Találati lista:
701. állásfoglalás / 1739 "4+4"-es munkarend
Kérdés: Új munkarendet vezetünk be, amely szerint a munkavállalók 4 műszakban, 4 napon keresztül, nappal 12 órás munkaidő-beosztás mellett, 6 és 18 óra között dolgoznak, majd 4 napot otthon vannak; ezt követően kezdődik elölről a ciklus, csak fordított (éjszakás) beosztás mellett. Jogszerűen megoldható ez?
702. állásfoglalás / 1739 Munkavédelmi képviselő választásának kötelezettsége
Kérdés: Úgy tudom, hogy 2016. július 8-tól változott a munkavédelmi képviselők választására vonatkozó szabályozás, és már 20 fős létszámtól kötelező megválasztani. Mi történik akkor, ha nem választanak a munkavállalók képviselőt, de még csak jelöltet sem állítanak?
703. állásfoglalás / 1739 Határozott idejű munkaszerződések láncolata
Kérdés: Cégünknél egyes kollégákat határozott idejű szerződéssel alkalmazunk, néhányukat évek óta, de a törvényi ötéves felső korlátot tiszteletben tartva. Erre azért van szükségünk, mert ezek a munkatársak olyan megrendelői körnek dolgoznak, akiknél bármikor változhat a megrendelt munka mennyisége, akár évekig kimaradhat a megrendelés, ezért állandó kockázat, hogy alkalmazottaink feleslegessé válnak. Hogyan tudunk úgy munkaszerződést kötni velük, hogy az ebből eredő kockázatokat csökkentsük, de szabályosak maradjunk munkajogi szempontból is?
704. állásfoglalás / 1739 Munkahely megközelítése
Kérdés: Egy vidéki város ipartelepén dolgozom. A munkáltatóm úgy változtatta meg a műszakbeosztásomat, hogy akkor kellene felvennem a munkát, amikor még nem járnak a tömegközlekedési eszközök. Köteles vagyok-e erre? A munkáltatóm azt mondja, vegyek autót vagy motort, hogy be tudjak járni, de szerintem neki kellene inkább buszt biztosítania a munkavállalók részére.
705. állásfoglalás / 1739 Leltárhiányért fennálló kárigény érvényesítése a munkaviszony megszüntetése után
Kérdés: A munkavállaló felmondása miatt a munkaviszonya megszűnt. A felmondási ideje alatt betegállományban volt, mialatt a munkáltató leltárt tartott. A megállapított leltárhiány megfizetésére a munkaviszony megszűnte után a munkáltató milyen módon tarthat igényt: fizetési felszólítással, fizetési meghagyással vagy a bíróság útján?
706. állásfoglalás / 1739 Nem megfelelő szakértői véleménnyel okozott kár
Kérdés: Kérhetek-e kártérítést a munkaügyi bíróságon, ha az elsőfokú bizottság kevesebb százalékot állapított meg ugyanazon időben, mint az igazságügyi orvosszakértő? Már két éve tart az ügy.
707. állásfoglalás / 1739 Özvegyi nyugdíj és kártérítés
Kérdés: A férjem a munkaidő letelte után hóügyeletben volt. Minek minősül ez az idő? Sajnos a hazafelé történt balesetét nem minősítették munkahelyi, illetve úti balesetnek, ezért csak egy évig kaptam özvegyi nyugdíjat. Helyesen jártak el?
708. állásfoglalás / 1739 Munkáltatói kárfelelősség elmaradt jövedelemért
Kérdés: A sógorom fizikai munkát végzett egy cégnél. Emelés következtében kialakult egy köldöksérve, valószínűleg meg kell műteni, és azt követően nem tud majd ugyanott dolgozni, ezért a fizetése sem lesz annyi, mint előtte. Jár-e neki valamilyen munkaképtelenségi járadék, vagy el kell fogadnia, hogy kevesebbet kap?
709. állásfoglalás / 1739 Szabadság számítása keresőképtelenség esetén
Kérdés: Mint rendes nyugdíjas dolgozom nyolc órában. Az éves 15 nap betegszabadságot már elhasználtam, de további 8 nap (fizetés nélküli) betegállományom volt. A munkáltató emiatt az éves rendes szabadságból egy napot le akar vonni. Megteheti ezt?
710. állásfoglalás / 1739 Pihenőidő-minimum
Kérdés: 19 óra munka és több mint 20 órás ébrenlét után a főnököm elrendelte a másnapi műszakot is. A két műszak között kevesebb mint 9 óra pihenőm lett volna, ezért megtagadtam a munkába állást. Nem ismerem a pihenőidőre vonatkozó szabályokat, de valószínűnek tartom, hogy ez a tettem nem marad következmények nélkül. Miképp védekezhetek a munkáltatómmal szemben?
