1739 talált állásfoglalás az új Mt. kifejezésre

Kérdés: Társaságunk szeptember 1-jétől megszüntette a teljesítménybérezést, és helyette minden kollégánál egységesen havibéres rendszert vezetett be. Az ehhez szükséges munkaszerződés-módosítások is megtörténtek. Szeptemberi (illetve ezt követő) távollétek esetén figyelembe kell-e venni a megelőző hat hónapban kifizetett teljesítménybért a távolléti díj számításánál, vagy csak az új, időbérben meghatározott alapbérrel kell számolni? A törvényben nem találtunk kifejezett szabályt erre az esetre vonatkozóan.

Kérdés: A munkáltatóm hónapok óta nem fizette ki a munkabérünket. A múlt héten azzal a javaslattal állt elő, elkerülendő, hogy a cégnek baja legyen: írjunk alá átvételi elismervényt, miszerint megkaptuk a munkabérünket. Egyidejűleg pedig írjunk egy kölcsönszerződést, amiben az szerepel, hogy a ki nem fizetett összegnek megfelelő pénzt adtuk kölcsön a cégnek. Így most már nem munkabérrel, hanem kölcsönnel tartozna nekünk. A munkáltató szerint ezzel a módosítással akkor is jobban járunk, ha cég esetleg csődbe menne. Valóban igazat mondott, vagy ezzel rosszabb pozícióba kerülnénk?

Kérdés: Internetes keresőszolgáltatást üzemeltető, külföldi tulajdonú, de magyarországi székhelyű gazdasági társaság munkáltatói minőségben Önök szerint jogosult kollektív szerződés kötésére?

Kérdés: Egy cégnél az alapító okirat rendelkezése szerint az ügyvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az ügyvezető, 1-2 hetes távolléte esetén, a távollét időtartamára adhat jogszerűen általános meghatalmazást (távollét időtartamára a munkáltatói jogkör gyakorlása során teljes körű eljárás) a cég egyik munkavállalója részére? Amennyiben igen, szüksége van arra, hogy az ügyvezető a visszatérésekor utólagosan jóváhagyja a helyette eljáró meghatalmazott személy által tett jognyilatkozatokat?

Kérdés: 2007 februárja óta folyamatban van családunk három tagjának munkaügyi pere ugyanazon munkáltatóval szemben. 2012-ben a törvényszék megállapította a munkáltató általi jogellenes munkaviszony-megszüntetés tényét, de álláspontunk szerint a munkaviszony utolsó napját nem helytállóan határozta meg. A Kúria helybenhagyta a törvényszék részítéletét, azzal, hogy elszámolásra kötelezte a munkáltatót. Az elsőfokú bíróság az elszámolást elkezdte, de a vagyoni kártérítést szerintünk súlyos hibákkal ítélte meg, mert nem vette figyelembe az általunk előadott körülményeket. Betegség folytán nem tudtunk, csak egy alkalommal megjelenni a tárgyaláson, és kértük, hogy a bíróság a tárgyalást halassza el, amíg a pártfogó ügyvédet ki nem jelölik, de végül nélkülünk tartották meg a tárgyalási napokat. Ez szerintünk méltánytalan és jogsértő. Ezért szeretnénk tanácsot kérni a több mint kilenc éve folyamatban lévő ügyünkben, mert szeretnénk elkerülni a pervesztességet.

Kérdés: Elvált munkatársunknak, akinek a feleségénél van elhelyezve a 16 éven aluli gyermek, jár-e a gyermekek utáni pótszabadság? Több helyen olvasom szakértőktől, hogy igen, de az Mt. idevonatkozó paragrafusából ezt nem látom egyértelműen.

Kérdés: Táppénzjogosultságom lejárt, de nem vagyok még munkaképes, a munkáltató elküldött az üzemorvoshoz, aki megállapította, hogy nem vagyok alkalmas. Szeretném kiíratni az előző évről megmaradt szabadságot. Ki lehet-e venni, hogy addig is meglegyen a jogviszonyom, ugyanis közben várom a foglalkozási megbetegedésről a határozatot?

Kérdés: Cégünk egyik osztályáról több munkavállaló panaszkodott egy bizonyos kollégára. Elmondásuk szerint furán viselkedik, több alkalommal erőszakos dolgokról beszélt nekik, ezért mindig szoronganak a közelében. Előfordult, hogy állatkínzásról vagy valaki megveréséről is fantáziált, amit többeknek hangoztatott. A munkavállalók azt kérték, hogy távolítsuk el, mert lassan nem mernek vele egy szobában tartózkodni. A fentiek szolgálhatnak-e alapul egy munkáltatói felmondáshoz?

Kérdés: Termeléssel foglalkozó cég termelési területén lehet-e kamerákkal a munkavállalók munkavégzését figyelni, ellenőrizni kizárólag a munkavégzés minőségével kapcsolatosan? A kamerás rendszerről a tájékoztatás megtörtént. Milyen törvényre kell hivatkozni?

Kérdés: Az Mt. 56. §-a alapján a vagyoni hátrány szankcióként azon munkavállalók esetében is megállapítható, akik minimálbért kapnak? Álláspontom szerint igen, hiszen az Mt. 136. §-ának (1) bekezdése és az Mt. 56. §-a sem zárja ki, hogy a minimálbéres munkavállaló esetében a vagyoni hátrány ne lenne alkalmazható. Továbbá azon munkavállalókkal szemben, akiknek több az alapbére, mint a minimálbér, diszkriminatív lenne, ha velük szemben emiatt alkalmazható a vagyoni hátrány szankcióként, a minimálbéres munkatársaikkal szemben azonban nem, még abban az esetben sem, ha a minimálbéres munkavállaló ráadásul súlyosabb vétséget követ el.