Fizetés nélküli szabadságon lévő köztisztviselő összeférhetetlensége

Kérdés: A férje külszolgálata miatt illetmény nélküli szabadságon lévő köztisztviselő végezhet-e ez idő alatt más munkáltatónál munkát, és ehhez elő­feltétel-e az eredeti foglalkoztató közigazgatási szerv engedélye, hozzájárulása, ha a tevékenység nem összeférhetetlen a köztisztviselő eredeti munkájával?
Részlet a válaszából: […] ...töltő – vagybármely más jogcímen szünetelő közszolgálati jogviszonnyal rendelkező -köztisztviselőre vonatkozóan. Ha a feleség nem vezető, a Ktv. 21. § (2)bekezdése alapján munkavégzésre irányuló további jogviszonyt – tudományos,oktatói, művészeti, lektori...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Veszélyességi pótlék – létezik e díjazási jogcím?

Kérdés: Idősek otthonában dolgozom, ahol demens állapotú lakók is vannak. Érdeklődöm, hogy jogosultak vagyunk-e veszélyességi pótlékra? Néha előfordul, hogy megtámadnak, vagy lakókat kell szétválasztani, mert összeverekedtek, és nincs férfi, csak női dolgozónk.
Részlet a válaszából: […] ...a fogyatékos személyeket, illetve a hajléktalanszemélyeket ellátó bentlakásos intézményekben az orvos, ápoló, osztályvezetőápoló, intézményvezető ápoló, valamint gondozó munkakörökben, a bentlakásosszociális intézményekben pedig a diétás nővér,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Szociális szakvizsga és közalkalmazotti besorolás

Kérdés: Szociális intézményben osztályvezetői állást betöltő közalkalmazottunk diplomás ápoló főiskolai végzettséggel és szociális szakvizsgával rendelkezik. A közalkalmazotti bérbesorolásnál ez jelenti-e a "G" fizetési fokozatba történő átsorolását? Mi a munkáltató részéről csak "F" kategóriába sorolnánk az osztályvezetőt, ő azonban ezt vitatja, és a "G" osztályba való átsorolását kéri. Hogyan járunk el helyesen?
Részlet a válaszából: […] ...illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktoricím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján. Vezetők esetébenszintén a munkakör a besorolás alapja. E helyütt utalunk a Kjt.-t 2011. január1-jével módosító 2010. évi CLXXV...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Munkaidő – a késéssel érintett ledolgoztatása

Kérdés: Egyik telephelyünkön a helyi vezető a munkavállalói késéseket olyan módon kezeli, hogy a késő munkavállaló esetében a késedelmet ledolgoztatja, mégpedig olyan módon, hogy a késéssel érintett minden fél óra után a beosztás szerinti munkaidőt követően fél-fél órát kell ledolgozni; azaz ha a munkavállaló 5 percet késik, akkor 30 percet, ha 35 percet, akkor 1 órát. Az így ledolgozott pluszidőre bért nem kapnak a munkavállalók. Mivel nem vagyunk meggyőződve ennek a megoldásnak a jogszerűségéről, ezért kérjük állásfoglalásukat, hogy milyen módon maradhat fenn ez a rendszer?
Részlet a válaszából: […]  A munkáltató a munkaidőt a munka jellegére, valamint azegészséges és biztonságos munkavégzés követelményére figyelemmel osztja be [Mt.119. § (1) bek.]. A munkavállaló köteles az előírt helyen és időben, munkáraképes állapotban megjelenni, és a munkaidejét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Fegyelmi felelősség az elmaradt osztálykirándulásért

Kérdés: Az év végi osztálykirándulás kapcsán történt: az egyik kísérő tanár nem csatlakozott a csoporthoz a megbeszélt helyen (HÉV-megállóban). Mivel a kiküldetési szabályzatunk szerint az osztálykiránduláson osztályonként két fő felnőtt kísérő pedagógus kell, hogy részt vegyen (akik közül az egyik az adott csoport osztályfőnöke), az osztályfőnök egyedül nem vállalta a kirándulás vezetését. Így a kirándulás – a gyerekeknek nagy csalódást, a szülőknek költséget okozva – elmaradt. A kísérő tanár azzal védekezett, hogy félreértés történt, és ő egy másik HÉV-megállóban várakozott, az osztályfőnököt pedig nem tudta elérni a mobiltelefonján. Megalapoz-e ez fegyelmi eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...tett pontosítókiegészítése szerint a munkavállalónak a munkahelyén való megjelenése -amennyiben erről az utasításadásra feljogosított vezető jelentkezés hiányábannem szerezhet tudomást – nem jelenti a munkavégzésre rendelkezésre állásteljesítését (BH 2006. 95.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Üzemitanács-választás a munkavállalói létszám növekedése miatt

Kérdés: Cégünk munkavállalói létszáma folyamatosan növekszik, idén várhatóan elérjük az ötvenfős állományi létszámot. Úgy tudom, ebben az esetben kötelező az üzemi tanács választása; ez valóban így van?
Részlet a válaszából: […] ...választani, ha a törvénybenmeghatározott üzemi tanácsi jogosítványokkal kapcsolatos munkáltatói jogok azönálló telephely (részleg) vezetőjét részben vagy egészben megilletik [Mt. 43.§ (1), (3) bek.]. E jogosultságokat részletesen az Mt. 65....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Igazolt hiányzás – jár-e díjazás?

Kérdés: Egyik ingázó munkavállalónk a múlt hónapban egy alkalommal kb. 2 órát késett. Az indok az volt, hogy a bevezető úton buszsávot alakítottak ki, és az óriási dugóban nem tudott időre beérni. Ezt elfogadtuk igazolt hiányzásnak. Ilyen esetben ugye nem kell a kiesett két órára bért fizetni a munkavállalónak? Vagy a személyi alapbér ekkor is jár?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. szerint mentesül a munkavállaló a munkavégzésikötelezettsége alól, ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyénmegjelenni [Mt. 107. § g) pont]. Ilyen esetnek tekinthető, ha a váratlanulbevezetett új forgalmi rend miatt jóval hosszabb lesz a lakóhely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Kiesett munkaidő ledolgoztathatósága – ha bombariadó volt?

Kérdés: Az önkormányzatnál július hónapban egy telefonos bejelentés nyomán kiszállt a rendőrség, bombariadó miatt kiürítették az épületet. Három és fél órán keresztül tartott a tűzszerészi vizsgálat, aznap már nem tudtunk dolgozni. A munkaidő-kiesés idejét a munkaidő-beosztás módosításával ledolgoztathatjuk-e máskor (pl. a következő heti munkanapokra elosztva)? Kell-e díjazást fizetni a kiesett munkaidőre?
Részlet a válaszából: […] ...alapbér jár. Ezen a köztisztviselő alapilletménye és a Ktv.-benmeghatározott feltételek szerint járó illetménykiegészítése, valamint a vezetőipótléka értendő a Ktv. 71. § (3) bekezdése szerint.Az állásidő idejét nem lehet átcsoportosítani, máskorledolgoztatni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Zajhatás – próbaidő alatt is jár a védőeszköz

Kérdés: Strandfürdőt üzemeltető, önkormányzati cég vagyunk. A nyári idényre felvettünk 4 hónapra egy karbantartó munkatársat, 1 hónap próbaidővel. Karbantartóink a gépházban fülvédőt viselnek, mert a magas zajhatás megköveteli. A próbaidős munkavállalónknak bizalom hiányában a művezető nem adott ki fülvédőt, mivel egy-egy ilyen készülék kb. 15 000 Ft-ot ér. A munkavállaló az igazgatóságon tett panaszt emiatt. Jogi szempontból igazat adhatunk a művezető kollégának?
Részlet a válaszából: […] ...kötelező intézkedéseket az adottegészségügyi kockázat felmerülése esetén minden esetben köteles megtenni. Ebbőleredően a művezető eljárása nem jogszerű, a próbaidejét töltő kollégának isbiztosítani kell a szükséges zajvédő felszerelést, ha ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Gazdasági vezető besorolása

Kérdés: Melyik kategóriába kell iskolánk leendő gazdasági vezetőjét besorolni? Rendelkezik főiskolán szerzett tanári, számviteli ügyintézői végzettséggel, valamint mérlegképes könyvelői szakképesítéssel.
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági vezetői munkakörrel kapcsolatos képzettségifeltételeket nem a 138/1992. Korm. rendelet tartalmazza, erre azállamháztartási szabályok vonatkoznak. Az Áht. 94. § (4) bekezdése szerintkormányrendeletben meghatározott költségvetési szerv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.
1
68
69
70
88