Találati lista:
1091. állásfoglalás / 1739 Munkaidő mértékének meghatározása munkaszerződésben
Kérdés: Munkaszerződésben megfelelő-e a munkaidő meghatározása havidíjas munkavállalók esetében abban a formában, hogy a munkáltató meghatározott munkakörök esetében heti 40 órás munkaidőben, más munkakörök esetében heti 40 órás munkaidőben alkalmazza, amely munkaidő a munkaszerződés rendelkezései alapján havi munkaidőkeretben kerül ledolgozásra? Tehát a munkaszerződés alapján nem kerül megállapításra a napi, csak a heti munkaidő, mely bizonyos esetekben munkaidőkeretben kerül ledolgozásra.
1092. állásfoglalás / 1739 Vezetői munkakör megváltoztatása – ha letelt a gyermekgondozási szabadság
Kérdés: Ruházati bolthálózatot működtető munkáltatóként az általunk foglalkoztatott boltvezetők esetében többször előfordult, hogy gyermekük születése után hosszabb időre távol voltak a munkahelyüktől. Visszatérésükkor nem tudtuk őket tovább vezetőként foglalkoztatni, munkaszerződésük módosítása vált szükségessé. Van-e arra lehetősége a munkáltatónak, ha a visszatérő munkatárs vezetőként történő továbbfoglalkoztatására nincs mód, hogy egyoldalúan megváltoztassa a munkakört, illetve milyen egyéb módon oldható meg ez a helyzet?
1093. állásfoglalás / 1739 Egyenlő értékű munkáért járó bér – védett tulajdonsággal
Kérdés: Ha van több, azonos munkakörben, nagyjából azonos feltételek mellett dolgozó munkavállalónk, akkor részükre azonos bért is kell fizetnünk? Mi a helyzet akkor, ha a munkavállalók az állásinterjúkon eltérő jövedelmi igényt jelölnek meg, és így eltérő összegekben is állapodunk meg velük? Ez ilyenkor sérti az egyenlő bér elvét?
1094. állásfoglalás / 1739 Munkabérelőleg levonása letiltások mellett
Kérdés: Munkavállalónknak munkabérelőleget folyósítottunk, melyet havi fix összegben vonunk vissza (a levonás már 3 hónapja van folyamatban). A napokban kaptunk két végrehajtói letiltást is az adott munkavállaló bérére vonatkozóan. A Vht. 65. §-a alapján 50%-ot vonnánk az adott dolgozó nettó béréből. Kérdésünk: az 50%-ba bele kell számolni a munkabérelőleg levonását, vagy az 50% a két letiltás, és ezen felül lehet vagy kell a bérelőleget levonni? Kell-e alkalmazni ebben az esetben a levonásmentes munkabérrészre vonatkozó szabályt? Amennyiben ez alkalmazandó, miből kell kevesebbet vonni?
1095. állásfoglalás / 1739 Részmunkaidőben a gyermekgondozási szabadság után – változik a távolléti díj összege
Kérdés: Egyik munkavállalónk eddig GYES-en volt, de most szeretne visszatérni dolgozni. Kérte, hogy amíg a gyermeke hároméves nem lesz, addig hadd dolgozzon 4 (négy) órás részmunkaidőben. Mi ezt nem ellenezzük, de először szeretnénk kiadni neki a felgyűlt szabadságnapjait. Úgy tudjuk, hogy ha részmunkaidőre módosítjuk a szerződését, akkor a szabadság kiadása során is már a részmunkaidős díjazása alapján kell kiszámolnunk a szabadság díjazását. Esetleg a szülési szabadság előtti teljes munkaidős bérét kellene alapul vennünk?
1096. állásfoglalás / 1739 Szabadság kiadásának szabályai gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság után
Kérdés: Az elmúlt hat évben három gyermekemmel otthon voltam, de most, hogy a legkisebb is kétéves lett, szeretnék munkába állni. Ezt jeleztem is a munkáltatómnak. Mivel azonban a legkisebbet még most szoktatjuk a bölcsődébe, ezért az első hónapokban csak heti 2-3 napot szeretnék dolgozni. A munkáltatóm azt javasolta, hogy ebben az esetben egyezzünk meg úgy, hogy a felgyűlt több mint 60 nap szabadságomat nem egyben veszem ki, hanem minden héten 2-3 napot, amíg el nem fogy. Azt olvastam, hogy a ki nem vett szabadságomat vagy egyben ki kell adnia, vagy megváltania a munkáltatónak, és nincs lehetőség ilyen részletekben történő kiadásra, pedig tetszett a javaslata. A kérdésem, hogy elfogadhatom-e a munkáltató javaslatát, nem lesz belőle később problémám, hogy nem egyben vettem ki az egészet, vagy nem fizette ki nekem?
1097. állásfoglalás / 1739 Munkavállalói kárfelelősség a munkáltató megbírságolása miatt
Kérdés: Egy munkavállalónk elmulasztott elküldeni egy bevallást a hatóságnak, ami miatt bírságot szabtak ki a cégünkre. Az eljárás során nem tudtuk kimenteni magunkat, nem fogadták el, hogy a társaság (vagyis gyakorlatilag a munkavállalónk, mivel kizárólag ő foglalkozott az üggyel) úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Ilyen esetben a kimentés sikertelensége megalapozza a munkavállaló kárfelelősségét is a munkáltatóval szemben?
1098. állásfoglalás / 1739 Szabadságra való jogosultság – nem arányosítható a részmunkaidő miatt
Kérdés: 2014. áprilisban GYES alatt jött vissza a dolgozó részmunkaidőben dolgozni. A részmunkaidő napi 6 órát jelent, és heti 2-3 nap. Október 1-jétől pedig GYES mellett teljes munkaidőben kezdett dolgozni. Hogyha kiszámolom neki a 2014-es évre járó időarányos szabadságát, akkor az áprilistól októberig terjedő időszakra is jár neki rendesen szabadság?
1099. állásfoglalás / 1739 Vasárnapi pótlék – nem jár a virágüzlet eladóinak
Kérdés: Vasárnap is nyitva tartó virágboltnak az alkalmazottai dolgoznak vasárnaponként rendes munkaidőben. Ebben az esetben megilleti őket a vasárnapi pótlék? Illetve rendeltetése folytán vasárnap is működő egységnek tekintendő-e a virágbolt?
1100. állásfoglalás / 1739 Munkaügyi "papírok" – megőrzésük ideje
Kérdés: Társaságunk selejtezni szeretné a mára már igen tetemesre duzzadt, munkaüggyel kapcsolatos dokumentumok egy részét, azonban bizonytalanok vagyunk, hogy pontosan mely iratokat kell megőrizni, és mik azok, amelyek megsemmisíthetők? Feltételezzük, a munkaóra-nyilvántartások, bérjegyzékek, különféle nyilatkozatok selejtezhetők, a teljes évet tartalmazó bérkartonok, munkaviszony-, adó- és járulékigazolások megőrzendők.
