Munkahelytől eltérő helyen tartott képzés – az utazás és a szállás

Kérdés: Munkáltatóm a lakóhelyemtől és a munkavégzés helyétől 125 km-re tervezett háromnapos oktatást, továbbképzést. Szállást, szállásköltséget nem biztosít. Tömegközlekedési járművel nem érek oda időre, illetve nem tudok hazautazni. Kérdésem: kötelezhet-e a munkáltató saját gépkocsi használatára, illetve kinek a feladata a munkavállaló eljuttatása a továbbképzésre?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató jogosult a munkavállalót valamely képzésen vagy továbbképzésen való részvételre kötelezni. A kötelező képzésen való részvétel ideje munkaidőnek minősül. A munkáltatónak lehetősége van arra is, hogy a képzést a munkahelytől eltérő helyen tartsa,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. április 10.

Munkaviszony szünetelése – az inaktív idő

Kérdés: Mi számít aktív időszaknak, és mi lehet az inaktív idő a munkaviszonynál? A gyermekgondozási díjon lévő munkavállaló inaktív állományba tartozónak minősül? Ha a munkáltató a felmondási idő időszakára felmenti a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót, akkor a munkavállaló az inaktív állományba tartozók közé kerül?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkajogi tárgyú jogszabályok nem használják az aktív/inaktív idő, illetve állomány megkülönböztetést. A munkajog csupán a munkaviszony szünetelését ismeri. Ez minden olyan időszakot magában foglal, amely alatt a felek között ugyan fennáll a munkaviszony, azonban nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. április 10.

Rendkívüli munkaidő elrendelése – a közlés időpontja

Kérdés: Túlmunka elrendelése esetén a munkáltatónak mikor kell bejelentenie a munkavállalónak, hogy bent kell maradnia túlórázni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rendkívüli munkaidő azt teszi lehetővé, hogy a munkavállaló előre nem látható, nem tervezhető feladat elvégzésére is igénybe vehető legyen. Ebből eredően az elrendelésének nincs határideje. Így akár közvetlenül a beosztás szerinti munkaidő vége előtt is közölhető a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. április 10.

Gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint toborzási feladatok elrendelése

Kérdés: Egy szakközépiskolában dolgozom angol nyelvtanári munkakörben. Az igazgatóm megbízott, hogy lássam el a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő munkakört. Külön díjazást ezért nem kapok. Hiába mondtam, hogy nincs megfelelő végzettségem a feladat ellátásához, az igazgató azt felelte, választhatok, vagy ez, vagy inkább az iskolának toborzókörútra megyek a saját kocsimmal és a saját benzinköltségemre a megyében. Két kiskorú gyermekem van, ez még rosszabb helyzetbe hozna. Mit tehetek ebben a helyzetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A pedagógus számára a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő munkakör ellátása a kinevezésében vagy a munkaszerződésében (a továbbiakban: munkaszerződésben) szereplőhöz képest eltérő munkakört jelent, amely ellátása az Mt. 53. §-ának (1) bekezdése alapján a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. március 20.

Korlátozott belátási képességű vezérigazgató

Kérdés: A megváltozott munkaképességűek érdekében kérdezem, hogy miért nem ellenőrzik az akkreditált munkahelyek vezetőinek alkalmasságát a vezetésre? Ugyanis az egy (nem nevesítem) zrt. vezetői között pszichiátriai betegek vannak. A vezérigazgató asszony marékszámra szedi a nyugtatószereket, többször próbált meg öngyilkossági kísérletet. A dolgozók félve járnak be a munkahelyükre. Az idei évet azzal kezdte a vezérigazgató asszony, hogy több száz munkavállaló munkaidejét és munkabérét csökkentette. A sajátját megemelte, és felvette nem kevés összegért a testvérét is. Tehát alkalmatlan a munkaképesség-csökkent embereket foglalkoztató zrt. vezetésére!
Részlet az állásfoglalásából: […] Vezető tisztségviselő – nem csupán megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató zrt.-nél, hanem valamennyi gazdasági társaságnál – csak olyan nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. március 20.

Munkavállalói hozzátartozók

Kérdés: Ki minősül közeli hozzátartozónak, egyenes ágbeli rokonnak abban az esetben, amikor a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól hozzátartozója halálakor két munkanapra?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. a munkavállalónak haláleset miatti két munkanap munkavégzés alóli mentesüléséhez való jogát illetően – ellentétben a régi Mt.-vel – nem a közeli hozzátartozók, hanem általában a hozzátartozók személyét nevesíti. Az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének b) pontja...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. március 20.

Távmunkások szavazása üzemitanács-választáson

Kérdés: Munkavállalóink egy része távmunkában dolgozik, és ritkán jönnek be a központba. Annak érdekében, hogy az üzemi tanács választása érvényes (és eredményes) legyen, felmerült a postai úton történő szavazás lehetősége. Megoldható ez a jogszabályi keretek között?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választás előkészítése, lebonyolítása, valamint a választási eljárás részletes szabályainak megállapítása a választási bizottság feladata [Mt. 240. § (1) bek.]. Ennek keretében a választási bizottság meghatározza a választás időpontját és lebonyolításának...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. március 20.
Kapcsolódó címkék:    

Bérből levonás távollét miatt

Kérdés: Vonhatnak-e le a béremből, ha betegség miatt nem megyek be dolgozni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkabérből való levonásnak akkor van helye, ha aza) jogszabályon vagy a levonásmentes munkabérrészig végrehajtható határozaton,b) munkáltató saját követelése esetén, a levonásmentes munkabérrészig a munkavállaló hozzájárulásán alapul, illetvec) előlegnyújtásból ered...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. március 20.
Kapcsolódó címkék:    

Egy órára járó bér kiszámítása a havi alapbérből

Kérdés: Építőipari cég esetében a beosztás szerinti munkaidő három hónapig 7,5 óra, majd három hónapig 8,5 óra. Hathavi munkaidőkeretben dolgoznak, kollektív szerződés alapján. Éves átlagban a 8 óra kerül ledolgozásra. Jól értelmezem-e a jogszabályt, hogy 2013. augusztustól a rendkívüli munkára, illetve a munkaidőkeret elszámolásánál a többletre az Mt. 136. §-ának (3) bekezdése értelmében a havibért az adott hónapban teljesítendő órákkal (például 21 munkanapot figyelembe véve 168 órával) kell osztani, és a bérpótlék alapjának számításánál pedig 174 órával, az Mt. 139. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján? Példaként: A dolgozó havi alapbére 218 000 Ft. Dolgozott 16 napot, 5 napon keresztül szabadságon volt, de rendelkezett 15 óra túlórával. A ledolgozott órákra jutó bére: 218 000/21 nap x 16 nap = 166 095 Ft. Szabadságra járó bére: 218 000/21 nap x 5 nap = 51 905 Ft. Túlórára jutó alapbér: 218 000/168 = 1297,62 Ft. Túlórára jutó bérpótlék: 218 000/174 x 0,50 = 626,44 Ft. Túlóra díjazása: 1297,62+626,44 x 15 óra = 28 861 Ft. Teljes bruttó bére: 246 861 Ft.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben leírt számítás helyes azzal, hogy a havi alapbért a hónapban irányadó általános munkarend szerinti órák számával kell osztani. Ebből pedig az érintett időszakra járó alapbért is az adott időszak alatt teljesítendő órák száma alapján kell meghatározni [Mt....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. március 20.
Kapcsolódó címkék:      

Alapbér meghatározása a munkaszerződésben: havi- vagy órabér

Kérdés: Meg kell jelölni a munkaszerződésben az órabért a havi alapbéres munkavállaló esetén? Vagy ebben az esetben elég, ha a felek a havi alapbérben állapodnak meg?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaszerződés kötelező tartalmi eleme a munkavállaló alapbére, melyet időbérben kell megállapítani [Mt. 45. § (1) bek., 136. § (2) bek.]. Mind az órabér, mind a havibér időbérnek minősül. A felek a munkaszerződésben az alapbér összegét megállapíthatják akár...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. március 20.
1
…
59
60
61
…
174