igénybevételét, vonatkozik-e rá az Mt. 134. § (3) bekezdése, amely szerint a szabadságot esedékességének évében kell kiadni? Ha megszűnik a jogviszonya, meg kell-e váltani az igénybe nem vett szabadságait?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 192. §-a szerint a vezető állású munkavállaló amunkaidő-beosztását, valamint a pihenőidő (szabadság) igénybevételét – amunkaszerződésben foglaltak szerint – maga állapítja meg. Eszerint az Mt. 192.§-ában foglaltaktól a felek a munkaszerződésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Távolléti díj számítása egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Idényjellegű munkákat végző munkáltató vagyunk, erre tekintettel éves munkaidőkeretben alkalmazzuk a munkavállalókat. A munkavállalók nyáron általában többet (napi 12 órát), télen kevesebbet (napi 4 órát) dolgoznak. Problémát jelent, hogy szabadságuk, betegszabadságuk esetén az egy órára eső távolléti díjukat napi hány órával kell felszoroznunk, ha napi 12 órát, vagy ha éppen napi 4 órát dolgoznak. Egyes vélemények szerint az aktuális munkaidő-beosztás szerinti óraszámmal kell felszorozni az egy órára járó távolléti díjat, mások szerint viszont a mindig egy munkanapra, vagyis 8 órára eső távolléti díj illeti meg őket függetlenül attól, hogy napi hány óra munkavégzésre vannak éppen beosztva. Kérjük a Szerkesztőség értelmezését a kérdéssel kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] A munkavállalókat a munkáltató – az idényjellegűmunkavégzéshez kapcsolódó hosszabb munkaidőkeretre tekintettel – egyenlőtlenmunkaidő-beosztásban foglalkoztatja. Az Mt. alapján a munkavállalót megilletőrendes szabadság és betegszabadság munkanapokban kerül meghatározásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Betegszabadság számítása heti pihenőnapra eső munkaszüneti napon

Kérdés: Munkavállalóink hétfőtől péntekig dolgoznak, szombat-vasárnap pihenőnap. Ha betegszabadságon van egy munkavállaló, és a betegszabadság időtartamába egy olyan szombat vagy vasárnap is beleesik, amely egyben munkaszüneti nap is, erre a napra is megilleti őt a betegszabadság idejére járó díjazás?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 137. § (6) bekezdése szerint a betegszabadságkiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Haa munkavállaló a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzésikötelezettsége alól, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Rugalmas munkaidő-beosztás – könnyűipari termékek gyártásához?

Kérdés: Cégünk könnyűipari terméket gyárt, 33 fővel. A szakma jellegzetessége a szezonalitás, az év első felében megy le a termelés 60-65%-a, plusz az átállások. A létszám megtartása érdekében a munkaidőalapot áthelyeztük, 4 illetve 6 napos hetekre bontva a munkaidőt. Az üzemben nincs sem kollektív szerződés, sem pedig üzemi tanács. Milyen szabályok vonatkoznak az eltérő munkaidejű hónapokra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117. § (1) bekezdésének j) pontja szerint azidénymunka olyan munkavégzés, amely az előállított áru, vagy a nyújtott szolgáltatástermészete miatt – a munkaszervezés körülményeitől függetlenül – évszakhoz, azév valamely adott időszakához vagy időpontjához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.
1
38
39
40
44