Start kártyás munkavállaló után fizetendő járulékkedvezmény 2010. január 1-jétől

Kérdés: Több pályakezdő fiatalt is foglalkoztatunk Start kártyával, illetve a jövőben is foglalkoztatni szeretnénk. Tudomásunk szerint 2010. január 1-jétől megváltozott a szabályozás, oly módon, hogy rövidebb ideig vehető igénybe a munkáltatót megillető járulékkedvezmény. Vonatkozik-e ez a korábbi jogszabályok alapján foglalkoztatott pályakezdőkre is?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatásakor változatlanul két évig vehető igénybe ajárulékkedvezmény. Ezen belül a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér10, a másodikban 20 százalékának megfelelő járulékkedvezmény illeti meg amunkáltatót. Ugyanakkor a Start kártya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.
Kapcsolódó címkék:  

Részmunkaidő – az időarányos bér kérdései

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a bér munkaidő-arányos csökkentése jogszerű, de a felek közötti megállapodás ettől eltérhet?
Részlet a válaszából: […] ..."Személyi alapbérként, illetveteljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább akötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár; ettől érvényesen eltérni nemlehet."Vagyis a részmunkaidőről a munkaszerződésben meg kellállapodni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.
Kapcsolódó címkék:    

Követeléskielégítés vagy sikkasztás?

Kérdés: Kft.-nk végelszámolás alatt áll. Egyik munkatársunkat (az építésvezetőt) az ügyvezető megbízta, hogy szedje be a kft. kintlevőségeit, és a befolyt pénzösszegből a kft. tartozásait fizesse ki. Az építésvezető ennek részben eleget is tett, a beszedett pénz egy részét viszont magánál tartotta, amit azzal indokolt, hogy ez a neki jogosan járó, ki nem fizetett munkabér, végkielégítés és egyéb járandóságai kiegyenlítésére szolgál, ami a kft. vele szemben fennálló tartozása. Hogyan ítéli meg ezt a helyzetet a jog, tehet-e valamit a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] Hasonló esetben a Legfelsőbb Bíróság (BH 1998. 265.) amunkavállaló magatartását nem ismerte el jogosnak, álláspontja szerint amunkavállaló a sikkasztás bűntettét [Btk. 317. § (1) bekezdés] követte el. Ezta Legfelsőbb Bíróság a következő érvekre alapozta. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.
Kapcsolódó címkék:  

Igazolatlan távollét – munkaszüneti nap a mulasztott időszakban

Kérdés: 2009-ben október 23-a péntekre esett. Az ünnepet megelőző napon igazolatlanul távol maradt az egyik alkalmazottunk, és legközelebb csak október 27-én (kedden) jelentkezett munkára. Utólag betegségre hivatkozott, ám orvosi igazolást nem tudott felmutatni. Úgy döntöttünk, hogy nem bocsátjuk el, azonban az igazolatlanul mulasztott időszakba esett munkaszüneti napra szerintünk nem illeti meg díjazás.
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalóknál az adott hónapba eső munkanapokra – így amunkaszüneti napok számától függetlenül – változatlan összegű a munkabér. Ezzelszemben, ha Önöknél az Mt. 125. § szerint munkaszüneti napon is lehetséges afoglalkoztatás, megítélésünk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.
Kapcsolódó címkék:  

Állásidő vagy betegszabadság?

Kérdés: Cégünk likviditási gondokkal küszködik. Munkavállalóinkat november közepétől nem tudjuk foglalkoztatni, állásidőre járó személyi alapbért fizettünk a részükre. Egyik munkavállalónk közben megbetegedett, így a törvény szerint 15 napig betegszabadságot fizettünk, majd ezt követően táppénzigényt nyújtott be az egészségbiztosítási pénztárhoz. A tb azonban az igényét elutasította, arra hivatkozva, hogy állásidőre járó bér fizetésére vagyunk kötelesek, így a munkavállalónak nincs a táppénzfizetést megalapozó keresetvesztesége. Szerintünk viszont, mivel keresőképtelen, táppénz jár a részére. Mi az álláspontjuk?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteségnincs. A keresőképtelenség idejére azonban bér, ezen belül állásidőre járómunkabér nem fizethető, mert a munkavállalót ez alatt nem a munkáltató működésikörében, hanem a saját személyében felmerült okból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.
Kapcsolódó címkék:      

Vétkes kötelezettségszegés szankciói

Kérdés: Egyik munkavállalónk mostanában nagyon hanyagul végzi a munkáját. Többször felszólítottuk, hogy teljesítse határidőre a munkáit, legyen gondosabb. Ennek ellenére továbbra is követ el hibákat, és rossz a teljesítménye. Kollektív szerződésünk nincs, vagyis az Mt. "fegyelmi" eljárását nem tudjuk lefolytatni vele szemben. Felmondani még nem szeretnénk neki, mert annyira nem ítéljük súlyosnak a helyzetet. Hogyan és milyen eszközökkel szankcionálhatjuk a munkavállalót? Csökkenthetjük például a munkabérét vagy a cafeteriajuttatásait?
Részlet a válaszából: […] ...jutalmat ad atöbbi munkavállaló részére biztosítotthoz képest.Azon bérelemek viszont, amelyek a munkavállalómunkaszerződésében munkabérként szerepelnek, csak közös megegyezésselmódosíthatóak, vagyis a munkavállaló beleegyezése nélkül nem csökkenthetők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.
Kapcsolódó címkék:      

Munkavégzés bronz-, ezüst- és aranyvasárnapon

Kérdés: Üzletünk hétfőtől szombatig tart nyitva, vasárnap szünnap. Bronz-, ezüst- és aranyvasárnap azonban nyitva tartottunk. Milyen speciális szabályokat kell figyelembe vennünk? Szükséges-e vasárnapi pótlékot fizetnünk a munkavállalóink részére?
Részlet a válaszából: […] ...minősülnek.Az Mt. 149/A. § (1) bekezdése rendelkezik a vasárnapimunkavégzés esetén fizetendő vasárnapi pótlékról. A rendes munkabérén felülötvenszázalékos bérpótlék akkor illeti meg a munkavállalót, ha a munkavégzésrehárom vagy ennél több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.
Kapcsolódó címkék:  

Munkakör-módosítás a GYES után?

Kérdés: Ha a munkavállaló GYES vagy GYED után visszajön dolgozni, akkor köteles-e a munkáltató a régi beosztásába visszatenni? Mi a helyzet akkor, ha az a munkakör be van töltve, vagy már megszűnt?
Részlet a válaszából: […] ...az eredetimunkakörében foglalkoztassa tovább.Ha a munkakört más tölti be, vagy az már megszűnt, akkor amunkáltató állásidőre járó munkabért (személyi alapbért) köteles – munkavégzéshiányában is – fizetni a munkavállalónak [Mt. 151. § (4) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.
Kapcsolódó címkék:      

Részmunkaidő – a kieső munkaidőre járó támogatás

Kérdés: Egyik teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónk családtagja ápolására hivatkozva kérte a munkaszerződésében a munkaidő napi 4 órás részmunkaidőre történő módosítását. A munkavállalónk szerint igénybe vehetnénk egy, a részmunkaidős foglalkoztatást célzó támogatást annak érdekében, hogy a munkabére megmaradjon a korábbihoz hasonló szinten. Valóban van-e kifejezetten ilyen támogatás, és ha igen, mi az igénybevétel feltétele?
Részlet a válaszából: […] ...valamint annak járulékáig terjedhet, de atámogatás összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos kötelezőlegkisebb munkabér másfélszeresét. Ezen támogatás adókkal és járulékokkal csökkentettrészét a munkaadó köteles a munkavállaló részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
Kapcsolódó címkék:    

Pihenőnapok összevont kiadása

Kérdés: Üzletünkben a munkavállalók teljes munkaidőben (reggel 8-tól délután 17 óráig) dolgoznak, kollektív szerződésünk nincs, és tevékenységünk jellege miatt nem minősülünk rendeltetésénél fogva vasárnap is működő munkáltatónak. Mivel – a vasárnapi munkavégzések elrendelhetősége érdekében – szeretnénk kihasználni az Mt. 124. §-ban biztosított pihenőnap összevont kiadásáról szóló szabályokat, gyakorlati útmutatást kérünk az Mt. 124. § és a 124/A. § alkalmazására vonatkozóan!
Részlet a válaszából: […] ...amunkáltatónak, figyelemmel arra, hogy az Mt. 149/A. § (1) bekezdése szerintvasárnapi munkavégzés esetén a munkavállalót rendes munkabérén felülötvenszázalékos bérpótlék illeti meg, ha a munkavégzésre a pihenőnapokösszevont kiadása alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
Kapcsolódó címkék:      
1
…
108
109
110
…
123