Munkabér bankszámlára utalása – ki határozza meg a bankot?

Kérdés: Cégünk álláspontja szerint nem vagyunk kötelesek a munkavállaló számára a munkabér bankszámlára történő utalásának ingyenességét biztosítani abban az esetben, ha a munkavállaló nem az általunk megjelölt banknál nyit számlát. Vajon helyes-e ez a jogértelmezés?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 154. § (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy amunkáltató a munkabért vagy annak meghatározott részét kollektív szerződésrendelkezése vagy a munkavállaló megbízása alapján a munkavállaló által meghatározottfizetési számlájára (bankszámlára) utalja át. Az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Bírság a munkáltatónak – munkavállalói kárfelelősséggel?

Kérdés: Egy munkavállalónk elmulasztott elküldeni egy bevallást a hatóságnak, ami miatt bírságot szabtak ki a cégünkre. Az eljárás során nem tudtuk kimenteni magunkat, nem fogadták el, hogy a társaság (lényegében a munkavállalónk, mivel csak ő foglalkozott az üggyel) magatartása nem volt felróható. Ilyen esetben a kimentés sikertelensége megalapozza a munkavállaló kárfelelősségét is a munkáltatóval szemben?
Részlet a válaszából: […] ...Így kártérítési felelőssége is megáll, és – hacsakÖnöknél a munka- vagy kollektív szerződésük szerint nincs szigorúbb szabály -munkabére 50%-áig marasztalható, hacsak a bírság összege ennél nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Szociális juttatás vagy természetbeni munkabér?

Kérdés: Jogszerű-e az a gyakorlatunk, hogy munkavállalóinknak olyan melegétkezési jegyet adunk, amelyet csak a mi cégünknél (az élelmiszer-áruházunkban található pizzériában) lehet beváltani?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 154. § (1)-(2) bekezdése szerint a munkabértforintban kell megállapítani és kifizetni, azt utalvány vagy más formábanfizetni tilos. Jogszabály vagy kollektív szerződés – de a munkáltató és amunkavállaló megállapodása nem – természetbeni munkabért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Közcélú munka – ki lehet munkáltató?

Kérdés: Nem önkormányzati tulajdonú, azonban az önkormányzat által megbízott gazdálkodó szervezetként közcélú munka keretében foglalkoztathatunk-e közmunkásokat olyan feladatokra, mint például csatornázás és belvízmentesítés? Milyen időtartamban vonhatók be közcélú foglalkoztatásba, és milyen mértékű juttatásban kell őket legalább részesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazni kell az Mt. rendelkezéseit, így a 144. § alapjánszemélyi alapbérként legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér(minimálbér) vagy a törvény szerinti feltételek esetén garantált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Álláskeresők foglalkoztatása – támogatás mindkét félnek

Kérdés: Szeretnénk álláskereső személyeket foglalkoztatni egy új, a válság következtében munkahelyüket elvesztett személyek foglalkoztatását célzó támogatás igénylésével. Ezen konstrukció keretében a munkaadó megkapja támogatásként lényegében az álláskeresési járadék összegét. Felmerül a kérdés, hogy az álláskeresőt is megilleti-e elhelyezkedése esetén az álláskeresési járadék egyösszegű kifizetése? Ha igen, milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] ...álláskeresési járadék alapját képzőjárulék­alapjához, de nem haladhatja meg a munkába lépéskor hatályos kötelezőlegkisebb munkabér és járulékainak 60%-át. A munkaadót a 356/2009. Korm.rendelet alapján megillető támogatás mellett ugyanakkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Kárfelelősség alapja – a károkozás bekövetkeztének időpontja

Kérdés: Egyéni vállalkozó vagyok, négy alkalmazottam van. Tavaly decemberben, éppen karácsony előtt az egyikük megbotlott az irodában, el­esett, és eltörte a karját; ami miatt most nem tud munkát végezni. A kiesett munkabérét most meg akarja téríttetni velem; azt mondja, az Mt.-ben a munkáltató kárfelelőssége elő van írva ilyen esetekre is. Én viszont úgy tudom, hogy az egyéni vállalkozó tavaly még nem volt felelős az ilyen balesetekért. Kell-e fizetnem vagy sem?
Részlet a válaszából: […] 2009. december 31-ig a legfeljebb tíz főfoglalkozásúmunkavállalót foglalkoztató magánszemély munkáltató a munkavállalónak okozottkárért vétkessége esetén felelt, és mentesült a felelősség alól, ha bizonyítanitudta, hogy a károkozás bekövetkezésében vétkesség nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Munkahelyi távollét hóakadály miatt

Kérdés: Az elmúlt hetekben többször előfordult, hogy az intenzív havazás és a jelentős mennyiségű csapadék járhatatlanná tette a telephelyünk felé vezető utakat, és a fennakadások miatt alig pár munkavállalónk tudott munkára jelentkezni. Az otthon maradt, illetve a jelentős késéssel beérkező dolgozók bérezésére milyen szabályok irányadóak?
Részlet a válaszából: […] ...kollektív szerződésesmegállapodása alapján. Például lehetőség van arra, hogy a munkáltató hozzájáruljona munkavállaló elmaradt munkabérének részben vagy egészében valómegtérítéséhez, vagy a felek megállapodjanak a ki­esett munkaidő utólagosledolgozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Díjazás hétvégi továbbképzésre?

Kérdés: Általános munkarendben dolgozó munkavállalóinkat péntek délután és szombaton továbbképzésre köteleztük. Megilleti-e a munkavállalókat a képzés idejére valamilyen díjazás?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 103. § (4) bekezdése kimondja, hogy a munkavállalóköteles – munkabérének és költségeinek megtérítése mellett – a munkáltató általkijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, és az előírt vizsgákatletenni, kivéve ha ez személyi vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Fizetés nélküli szabadág – a munkavállaló kérésére

Kérdés: Munkavállalónk fél évre fizetés nélküli szabadságra menne. Az Mt. semmilyen rendelkezést nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a munkáltató mikor engedélyezhet fizetés nélküli szabadságot, hiszen csak annak kötelező eseteit határozza meg. Kérjük a Szerkesztőség értelmezését arról, hogy milyen munkajogi szabályok vonatkoznak a nem kötelezően kiadandó fizetés nélküli szabadságra!
Részlet a válaszából: […] ...szabadság esetén szünetel a munkaviszony. Vagyis a fizetés nélküliszabadság alatt a feleket megillető legtöbb jogosultság (pl. a munkabérhez valójog, az utasításadási jog), valamint a legtöbb kötelezettség (pl. amunkavégzési kötelezettség, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Rendkívüli munkavégzés ellenértéke

Kérdés: Munkavállalóink túlóráit szabadidővel váltjuk meg úgy, hogy a rendkívüli munka ellenértékeként biztosított szabadidőre bért nem fizetünk részükre. A szakszervezet kifogásolta az eljárásunkat, mert szerinte ebben az esetben díjazás nélkül marad a túlmunka. Kérjük a szerkesztőség állásfoglalását abban a kérdésben, hogy valóban szükséges-e munkabért fizetnünk a túlórák miatt biztosított szabadidőre, valamint hogy jogszerű-e kizárólag szabadidővel megváltani a munkavállalók túlóráit?
Részlet a válaszából: […] ...meg a rendkívüli munkavégzés eseténjáró ellenértéket. Az (1) bekezdés szerint a munkavállalót rendkívülimunkavégzés esetén rendes munkabérén felül a (2)-(4) bekezdés szerintellenérték illeti meg. Vagyis minden esetben a rendes munkabéren felül illetimeg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.
1
…
95
96
97
…
111