Készenlét – a bekapcsolt mobil?

Kérdés: A készenlét fogalmának értelmezéséhez lenne egy kérdésünk. Elvárjuk a projektvezető munkavállalóinktól, hogy a céges mobiltelefonjaikat pihenőidejükben is tartsák bekapcsolva, és szükség esetén adják meg a szükséges tájékoztatást telefonon keresztül. Általában 40-50 projektünk fut egyszerre, ennyit a vezetők nem tudnak átlátni, ezért fontos, hogy egy-egy téma gazdája mindig elérhető legyen. Egyik munkavállalónk ezt a kérést nem teljesítette, egész hétvégén ki volt kapcsolva a mobilja. Arra hivatkozott, hogy csak akkor köteles bekapcsolva tartani, ha készenléti díjat fizetünk erre az időre. Mi a telefonos elérhetőséget nem tekintjük készenlétnek. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] A készenlét olyan, a munkaidőn kívüli időtartam, amely alatta munkavállaló köteles az általa választott, a munkavégzés helyére tekintettelelérhető helyen rendelkezésre állni, szükség esetén munkahelyére bemenni, ésmunkát végezni. A készenlét időtartama alatt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Gyorshajtási bírság átvállalása a munkavállalótól

Kérdés: Teherfuvarozó vállalkozásként sok esetben kerülünk olyan helyzetbe, amikor a munkavállaló sofőrjeinket gyorshajtás miatt megállítják, és a közúti közlekedésről szóló törvény megsértése miatt helyszíni bírsággal sújtják. Jellemző, hogy a kamionokat a bírság megfizetéséig nem is engedik tovább, a munkavállalónál viszont nincs elegendő pénz a befizetéshez. Így általában elutaljuk a bírság összegét – ami akár több százezer forint is lehet – annak érdekében, hogy a szállítmány ne álljon, és elkerüljük a komoly késedelmi kötbéreket. Milyen módon lehet a gyorshajtás miatt kifizetett összegeket visszakövetelni a munkavállalótól? Ez a munkavállalói kártérítési felelősség körébe tartozik?
Részlet a válaszából: […] ...a gyorshajtástelkövető kiléte a helyszíni intézkedés során ismertté válik, akkor az üzembentartó (munkáltató) helyett a jármű vezetőjével (munkavállalóval) szemben kelleljárni [Kkt. 21. § (2a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Munkáltatói jogok gyakorlása az alapítvány szervezetében

Kérdés: Alapítványunknak van egy önálló jogi személy szervezete, mely több munkavállalót foglalkoztat. A kuratórium azt szeretné, hogy az önálló jogi személy munkavállalói felett az alapítvány egyik alkalmazottja gyakorolja a munkáltatói jogokat. Jogszerű-e, ha az alapítvánnyal jogviszonyban álló alkalmazott gyakorol munkáltatói jogokat az alapítvány önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetének munkavállalói felett abban az esetben, ha ő maga nem áll jogviszonyban ez utóbbi szervezettel? Amennyiben igen, akkor szabályozhatjuk a kérdést az alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatói jogokgyakorlása tekintetében. A Gt. alapján ugyanis a munkáltatói jogok gyakorlásáraáltalános szabályok szerint a társaság vezető tisztségviselője jogosult. Ettőleltérően a társasági szerződés rendelkezhet, illetve ha a társaságnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Osztályvezető közalkalmazott szabadsága

Kérdés: Szociális intézményünknél az egyik osztályvezető átkerült egy másik osztályra. Korábban kinevezett vezetőként látta el feladatát, ez 2011. január 1-jétől megváltozott, megbízott vezetői státusz illette meg a törvény alapján. Kérdésünk, hogy a másik osztályra való átkerülése kihat-e a szabadságára, figyelemmel arra, hogy a június 1-jétől megváltozott szabályok szerint alacsonyabb mértékű szabadság illetné meg, mint ezt megelőzően?
Részlet a válaszából: […] ...a Ktv. módosításárólszóló 2011. évi LII. törvény, amely – a címében foglaltakon túlmenően – aKjt.-t is módosítja, mégpedig a vezetői pótszabadság tekintetében. Mintismeretes, 2011. január 1-jétől visszaállt a vezetői pozíciók ellátásánakkorábbi rendje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Munkaközi szünet – ebédhez illő öltözékben?

Kérdés: Előírható-e, hogy az üzemi étkezdében csak "kulturált öltözékben" lehet megjelenni? Történt ugyanis, az étkezdénk vezetője panaszkodott, hogy a műhelyesek olajos ruhában jönnek fel ebédelni. Az éttermet amúgy májustól egy alvállalkozó üzemelteti. A problémát felvetettük az üzemi tanács ülésén. A munkavállalói álláspont az volt, hogy a 20 perces ebédszünet nem elég arra, hogy a munkavállalók átöltözzenek, lezuhanyozzanak, ebédeljenek és még vissza is öltözzenek délutánra, mindezt az ebédelés kedvéért. Egyébként szerintem nem koszolnak össze semmit, a menza teljesen puritán, abrosz sincsen. Más melegétkezési lehetőség viszont a környékünkön nincs. Mit tehetünk?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a munkavállaló kötelezettségei között rögzíti, hogyköteles munkaidejében munkára képes állapotban megjelenni [Mt. 103. § (1) bek.a) pont]. A "munkára képes állapot" kitétel a megfelelő megjelenést, öltözéketis magában foglalja. A munkáltató tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Magasabb vezetők szabadságának megállapítása

Kérdés: Hatályon kívül helyezték a Kjt.-nek azt a rendelkezését, amely a vezetők szabadságának megállapításáról rendelkezik. Hogyan kell a jövőben megállapítani a vezetőket megillető szabadságot, illetve megállapíthatunk-e nekik egyáltalán szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...(1) és (2) bekezdését (lásd erről még az1029. számú kérdést!) Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kjt. 55. §-aszerint a vezető és a magasabb vezető beosztású közalkalmazottak egyaránt"kötött munkaidőben" látják el a vezetői és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Tűzvédelmi szabálysértés – ha egy darabig elnézte a munkáltató

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal szemben – a kollektív szerződésünk 1. számú melléklete alapján – fegyelmi eljárást indítottunk. A művezető ugyanis rajtakapta, hogy az egyik anyagraktárban dohányzott. A raktárban több helyen ki van írva a falra, hogy nyílt láng használata tilos, ez tűzvédelmi előírás. Az első meghallgatáson a munkavállaló azzal védekezett, hogy évek óta ott dohányzik, és nem is ő az egyetlen. Kollégáival még egy hamutartót is kitettek. Elbizonytalanodtunk, hogy lehet-e most fegyelmit adni a munkavállalónak, ha ezek szerint a raktárvezető, művezető hónapokig szó nélkül eltűrte a tűzvédelmi szabályok megsértését?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint ún. egyéb hátrányos jogkövetkezmény kiszabásárakollektív szerződés felhatalmazása esetén van lehetőség, ha a munkavállaló amunkaviszonyból származó kötelezettségét vétkesen megszegi [Mt. 109. § (1)bek.]. Jelen esetben a kötelezettségszegés abban áll,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Jogállásváltás törvény erejénél fogva – a gazdasági vezető közalkalmazott kormánytisztviselői besorolása

Kérdés: A 259/2010. Korm. rendelet alapján szervezetünk központi hivatallá alakult, és a jogszabály erejénél fogva a nálunk foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonya kormánytisztviselői jogviszonnyá alakult. A korábbi gazdasági vezetőnk (aki egyébként a hivatal vezetőjének helyettese) besorolásánál hogyan járhatunk el helyesen, főosztályvezetői vagy helyettes államtitkári illetményre lesz-e jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...a kormánytisztviselői jogviszonyra vonatkozó szabályok alapján[Ktjv. 6/A. § (5) bek.]. Fentiek mellett a Ktjv. kifejezetten rendelkezik avezetők jogviszonyának átalakulása körében a besorolásra irányadó szabályokról.A Ktjv. 6/A. § (8) bekezdése értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Munkaviszonyban álló felek között létesített vállalkozási szerződés

Kérdés: Néhány fős kft. ügyvezetője vagyok. Lehetséges-e, hogy az egyik, egyébként értékesítő munkakörben heti 40 órában foglalkoztatott munkavállalómmal kötök egy rövidebb időtartamú vállalkozási szerződést a munkaszerződése mellett, annak érdekében, hogy lefordítsa idegen nyelvre cégünk teljes reklámanyagát? A munkakörét nem szeretném módosítani, illetve kibővíteni, mert a fordítást egyrészt otthon is el tudja végezni (a saját eszközei használatával, a saját időbeosztásával), másrészt csupán ideiglenes jellegű a fordítási feladat. Jogilag kivitelezhető az elképzelésem?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. kifejezetten nem zárja ki és nem korlátozza annaklehetőségét, hogy a munkáltató adott esetben a saját munkavállalójávallétesítsen újabb munkavégzésre irányuló jogviszonyt. Mindezek mellett mégisszámos oka lehet annak, hogy az azonos felek között egy­idejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Prémium a munkaszerződésben

Kérdés: Vezető állású munkavállalónk munkaszerződésében rögzítettük, hogy a munkavállaló számára minden év január 31-éig prémiumfeladatot kell kitűzni, melynek teljesítése esetén egyhavi személyi alapbérének megfelelő prémium illeti meg. Az elmúlt évben a munkáltató elmulasztotta kitűzni a prémiumfeladatot, mert nem volt olyan különös feladat, amelyet e körbe vonhatott volna. A munkavállaló munkaviszonya az idén megszüntetésre került, és most követeli a ki nem fizetett prémiumát. Jogszerűen megteheti ezt úgy, hogy egyáltalán nem is volt prémiumfeladat?
Részlet a válaszából: […] Az egységes bírói gyakorlat szerint, amennyiben a munkáltatóa munkaszerződés megkötésekor vállalta, hogy minden évben egy meghatározottidőpontig prémiumfeladatot tűz ki, ám ezt az adott évben elmulasztja, és ilyenkitűzésre egyáltalán nem kerül sor, mindez a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.
1
68
69
70
86