Megszakítás nélküli tevékenység értelmezése

Kérdés: A munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli abban az esetben, ha a termelés a hét minden napján folyik minden órában (nonstop)? Csak a nemzeti ünnepeken van leállás. Ekkor a munkavállalók nem végeznek munkát.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. szerint a munkáltató tevékenysége akkor minősül megszakítás nélkülinek, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban, vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel, és vagy társadalmi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. február 20.

Munkáltató készfizető kezessége letiltó végzés teljesítéséért

Kérdés: Letiltó végzés ellenére a munkáltató úgy döntött, nem vonja tovább a munkavállaló béréből a tartásdíjat, mondván, megegyezett a munkavállalóval, hogy 2017 januárjától a munkavállaló fizet a végrehajtást kérőnek postai úton. Ezzel a munkaadó megszegte a letiltással kapcsolatos kötelezettségét. Mit tehetek, hogy továbbra is a bírósági végzés szerint történjen a levonás?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató köteles az adós munkabéréből a letiltásban meghatározott összeget levonni, és – a letiltásban foglalt felhívás szerint – kifizetni a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen átutalni a végrehajtói letéti vagy más számlára (Vht. 75. §)....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. február 20.

Bérpótlék beépítése garantált bérminimumba

Kérdés: Jogszabályt sért-e az a munkáltató, aki a garantált bérminimum megfizetését a pótlék beépítésével kívánja teljesíteni? A pótlékot több éven keresztül kapták a dolgozók, nem új bérelemként jelenik meg a bérben. A pótlék beépítését visszamenőleges hatállyal íratja alá. Ez alatt azt értem, hogy a garantált bérminimum a törvény erejénél fogva érvényes január 1-jétől, a bérpótlék beépítését január közepétől kezdik felajánlani a dolgozóknak, de január 1-i hatállyal.
Részlet az állásfoglalásából: […] A garantált bérminimum a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót illeti meg [430/2016. Korm. rendelet 2. § (2) bek.]; az ilyen munkavállaló munkaszerződése szerinti alapbére ennek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. február 20.
Kapcsolódó címkék:      

Cafeteriajuttatás – csak a "főnökségnek"

Kérdés: Megteheti-e a munkáltató, hogy cafeteriajuttatást csak a felső vezetőknek ad, azonban a fizikai munkások nem részesülnének ebben? Megsérti ezzel a munkáltató az egyenlő bánásmód elvét az Mt. vagy más törvényi előírás alapján?
Részlet az állásfoglalásából: […] A cafeteriajuttatás tipikusan olyan díjazás, amelyet a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva határoz meg. Ezen döntésével szemben igény abban az esetben érvényesíthető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette [Mt. 285. §...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. február 20.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaközi szünet elszámolása

Kérdés: A munkavégzés forduló szolgálatos munkarendben (12/24, 12/48), folyamatosan történik. A 20 perc munkaközi szünetet ebben az esetben is le kell dolgozni, vagy csak az állandó nappalos (8 órás) munkarendben? Ugyanis 12 órás munkaidőt töltünk a cégnél, de csak 11 óra 20 perccel számolják az időnket.
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni, amely nem része a munkaidőnek. Ez minden munkarendben igaz, kivéve a készenléti jellegű munkaköröket, ahol viszont a munkaközi szünet ideje is beleszámít a munkaidőbe [Mt. 103. § (4) bek., 86. § (3) bek....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. január 30.
Kapcsolódó címkék:    

Szabadság iránti munkavállalói igény érvényesítése

Kérdés: A munkahelyemen nem akarják kiadni a szabadságot, pedig 18 munkanapom van! Ilyenkor mit lehet tenni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Bár a szabadságot a munkáltató a tárgyévben köteles kiadni (Mt. 123. §), ez nem jelenti azt, hogy az idézett szabály megsértése esetén a ki nem adott szabadság (a kérdés szerinti 18 munkanap) elveszne. A munkavállaló a szabadság iránti igényét az általános elévülési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. január 30.
Kapcsolódó címkék:    

Elszámolás heti 24 órás munkaidőben

Kérdés: Havibéres dolgozó esetén a heti munkaidő 24 óra. Heti három munkanapot (hétfő, kedd, szerda) dolgozik 8 órában, ez fix, nem változik. Az elszámolását munkaidőkerettel tudom megoldani? Ha jól gondolom, akkor az általa ledolgozott munkaidőt kell hasonlítanom a havi normál munkaidőhöz. A havi normál munkaidőt úgy kell megállapítanom, hogy az adott havi munkanapokat szorzom a 4,8 órával?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés szerinti munkarend egyenlőtlen munkaidő-beosztást jelent, amelyben a munkavállaló hétfőtől szerdáig napi 8, csütörtökön és pénteken napi 0 óra munkaidőt teljesít. A munkaidőt az egyes munkanapokra egyenlőtlenül munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alapján...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. január 30.

Félig ledolgozott munkanap elszámolása

Kérdés: Egyik munkavállalónk a nappali műszakban, délelőtt tíz óra körül szóváltásba keveredett a műszakvezetőjével. A felettese szerint ez teljesen szokatlan volt a részéről, és feltűnt neki, hogy a munkavállaló valószínűleg ittas. A dolgozó beleegyezett a szondáztatásba, ami igazolta az alkoholos állapotot, ezért a műszakvezető azonnal hazaküldte. Erről jegyzőkönyv is készült. A munkavállalótól nem akarunk emiatt megválni, de kérdéses, hogy hogyan kell részére a bért elszámolni erre a napra. Reggel hattól dolgozott ugyan, de a munkakörében alkoholos állapotban tilos dolgozni. Ezért megtehetjük, hogy – részben büntetésből – erre a napra semmit nem számolunk?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés szerinti esetben a munkavállaló reggel 6 és 10 óra között a beosztás szerinti munkaidőben rendelkezésre állt és munkát végzett, noha utóbb kiderült, hogy mindezt nem munkára képes állapotban tette [Mt. 52. § (1) bek. a) pont]. Ugyanakkor, az eset szerint 10 óráig...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. január 30.
Kapcsolódó címkék:      

"Fizetett ünnep" elszámolása készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott éjjeliőr október 31-én este 18:00-kor állt munkába, november 1-jén reggel 6-ig dolgozott. Kollégája 1-jén este 18:00-kor kezdett, másnap reggel 6-ig dolgozott. Hány órára kell fizetett ünnepet elszámolni nekik? Távolléti díj jár-e, ha igen, hány órára?
Részlet az állásfoglalásából: […] Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. január 30.

Utazási költségtérítés a gépjármű-üzembentartónak

Kérdés: Védőnő vagyok, és a két csatolt községben végzett munkámat csak személygépkocsival tudom ellátni. A jármű üzembentartójaként (a tulajdonos a bátyám) jár-e a kiküldetés költségtérítése? Illetve jár-e munkába járás költségtérítése (9 Ft/km)?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 51. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Ha a munkavégzéshez szükséges személygépkocsi használata, az ebből eredő, a munkavállaló...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. január 30.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
62
63
64
…
174