349 talált cikk a végrehajtás kifejezésre

Kérdés: Bölcsődében a bölcsődei dajkának a jubileumi jutalom számításánál figyelembe kell-e venni a kiegészítő bölcsődei pótlékot? A 15/1998. NM rendelet 3. §-ának (5e) pontja úgy fogalmaz, hogy a bölcsődei pótlékot kell beleszámítani. Ez kiegészítő bölcsődei pótlékot is jelenti-e, vagy azt egyáltalán nem? A szociális szférában esetmenedzser tekintetében jubileumi jutalom számításánál sem a szociális ágazati pótlékot, sem a kiegészítő szociális pótlékot nem kell figyelembe venni?

Kérdés: Köztisztviselő jubileumi jutalomra [Kttv. 150. § (3) bek.] jogosító idejének vonatkozásában beszámítható-e az IM BV Országos Parancsnokságnál egyéb, nem hivatásos szolgálatban eltöltött idő, amely a hivatásos szolgálatban ténylegesen eltöltött szolgálati időbe nem kerül beszámításra (időszak: 1984. 09. – 1990. 10., egyéb polgári alkalmazott, munkaviszony)?

Kérdés: A Kjt. 57. §-ának (3) bekezdése alapján 25 munkanap pótszabadságból 15 munkanapot a munkáltató igénybe vehet. Milyen munkára, és hogyan lehet igénybe venni a 15 munkanap pótszabadságból egy bölcsődében kisgyermeknevelő esetén? Például továbbképzés, családlátogatás?

Kérdés: A településünkön működő szociális intézmény vezetője hamarosan nyugdíjba vonul. Helyére ki lehet-e nevezni (vagy megbízási szerződéssel vezetői feladatokra megbízni) olyan személyt, akinek az intézményvezetői megbízáshoz szükséges végzettség megszerzése folyamatban van? A képzésből kevesebb mint egy éve van már csak hátra.

Kérdés: A 257/2000. Korm. rendelet 2026. január 1-jétől hatályos 15. §-a (6h) bekezdésének e) pontja értelmében a közalkalmazottat a Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti bérpótlék után 15%-os kiegészítő bérpótlék illeti meg. A bölcsődékben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, felsőfokú végzettségű dolgozók Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti bérpótléka után jár-e ez a kiegészítő bérpótlék?

Kérdés: A munkáltató átvállalná a munkavállalónak az értesítő alapján elszámolt letiltásai fizetését minden hónapban. Megteheti-e ezt a munkáltató (természetesen a végrehajtási előírások figyelembevételével), és ha igen, milyen formában valósítható meg ez? Amennyiben igen, a munkáltató átvállalja a letiltás kifizetését, a bérszámfejtésben ezt hogyan lehet megjeleníteni, annak céljából, hogy a letiltás nélkül számolt teljes nettó összeg utalásra kerüljön a szokásos bérutalási folyamatban?

Kérdés: Önkormányzatok által alapított társulás munkaszervezetére, valamint a munkaszervezet alkalmazottjainak jogállására vonatkozik kérdésünk. A Mötv. 87. §-a akként rendelkezik, hogy a helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre. A Mötv. 90. §-ának (1) bekezdése értelmében a társulás a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – jogszabályban meghatározottak szerint – költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket. A társulás olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. A társulási tanács munkaszervezeti feladatait (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése) eltérő megállapodás hiányában a társulás székhelyének polgármesteri hivatala látja el. A társulási tanács ülésén a társult önkormányzatok jegyzői tanácskozási joggal részt vehetnek [Mötv. 95. § (4)–(5) bek.]. A társulás munkaszervezeti feladatait kizárólag polgármesteri hivatal (köztisztviselői vagy munkavállalói) láthatja-e el, vagy akár a társulás erre a feladatra létrehozhat-e külön költségvetési szervet, vagy a meglévő költségvetési szervéhez telepítheti-e, esetleg a társulás létrehozhat-e egyéb szervezetet (pl. gazdasági társaságot) erre a feladatra? Amennyiben más szervezet keretein belül is ellátható, nem csak a polgármesteri hivatalnál, úgy a jelenlegi munkaszervezeti feladatokat ellátó köztisztviselők milyen jogcímen kerülhetnek át az új szervezethez (ha intézmény, akkor közalkalmazotti jogviszonyba, ha egyéb szervezet, akkor munkaviszonyba)?

Kérdés: Bölcsődénkben egy kisgyermeknevelőnk terhességi táppénzen van, és a szülési szabadsága, majd a fizetés nélküli szabadságának idejére szeretnénk felvenni egy védőnő végzettségű személyt, aki bár még kisgyermekgondozó, -nevelő középfokú szakképesítéssel nem rendelkezik, de vállalná a képzés elvégzését. A főállású iskolavédőnőnk fizetés nélküli szabadsága alatt tudjuk foglalkoztatni, mely hamarosan lejár, de elégedettek vagyunk vele, így átvennénk határozott idejű kisgyermeknevelőnek.
A 15/1998. NM rendelet I. sz. melléklet II. rész 2. pontja határozza meg a kisgyermeknevelő munkakör betöltésének szabályait. Ha a dolgozó a meglévő védőnői főiskolai végzettsége mellé vállalja a fenti rendeletben felsorolt valamely középfokú képesítés megszerzését, feljogosítja-e a pedagógusbesorolásra? Bölcsődében F fizetési osztályba történő besorolás nem létezik. A 15/1998. NM rendelet 2. számú melléklete állapítja meg a pedagógusvégzettségeket. A kolléga, bár a fentiek szerint felsőfokú végzettségű, de az említett rendeletben megjelölt pedagógus-szakképzettségek egyikével sem rendelkezik, ennek ellenére hogyan lehetne pedagógusbesorolással felvenni? Mely jogszabály ad felhatalmazást, hogy pedagógusvégzettség nélkül egy – bár felsőfokú végzettségű kollégát – egyből pedagógus-életpálya alá sorolhatunk a meglévő védőnői diplomájával és a fent részletezett vállalt végzettségével?

Kérdés: Intézményünknél foglalkoztatott közalkalmazott, aki címpótlékban részesült, 2025. évben megszüntette a jogviszonyát. 2026 februárjában ismételten jogviszonyt létesít intézményünkben. Munkájával, szakértelmével maximálisan meg voltunk elégedve. Újbóli alkalmazása esetén megkaphatja-e régi címpótlékot, amit a korábbi jogviszonyára tekintettel kapott?

Kérdés: Nonprofit, civil szervezetként átvettünk az államtól egy idősotthont, ami akkreditálva van egészségügyi tevékenység végzésére is. Átvételkor a munkavállalók aktuális besorolását alkalmaztuk, azzal a kitétellel, hogy felülvizsgáljuk, és amennyiben nem megfelelő a 257/2000. Korm. rendelet alapján járó szociális ágazati összevont pótlék vagy az egészségügyi kiegészítő pótlék összegének meghatározása, módosítani fogjuk a besorolást. A munkáltató az Mt. hatálya alá tartozik, de a Szoctv. 94/L. §-ának alapján alkalmazni kell a Kjt. 55–80. §-ait is. Az alapbér kerül csak a munkaszerződésbe, az előbb említett pótlékok összegéről az Mt. 46. §-a szerint adunk tájékoztatást. A felülvizsgálat során több, nem vezető feladatokat ellátó ápoló átvett besorolásánál azt tapasztaltuk, hogy főiskolai ápoló végzettséggel F kategóriába vannak sorolva. Van olyan, akinek van korábbi keltezésű OKJ 54-es ápoló bizonyítványa, és van, akinek csak érettségi előzi meg a főiskolát. Véleményünk szerint az 1/2000. SzCsM rendelet az ápolónál nem várja el a főiskolai végzettséget, így a munkavállalókat F kategóriától lejjebb kell sorolni. Egyiküknek sincs vezetői feladat a munkaköri leírásában, jelenleg csak a vezetőknél fogadjuk el a diplomás ápolói végzettséget.
– Jogszerűen vizsgáljuk-e felül az átvett intézményben dolgozók besorolását?
– Amennyiben hibás besorolást találunk, visszasorolhatjuk-e a dolgozót, attól függetlenül, hogy az átadó állami fenntartó hogyan határozta meg a besorolást?
– A nem vezető beosztású ápolónál el kell fogadnunk a diplomás ápoló végzettséget?
– Ha nem kell elfogadnunk a diplomát, az E és F kategória közötti pótlékkülönbséget, más munkáltatói döntési jogkörben meghatározható pótlékkal ki kell egészíteni, hogy ne érje hátrány a dolgozót?
– Az 1/2000. SzCsM rendelet 3. számú melléklet címében mit jelent pontosan a minimum jelző: „az adott munkakör betöltéséhez szükséges képesítési minimum előírásai”? Lehetséges-e, hogy a rendelet az ápoló munkakörnél kb. 30 különféle OKJ-s végzettséget ír elő, de a minimum jelző miatt a diplomát is beszámíthatjuk?