Rendkívüli munkaidő és állásidő – értelmezése munkaidőkeretben

Kérdés: Az Mt. tartalmaz-e olyan tételes szabályt, amely jogalapot ad a munkáltatónak arra, hogy a foglalkoztatási kötelezettségéből eredő beosztás szerinti (rendes) munkaidőben teljesítendő havi óraszám mértékét csökkenthesse annak érdekében, hogy egy munkaidő-beosztástól eltérő (rendkívüli) munkaidőben végzett munka megvalósulása esetén a munkáltató mentesülni tudjon a rendkívüli munka idejére járó időarányos alapbér megfizetésétől? A munkáltató csak a munkaszerződés szerinti havi alapbért és a rendkívüli munka bérpótlékrészét szeretné megfizetni. Ha erre nincs törvényes lehetőség, de a munkáltató mégis csökkentette a beosztás szerinti órák számát (kevesebb rendes munkaidőt osztott be a havi keret mértékénél), akkor ebben az esetben a munkáltató rosszabbul jár-e, mert a rendes munkaórákra járó időarányos alapbéren felül köteles lesz megfizetni a munkavállaló részére egyrészt a beosztani elmulasztott órákért az állásidőre járó időarányos alapbért, másrészt a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért az időarányos alapbért és a bérpótlékot? Jól gondolom, hogy a munkavállaló munkaszerződésében szereplő alapbér összege kizárólag csak a rendes munkaidőben végzett munka ellenértéke lehet (EBH2002. 788), tehát "a felek megállapodásával" rendkívüli munka esetén sem az arra járó időarányos alapbért, sem a bérpótlékot nem lehet az alapbér részének tekinteni?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződés alapján a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési, míg a munkáltatót foglalkoztatási és bérfizetési kötelezettség terheli. A rendelkezésre állási, valamint foglalkoztatási kötelezettség időbeli mértékét a munkaszerződés alapján irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Fizetett szabadság – két fizetés nélküli szabadság között

Kérdés: Egyik kolléganőnk kétéves gyermekével otthon van fizetés nélküli szabadságon. Jelezte felénk, hogy újra terhes lett, és a második gyermeke megszületése előtt rövid időre visszajönne dolgozni, noha kétségeit fejezte ki, hogy egészségileg bírni fogja-e. Mindenesetre kérte, hogy január közepétől adjuk ki a fizetett szabadságait. Van-e ennek akadálya, tekintettel arra, hogy esetleg egyáltalán nem fog ténylegesen dolgozni az újabb szülési szabadsága előtt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni [Mt. 128. § (1) bek.]. A fizetés nélküli szabadság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Igazolatlan hiányzás – a "kimaradt" munkáltatói buszjárat

Kérdés: Két hete vasárnap túlórát vállaltam, de nem jött értem a munkáltató busza, ezért telefonon szóltam a csoportvezetőmnek, hogy mi a helyzet. Most azzal álltak elém, hogy igazolatlan hiányzást kapok azért, mert nem mentem be, továbbá prémiumelvonást. Mi a teendő ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkáltató biztosította a munkába járásához egyébként is a buszjáratot, erre akkor is köteles lett volna, amikor Ön a heti pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzését teljesíti, hacsak Önnel ezzel ellentétesen nem állapodtak meg. Az Mt. szerint a munkáltató és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Munkaidő-beosztás megváltoztatása – munkaszerződés-módosítás nélkül

Kérdés: Ha azt akarjuk, hogy a munkavállalóink a jövőben munkaidőkeretben dolgozzanak, szükség van-e a munkaszerződésük módosítására? A munkaszerződések jelenleg nem rendelkeznek sem munkaidőkeretről, sem a munkaidő beosztásáról, a tájékoztatóban azonban egyenlő munkaidő-beosztás szerepel (hétfőtől péntekig minden napon ugyanannyi a munkaidő, és mindig ugyanakkor kezdődik és fejeződik be). Egyáltalán hozzá kell-e nyúlnunk a munkaszerződésekhez?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében a munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.]. Ebből következően általános szabály szerint lehetőségük van a munkarendről egyoldalúan rendelkezni. Ettől eltér az az eset, ha ezeket e szabályokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Elhunyt munkavállaló – a bér kifizetése

Kérdés: Hogyan kell kifizetni az elhunyt munkavállalónak járó munkabért?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony a munkavállaló halálával megszűnik [Mt. 63. § (1) bek. a) pont]. A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkáltatónak és a munkavállalónak el kell számolnia egymással; ennek keretében a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Elmaradt munkabér és igazolások követelése

Kérdés: A három hónapos próbaidő lejárta előtt tájékoztattam a munkaadót, hogy nem kívánok a továbbiakban a cégnél dolgozni. Azóta eltelt 19 nap, és még nem kaptam kézhez a papírjaimat, valamint a munkaszerződésben rögzített fizetési naphoz képest 8 napja nem jutottam hozzá a múlt havi munkabéremhez. Mi lenne a teendőm ezek után?
Részlet a válaszából: […] Ha a próbaidő alatt azonnali hatállyal felmondta a munkaviszonyát [Mt. 79. § (1) bek. a) pont], az a jognyilatkozat közlésével hatályosult, így ennek megfelelően még aznap megszűnt a munkaviszonya. Az nem derül ki a kérdéséből, hogy a megszüntetésre írásban került-e sor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Minimálbér – jogosultság és kifizetés

Kérdés: A legkisebb bérminimumot a munkáltatóknak kötelességük megadni a munkavállalóknak? Ha igen, és a munkavállaló mégsem kapja meg, hova lehet fordulni jogorvoslatért?
Részlet a válaszából: […] Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér), illetve a garantált bérminimum összegét kell meghatározni [Mt. 136. § (1) bek., 153. § (1) bek.]. Ezeket a kormány rendeletben határozza meg, jellemzően naptári évenként. 2020-ban ezek alapján:a) a teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Pénzkezelők – a megőrzési felelősség feltételei

Kérdés: Két munkavállalónk együtt kezeli a házipénztárt. A legutolsó ellenőrzés során mintegy 500 000 Ft hiányt állapított meg a vezetőjük, azonban a felelősségüket nem ismerik el; egyebek mellett arra hivatkoznak, hogy a munkaköri leírásukban nem is szerepel ez a feladat, csak szóban kaptak arra vonatkozóan utasítást, és pénzkezelési szabályzatot sem adtak nekik, ezért nem is kellene a teljes kárt viselniük. Milyen eséllyel érvényesíthetjük a hiányt velük szemben?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. A felelősség feltétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Home office és a kötetlen munkarend összefüggései

Kérdés: Home office szabályzat kialakítása és bevezetése kapcsán szeretnénk állásfoglalást kérni Önöktől. Kötetlen munkarendben dolgozó kollégák esetében az Mt. 96. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát átengedheti úgy, hogy a munkavégzését önállóan szervezi meg a munkavállaló.
1. A "munkavégzés önálló megszervezése" a munkavégzés helyére is kiterjed?
2. Ha van, akkor mi a kötetlen munkarendre vonatkozó szabály a munkavégzés helyére vonatkozóan?
3. Korlátozhatjuk-e (szabályzat alapján) egy kötetlen munkarendben dolgozó kolléga home office-ban töltött napjainak számát?
Részlet a válaszából: […] Röviden összefoglalva, nincs összefüggés a munkaidő-beosztás kötetlen jellege és a munkavégzés helye között. Azaz, amikor a munkáltató átengedi a munkaidő-beosztás jogát a munkavállalónak, csak a munkaidő beosztásáról rendelkezik, a munkavégzés helyéről nem [Mt. 96....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Szabadság kiadása – a tárgyév után, megállapodás szerint

Kérdés: 2019-ben több munkavállalónk esetében nem tudtuk kiadni a tárgyévi szabadságot. Velük megállapodást kötöttünk, hogy az életkori pótszabadságot és ezenfelül január elejére további öt munkanapot átviszünk a múlt évről. Van-e ennek akadálya, esetleg korábban kellett volna megállapodni a munkavállalókkal?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a munkáltató – a felek naptári évre kötött megállapodása alapján – az életkori pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki [Mt. 123. § (6) bek.]. A megállapodás megkötésének tehát nincs határideje, arra bármikor sor kerülhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.
1
7
8
9
174