1221 talált cikk a Munkabér kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: A rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban az a szabály, hogy a munkáltató eldöntheti, kifizeti a túlmunkát, vagy szabadidőt biztosít. Jól értjük-e az alábbiakat? Ha szombaton (szabadnapján) túlmunkára kötelezem, akkor például a következő hét szerdát kiadom helyette pihenőnapnak, és nem kap pótlékot a munkavállaló? Ha szerdán (munkanapján) 12 órát foglalkoztatom a munkavállalót, akkor csütörtökön később kezd, és csak 4 órát dolgozik pótlék fizetése nélkül? A pihenőnapon (pl. vasárnap) végzett munka ellenértékeként jár 1 nap és 50% pótlék? Cégünknél a munkaidő napi 8 óra, 5+2 munkarendben; a munkavállalók kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak.

Kérdés: Az 1994. évi LIII. törvény 65. §-a több egyenrangú letiltás (végrehajtó által) esetén, a nettó munkabér 50%-nak levonását írja elő. Jól gondoljuk-e, hogy ha négy egyenrangú letiltás van, akkor az első letiltásnál 33%-ot, a másodiknál 17%-ot foganatosítunk, a harmadik és a negyedik letiltást már nem tudjuk levonni, csak előjegyezni és nyilvántartásba venni?

Kérdés: Az elmúlt hónapban cégünknek komoly fizetési nehézségei voltak, ebben a hónapban nem fogjuk tudni kifizetni a munkabéreket. Ilyen sajnálatos helyzetbe még nem kerültünk, ezért nem tudjuk, hogy a járulékokat hogyan kell megfizetni, illetve bevallani, valamint hogyan kell nyilvántartanunk a ki nem fizetett összegeket?

Kérdés: A nevelési év indulását közvetlenül megelőzően az általunk foglalkoztatott óvodapedagógusoknak az évi 25 nap pótszabadság terhére továbbképzést tartottunk. Egyikük a részvételt visszautasította, mivel befizetett társasutazáson vesz részt a kérdéses időpontban. Indíthatunk-e ellene fegyelmit az utasítás megtagadása miatt?

Kérdés: Építőipari vállalkozásunk elnyert egy vidéki projektet. A munkát természetesen saját munkavállalóinkkal akarjuk elvégezni. Milyen módon alkalmazhatjuk őket a kivitelezés helyszínén, ha a munkaszerződésük szerint a munkavégzés helyeként Budapest közigazgatási területe van megjelölve?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnál közös megegyezéssel megszüntettük egyik munkavállalónk munkaviszonyát. Jutalom címén kéthavi átlagkeresetnek megfelelő összeget kapott. Ez az összeg is beleszámít a 98%-os adózás alá eső jövedelmekbe, vagy csak a szabadság megváltása és a felmentési időre járó átlagkeresete és a végkielégítése?

Kérdés: 2011. december 1-jétől több rendelkezés is módosul a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatban. A módosító törvény ugyanakkor tartalmaz egy olyan rendelkezést, amely szerint e rendelkezések végrehajtása érdekében a kollektív szerződéseket legkésőbb december 31-ig felül kell vizsgálni. Kérem, segítsenek értelmezni azt, hogy milyen felülvizsgálatról lehet itt szó, és ha december 1-jén hatályba lépnek a módosító rendelkezések, de módosítási kötelezettség csak december 31-i határidővel van, akkor milyen szabályokat kell figyelembe venni 2011. december 1. és 31. között?

Kérdés: Segítségüket kérjük a munkaszüneti napra járó díjazás megállapításához. Munkavállalónk készenléti jellegű munkakörben dolgozik, személyi alapbére órabérben van meghatározva. Milyen díjazást kell fizetnünk, ha a tárgyhónapban a fizetett ünnepen rendes munkaidőben dolgozott, illetve akkor, ha nem folytatott munkavégzést az ünnepnapon? Mi a helyzet akkor, ha éppen ezen a napon kell túlóráznia a munkavállalónak?

Kérdés: Egy munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalónk szakács munkakörben dolgozik nálunk. Egy alkalommal lejárt szavatosságú alapanyagból – amely megfelelőségének ellenőrzése épp az ő feladata lett volna – készített ebédet, és több vendégünk rosszul lett. Ők kártérítést követelnek. Ilyen esetben mi vagyunk felelősek az esetleges kárért mint kölcsönvevő, vagy a kölcsönbeadó?

Kérdés: Egyik telephelyünkön a helyi vezető a munkavállalói késéseket olyan módon kezeli, hogy a késő munkavállaló esetében a késedelmet ledolgoztatja, mégpedig olyan módon, hogy a késéssel érintett minden fél óra után a beosztás szerinti munkaidőt követően fél-fél órát kell ledolgozni; azaz ha a munkavállaló 5 percet késik, akkor 30 percet, ha 35 percet, akkor 1 órát. Az így ledolgozott pluszidőre bért nem kapnak a munkavállalók. Mivel nem vagyunk meggyőződve ennek a megoldásnak a jogszerűségéről, ezért kérjük állásfoglalásukat, hogy milyen módon maradhat fenn ez a rendszer?