Munkaidő mértéke rehabilitációs ellátás mellett

Kérdés: A rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállalónak a keresetkorláton felül van munkaidőkorláta is?
Részlet a válaszából: […] A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát [Mmtv. 10. § (2) bek. b) pont]. A törvény csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Pótszabadság föld alatti munkavégzés esetén

Kérdés: Pénzintézetnél dolgozom, a munkavégzés helye egy bevásárlóközpont. Nincs természetes fény, teljesen zárt a rendszer, és természetes szellőzés sincs. Télen-nyáron megy a klíma. Jár a +5 munkanap pótszabadság? Gyakorlatilag úgy érezzük magunkat, mintha a föld alatt lennénk. Semmit nem tudunk a külvilágról egész nap.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a föld alatt állandó jelleggel dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár [Mt. 119. § (2) bek.]. A törvény nem határozza meg pontosan, hogyan kell értelmezni a pótszabadság jogosultsági feltételeit. Az azonban egyértelmű, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Munkaközi szünet díjazása és engedély nélküli tevékenység

Kérdés: A munkavállalónak nem fizetik a kötelezően kiadandó szünetek idejét (napi másfél óra hűtőházi rakodás), és a munkáltató olyan tevékenységet végez, amire valószínű nincs is "jogosítványa". Kihez lehet fordulni jogorvoslatért vagy tanácsért, illetve amennyiben a megbízó cég nem végezheti azt a tevékenységet (hűtőházi raktározás), aminek része a kötelezően kiadandó szünet is, szintén kérdés, hova lehet fordulni panasszal/kéréssel?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartama a hat órát meghaladja, húsz perc, ha a kilenc órát meghaladja, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Ennél hosszabb, de legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Kötelező részmunkaidő férfiaknak

Kérdés: Igaz az, hogy a gyermek hároméves koráig a munkaviszony részmunkaidőssé módosítását a férjem akkor is kérheti, ha egyébként én vagyok itthon a kisgyermekünkkel fizetés nélküli szabadságon?
Részlet a válaszából: […] Elsőként szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy 2020. január 1-jétől a munkáltató a munkavállaló ajánlatára nem csupán a gyermek hároméves, hanem négyéves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén pedig nem ötéves, hanem hatéves koráig –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Szabadságra való jogosultság és a kiadás – ha felmondtak

Kérdés: Helyesen jártunk-e el munkavállalónk bérszámfejtése kapcsán, ha 2018. július 25-étől 2019. szeptember 22-ig fizetés nélküli szabadságon volt második gyermekével (a fizetés nélküli szabadság megszűnését írásban, határidőben bejelentette), és így 2019. szeptember 23-tól október 25-éig bezárólag 22 munkanap előző évi, illetve két nap tárgyévi szabadságot kiadtunk? A munkavállaló 1987-ben született, és összesen két tizenhat éven aluli gyermeke van. 2018-ban szülési szabadságon volt február 7. és július 24. között. 2018. évi szabadságából (23 munkanap [alapszabadság + életkor szerinti pótszabadság], valamint négy nap pótszabadság két gyermek után) öt napot kiadtunk még 2018. év elején, a szülési szabadságot megelőzően. Munkaviszonyát felmondással 2019. október 25-én, a szabadság utolsó napján, 45 napos felmondási idővel megszüntettük. Munkaviszonyának kezdete 2014. január 27. A felmondási időt 2019. október 26-án indítottunk, ami december 9-én járt le. A felmondási idő teljes tartamára a munkáltató a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót felmentette. A munkavállaló részére kéthavi végkielégítést kifizettünk. Helyesen számfejtettük-e így a járandóságot december 9-éig járó munkanapokra, illetve járt volna-e még szabadságra jutó távolléti díj a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a felmondási idő lejártáig, azaz 2019. szeptember 23-tól december 9-ig?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. Munkában töltött időnek minősül egyebek mellett a szabadság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Szabadságmegszakítás – a visszarendelés következményei

Kérdés: Munkavállalónk háromhetes szabadságát tölti, de egy, a vállalkozásunkhoz beérkezett üzleti ajánlat miatt szükség volna arra, hogy ő folytassa le a tárgyalásokat (ő tárgyalóképes angol nyelven). Hogyan lehet őt a szabadságáról visszarendelni, és mik ennek a következményei?
Részlet a válaszából: […] A szabadság – annak kezdetét megelőzően legalább 15 nappal közölt – időpontját a munkáltató – a szabadság megkezdése előtt – csak kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén változtathatja meg. Ha a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Heti pihenőidő – egyenlőtlenül beosztva

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban a heti pihenőidő kiadását egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén [Mt. 106. § (3) bek.]? A törvényben előírt "hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő" szövegrész alatt azt is lehet érteni, hogy például: munkavégzést követő 8 óra pihenőidő, majd munkavégzés, utána 14 óra pihenőidő, majd megint munkavégzés, utána egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli, vagyis 22 és 7 óra közötti időintervallumtól induló 24 óra pihenőidő = 46 óra heti pihenőidő? A heti pihenőidőt gyakorlatilag így három részletben is ki lehet adni, és a munkavégzéseket követő pihenőidők (8-14 óra) valójában a 48 (40) órás heti pihenőidő részei is lehetnek? A törvényt úgy kell értelmezni, nem előírás az, hogy ahány alkalommal munkát végzett a munkavállaló, annyi alkalommal jogosult lesz egyrészt a 11 órás napi pihenőidőre és másrészt ezenfelül még külön, hetenként 48 órát kitevő heti pihenőidőre, vagyis a napi pihenőidő és a heti pihenőidő kiadása tekintetében a gyakorlatban átfedések is lehetnek? Ellentétben a heti pihenőnap kiadásának szabályaival [Mt. 105. § (1) bek.], a heti pihenőidő nem osztható be egyenlőtlenül, vagyis az nem jogszerű megoldás, hogy a munkavállaló az egyik héten 24 óránál kevesebb megszakítás nélküli pihenési lehetőséget kap, majd egy másik héten kompenzálásként pedig kétszer 24 órát? Ha egy négyhetes munkaidőkeretben a munkavállalónak kiadnak négy alkalommal 8 órás, négy alkalommal (22-8) = 14 órás pihenőidőt, és négy alkalommal (ebből 1 vasárnap) pedig egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli pihenőidőt, vagyis minden héten 46 órát, és ezenfelül az egyik héten még + 8 órát, akkor az előírt heti 48 órás heti pihenőidő 13 részben történő kiadása megfelel a törvényben foglaltaknak, mert a 4 × (8+14+24) + 8 = 192 ugyanannyi, mint 4 × 48=192?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató döntése alapján a munkavállalónak a heti két pihenőnap helyett hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. Ez a 48 óra is beosztható egyenlőtlenül, azzal, hogy a munkavállalónak hetenként legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Munkavégzés munkaszüneti napon – külföldre szolgáltatnak

Kérdés: Cégünknél ügyfélszolgálat van, külföldre szolgáltatunk. Ha ünnepnapra beosztunk munkavállalót, megtagadhatja-e a munkafelvételt, mivel Magyarországon nem kötelező ünnepnapon dolgozni? Cégünknél egyébként 0-24-es ügyfélszolgálat működik, és ünnepnapokon is szoktunk dolgozni, természetesen ki is fizetjük a munkavállalóinknak a túlórát.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló általános szabály szerint a munkáltató utasításai alapján köteles a munkát végezni [Mt. 52. § (1) bek. c) pont]. Az utasítás teljesítését akkor tagadhatja meg, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Készenlét és napi pihenőidő – rendkívüli munkavégzéssel megszakítva

Kérdés: A cégnél, ahol dolgozom, a munkavállalók beosztás szerint hétfőtől péntekig 08.00-16.30-ig dolgoznak (nem készenléti jellegű munkakörben, és a munkanap megegyezik a naptári nappal). Munkaidőn kívül számunkra készenlétet rendelnek el 16.30-tól másnap 08.00 óráig, hétvégénként pedig péntek 16.30 órától hétfő 08.00 óráig. Az én esetemben, ha a "hétvégi" időszakban készenlétet rendeltek el, szabályosnak tekinthető-e, hogy a munkáltató a következők szerint rendelte el a rendkívüli munkavégzéseket? Péntek: 20-21, szombat: 06.00-07.00 és 17.00-21.00, vasárnap 06.00-07.00 és 17.00-21.00, hétfő: 07.00-08.00. Ezt követően hétfőn a napi pihenőidő miatt már nem kellett munkát végeznem. A kérdésem arra irányul, hogy hosszabb időtartamú készenlét alatt hogyan értelmezendő a napi pihenőidő? Hiszen a példában szereplő esetben nincs meg a 11 óra egybefüggő időtartam sem a pénteki és a szombati munkavégzés, sem szombati és a vasárnapi munkavégzés között. Ugyanakkor az elrendelt rendkívüli munka – megítélésem szerint – nem veszélyezteti a pihenésemet, azonban előfordulhat, hogy többször néhány órát kell dolgoznom a "hétvégi" készenlét alatt, ami viszont már nehezíti a regenerálódást, vagy néha az is, hogy három egymást követő pihenőnapon vagyok készenlétben, amikor a fenti "séma" szerint rendelik el a rendkívüli munkavégzéseket.
Részlet a válaszából: […] A napi pihenőidő lényege, hogy a munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani [Mt. 104. § (1) bek.]. Ha erre az időszakra a munkáltató munkavégzést rendel el – akár készenlét alatt –, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

13. havi munkabér – a jogosultság feltételei

Kérdés: Munkatársaink a decemberi fizetésükkel együtt 13. havi bért is kapnak, ha a munkaviszonyuk a tárgyévben legalább 10 hónapig fennállt. Erről az érdekeltségi szabályzatunk rendelkezik. Egyik kollégánk az idei évben hét hónapig keresőképtelenség miatt nem dolgozott. Jogszerű, ha az említett, időarányossági szabályra hivatkozva nem utalunk neki 13. havi juttatást?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatónak 13. havi munkabér fizetésére törvényi kötelezettsége nincs. Ezért, ha biztosít ilyen juttatást, annak feltételeit maga állapíthatja meg. Természetesen ilyenkor is figyelembe kell vennie a törvényi alapelveket, például a diszkrimináció tilalmát (Mt. 12. §)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.
1
8
9
10
174