Munkaviszony-megszüntetési ok: a tájékoztatási kötelezettség megszegése

Kérdés: Egyik munkavállalónk nem jelent meg a munkahelyén a munkaidő kezdetekor, és semmilyen módon nem jelezte távolmaradása okát. A boltvezető próbálta elérni telefonon, de a munka­vállaló nem vette fel és vissza sem hívta őt. Másnap a boltvezető újra próbálta telefonon elérni, szintén sikertelenül, majd egy figyelmeztető SMS után, amelyben kértük, hogy hívja fel a boltvezetőt, egyik kolléganőjén keresztül üzente, hogy betegállományban van. Ezek után nem tartunk igényt a munkájára. Kérdésem, hogy azonnali hatállyal felmondhatunk-e neki, ha letelt a betegszabadsága, vagy akkor már nem hivatkozhatunk arra, hogy nem jelezte távolmaradását időben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munkáltatóját, ráadásul nem tanúsította az adott helyzetben elvárható magatartást sem [Mt. 6. § (1) bek.], hiszen amikor a boltvezető kereste, nem vette fel vele a kapcsolatot, és később is csak egy kollégán keresztül üzente meg távolmaradása okát....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. február 23.

Felmondás keresőképtelenség után visszatérő munkavállalónak

Kérdés: Egy kollégánk hosszabb ideig volt táppénzes állományban, amely január elején ért véget. Az üzemorvosi vizsgálat az első munkanapján munkavégzésre alkalmasnak találta. Mivel a hosszú idő alatt, amíg nem dolgozott, pótolnunk kellett a munkáját, ezért felvettünk egy új embert, így nincs üres pozíció, amiben tudnánk alkalmazni. A korábbi csoportjából ráadásul senki sem akar vele együtt dolgozni, rosszindulatú vezetőnek tartják, félnek a visszatértétől. Milyen feltételekkel tudnánk szabályosan megválni a munkavállalótól?
Részlet az állásfoglalásából: […] Önmagában a hosszabb idejű keresőképtelenség miatt a munkáltató nem szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyt. Még egy tartós betegség sem eredményezi automatikusan azt, hogy a munkavállaló – akár szakmai, akár egészségügyi szempontból – alkalmatlanná vált a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. február 23.

Pedagógusok képzésre kötelezése

Kérdés: Kötelezhető-e egy pedagógus valamilyen képzésben való részvételre úgy, hogy annak a költségét teljes mértékben neki kell kifizetnie?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...[Nkt. 62. § (2)–(3) bekezdés]. A 277/1997. Korm. rendelet 5. §-a szerint a képzések lehetnek szakmai megújító képzések vagy vezetőképzések. A pedagógus részt vehet továbbá nem kötelező képzésben is (pl. a nem vezető pedagógus...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. február 23.

Óvodapszichológus foglalkoztatása megfelelő végzettség hiányában

Kérdés: Jelentkeztem egy óvodapszichológusi állásra, a pályázatban feltételként egyetemi pszichológusi végzettség szerepelt, amelynek meg is feleltem. Határozatlan időre neveztek ki. Most az óvodavezető talált egy jogszabályt, ami szerint kellett volna egy pluszképzést is előírniuk. Ezért utólag át akarják írni a kinevezést 5 éves határozott idejűre, továbbá kötelezettséget kell vállalnom a 2 éves pedagógusitanácsadó-képzés elvégzésére. Szóban ígérik, hogy minimum 50%-át fizetik a képzésnek. Mit tegyek?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Nkt. 3. melléklete szól a nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettségi és szakképzettségi követelményeiről. Ennek 15. pontja szerint az óvodapszichológusi/iskolapszichológusi munkakör betöltéséhez a következő végzettségek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. február 23.

Vezető állású munkavállalót megillető új felmondási tilalom

Kérdés: Cégvezetőként vezető állású munkavállaló vagyok egy gazdasági társaságnál. Férjemmel rég­óta szeretnénk gyermeket, de eddig nem sikerült, így 2015-ben lombikbébiprogramban kívánunk részt venni. Azt hallottam, hogy 2015-től a programban való részvétel védettséget jelent számomra a munkahelyemen, akkor is, ha vezető állású vagyok. Jól értesültem erről a változásról? Ha igen, akkor milyen egyéb feltételeknek kell esetleg megfelelnem?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Mt. vezető állású munkavállalóra vonatkozó egyes rendelkezései valóban változtak 2015. január 1-jétől. Továbbra is hatályos az az általános szabály, miszerint a vezető munkaszerződése az Mt. Második Részében foglalt rendelkezésektől az Mt.-ben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. február 2.

Munkavállalói felmondás – felmondási idő nélkül

Kérdés: Egy munkavállalónk kétéves munkaviszony után az idei éves értékelő megbeszélést követően másnap reggel egysoros írásos nyilatkozatot tett az ügyvezető asztalára: "A munkámmal kapcsolatban tegnap tett észrevételekre tekintettel munkaviszonyomat felmondom, felmondási időre nem tartok igényt." Hogyan járjunk el a munkavállaló kiléptetése kapcsán? Úgy tudjuk, hogy pár nappal később már az egyik versenytársunknál helyezkedett el. Követelhetünk erre tekintettel valamilyen kártérítést a munkavállalótól?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló által tett írásbeli nyilatkozat kétség­kívül tartalmazza a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó akaratot. A nyilatkozat azonban nem minden törvényi követelménynek felel meg. A munkavállaló ugyanis úgy fogalmaz, hogy "felmondási időre nem tartok igényt". A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. január 12.

Prémiumértékeléssel késlekedő munkáltató

Kérdés: Az egyik vezető állású munkavállalónknak idén nem tudunk prémiumot fizetni. Munkaszerződése szerint a prémiumra minden évben a számára meghatározott feladatok teljesítése esetén jogosult, amelyet a teljesítményértékelés alapján igazolnak. Az idei évben a prémiumfeladatok számára is kiírásra kerültek. Ám esetében a teljesítményértékelésre a társaság közgyűlése jogosult, amelyben több külföldi személy is szavazati joggal bír. Az év végi közgyűlés programja nagyon túlterhelt volt, a prémiumokat levették a napirendről, így erről döntés azóta sem született. Egyelőre nem látjuk, mikor lehet összehívni újra a közgyűlést. Mit kell tennünk ebben a helyzetben, hogy a vezetőnket ne károsítsuk?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés alapján a munkaszerződés szerint kötelező a prémium kifizetése, ha a munkavállaló az adott évben a számára kitűzött prémiumfeladatot teljesítette. A feltételek teljesítése esetén a prémium kötelezően adandó juttatássá válik, amelyet a munkavállaló bíróság...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. január 12.

Vezetői munkakör megváltoztatása – ha letelt a gyermekgondozási szabadság

Kérdés: Ruházati bolthálózatot működtető munkáltatóként az általunk foglalkoztatott boltvezetők esetében többször előfordult, hogy gyermekük születése után hosszabb időre távol voltak a munkahelyüktől. Visszatérésükkor nem tudtuk őket tovább vezetőként foglalkoztatni, munkaszerződésük módosítása vált szükségessé. Van-e arra lehetősége a munkáltatónak, ha a visszatérő munkatárs vezetőként történő továbbfoglalkoztatására nincs mód, hogy egyoldalúan megváltoztassa a munkakört, illetve milyen egyéb módon oldható meg ez a helyzet?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállalóval megkötött munkaszerződés kötelező tartalmi eleme a munkakör [Mt. 45. § (1) bek.], a munkaszerződés pedig csak közös megegyezéssel módosítható (Mt. 58. §). A munkáltató tehát semmiképpen sem változtathatja meg egyoldalúan a munkakört. Azt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. január 12.

Kiemelkedően magas vezetői illetmény "orvoslása"

Kérdés: A fenntartóhoz tartozó egyik intézmény igazgatói munkakörét pályázat alapján, az intézmény jelenlegi igazgatóhelyettese nyerte el 2015. január 1-jétől. A vezetői megbízás elkészítésekor szembesültünk azzal, hogy az igazgatóhelyettes közalkalmazotti kinevezésében a garantált illetmény és a munkáltatói döntésen alapuló illetmény összege több mint háromszorosa a fenntartó többi intézményvezetője illetményének. Ráadásul igazgatóhelyettesként a vezetői pótléka a tízszerese a jogszabályok szerint adható vezetői pótléknak. Az igazgatói megbízás megadásával együtt csökkenthető-e az új igazgató összes illetménye mintegy kétharmadával, annak ellenére, hogy a fentiek szerinti magas illetmény a közalkalmazotti kinevezésében rögzítve van? A jogszabályellenesen megállapított vezetői pótlékot a vonatkozó szabályok szerint korrigálva meg lehet-e állapítani?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nem állapodtak volna meg; ekkor a jogviszony megszüntetése jogkövetkezményét kell alkalmazni.A munkáltató – akár megkapja az érintett vezető az igazgatói posztra szóló vezetői megbízást, akár nem – a jövőre nézve orvosolni köteles az illetmény...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. december 15.

Versenytilalmi megállapodás

Kérdés: A vezető állású munkavállalóval 2012. július 1-je előtt kötöttünk munkaszerződést, mely tartalmazta a versenytilalmi megállapodást. E szerint a munkaviszony megszűnése esetén 1 éven keresztül, 2 havi átlagkereset megfizetése ellenében nem szerezhet tulajdonjogot, részesedést, illetve nem lehet munkavállalója, tanácsadója cégünk meghatározott magyarországi versenytársainak. 2012. július 1-je után az új Mt. miatt aláírt egy "Munkaszerződés módosításokkal egységes szerkezetben" megnevezésű dokumentumot, melyben nem módosítottunk a versenytilalmi megállapodás részen, annak ellenére, hogy az új Mt. már a megállapodás ellenértékét a megállapodás időtartamára eső alapbér minimum 1/3 részében állapítja meg. 3 hónappal ezelőtt a munkavállaló munkaviszonyát közös megállapodással megszüntettük, és miután fenntartottuk a megállapodást, 2 havi átlagkeresetet fizettünk ki a munkaviszony megszűnésekor. Helyesen jártunk-e el, vagy az új Mt. szabályait kellett volna alkalmaznunk?
Részlet az állásfoglalásából: […] A régi Mt. előírásai szerint a munkavállaló a munkaviszony megszűnését követően csak abban az esetben volt köteles – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő 3 évig – tartózkodni a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyeztető magatartástól, ha erre...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. november 24.
1
…
68
69
70
…
102