1739 talált állásfoglalás az új Mt. kifejezésre

Kérdés: 2016. január 6-án kezdtem dolgozni a jelenlegi munkahelyemen. Folyamatos munkarendben dolgoztam, 4 műszakban, kölcsönzött munkavállalóként. Úti balesetet szenvedtem május 18-án. Ha passzív állományba tesznek, akkor mik a lehetőségeim, és milyen törvények védenek?

Kérdés: Műszakvezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk munkaviszonyát szeretnénk felmondani, mivel létszámcsökkentés következtében túl sokan maradtak a munkakörben, és nem tudunk mindenkire műszakot bízni. A műszakvezetőnk azonban védett szakszervezeti tisztviselő, és a szakszervezet nem járul hozzá a megszüntetéshez, arra hivatkozással, hogy a tisztviselőjük megkapta az összes tag után járó munkaidő-kedvezményt, így végeredményben nem lesz munkaszervezési problémánk; és egyébként is szükséges a tisztviselő tevékenysége a szakszervezet működéséhez. Nem szeretnénk egy munkavállalót csak azért fizetni, hogy szakszervezeti tisztséget tölthessen be. Mit tudunk tenni?

Kérdés: Gyermekem jövő hónapban lesz kétéves, és ismét munkába szeretnék állni. A munkáltatómmal határozott idejű szerződésem volt, az egyik kolléga helyettesítésére vettek fel. Ez a kolléga tavaly szeptemberben vissza is tért. Ekkor én már fizetés nélküli szabadságon voltam. A cég szabályzata szerint a munkavállalóknak a CSED és a GYED alatt is jár a cafeteria, amit én a mai napig kapok a cégtől. Ebben az esetben meddig él még a szerződésem, ha visszamegyek?

Kérdés: Egyik munkavállalónk teljesítményével nem vagyunk megelégedve. Vezetői feladatainak határidejét sorozatosan nem tartja be, döntéseket nem tud hozni, folyamatokban hibázik. Szeretnénk felmondani neki, de öt éven belül nyugdíjas lenne. Jelenlegi munkaköréhez idegen nyelv ismerete szükséges, ami neki nincs, végzettsége nem megfelelő a pozícióhoz. Ajánljunk fel neki másik munkakört?

Kérdés: Üzemi baleset miatt bekövetkezett keresőképtelenségem miatt táppénzben részesültem 2014 decemberétől 2016 márciusáig. A taj-nyilvántartási ügyintéző arról tájékoztatott, hogy a munkáltatóm bejelentette hozzájuk, hogy a határozatlan idejű munkaviszonyom 2015. március 31-ével megszűnt. Munkáltatóm a munkaviszonyom megszüntetéséről nem állapodott meg velem, és a munkaviszonyom megszüntetéséről rendelkező iratot sem kézbesítettek részemre. Bejelentésemre a munkaügyi ellenőrzést lefolytató szerv határozatot hozott, amelynek tartalmát velem nem közölték. Arról azonban tájékoztattak, hogy a felmondás módjával kapcsolatban a hatóságnak nincs hatásköre. Ez azért furcsa, mert nem cáfolták meg azt a bejelentésemet, hogy felmondást nem kaptam. Felmondás hiányában mit kérhetek a munkaügyi bíróságtól? Az ellenőrzést lefolytató közigazgatási szerv helyesen járt-e el akkor, amikor a munkaviszonyt érintő jognyilatkozat megtételét, illetve annak hatályosulását nem vizsgálta?

Kérdés: Amennyiben 2016. április 30-án próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást adott át a munkáltatóm, de a munkaviszonyom mégis május 2-ával szűnik meg, jogosan járt el? Terhes feleségem nem rendelkezik jövedelemmel, és most már én sem, ezért tudni szeretném érdemes-e bírósághoz fordulni?

Kérdés: Társasháznál gondnoki munkakörben dolgoztam 2011. június 1-jétől 2014. július 26-ig, de csak 2014. január 1. és 2014. május 26. között voltam bejelentve. A 2014-es közgyűlésen leváltottuk a közös képviselőt, aki – amiért én is ellene szavaztam – felmondott, de én tovább végeztem a munkát még két hónapig a többségi tulajdonosok kérésére. Erre az időre azonban a mai napig nem fizették ki a béremet. Fordulhatok még a munkaügyi bírósághoz?

Kérdés: A kollektív szerződésben rögzített, egyhavi alapbérnek megfelelő összegű "szabadságos bér" megfizetését a munkáltató az esedékesség időpontjában anyagi nehézségek miatt nem kívánja megfizetni, helyette 2017-ben szeretné a kifizetéseket teljesíteni, amelyről értesítette a szakszervezetet. Ha a kollektív szerződést a szakszervezet nem kívánja módosítani, de a bérelem kifizetésre nem kerül, akkor a bér kifizetése érdekében szervezhető-e jogszerű sztrájk?

Kérdés: A munkáltató működési ideje reggel 6 órától este 10 óráig tart, a munkavállalók egy része csak délelőtt, illetve csak délután dolgozik. Abban az esetben, ha évente egy-két alkalommal pár napot vagy hetet egy-két munkavállaló váltakozó műszakban dolgozik, jár-e nekik műszakpótlék a délutáni munkavégzésükre?

Kérdés: Osztott munkaidő esetén a műszakpótlékot hogyan ítéljük meg a munkavállalónak? Ha reggel 8-14-ig és 17-19-ig dolgozik egész hónapban, akkor az ő munkakezdése a reggel 8 óra, ami egész hónapban nem változik, ezért nem is jár neki a műszakpótlék? További kérdésünk, hogy a munkaközi szünet ilyen esetben hogyan biztosítandó? Az első hat órát ledolgozhatja egyhuzamban?