Munkaidő mértékének meghatározása munkaszerződésben

Kérdés: Munkaszerződésben megfelelő-e a munkaidő meghatározása havidíjas munkavállalók esetében abban a formában, hogy a munkáltató meghatározott munkakörök esetében heti 40 órás munkaidőben, más munkakörök esetében heti 40 órás munkaidőben alkalmazza, amely munka­idő a munkaszerződés rendelkezései alapján havi munkaidőkeretben kerül ledolgozásra? Tehát a munkaszerződés alapján nem kerül megállapításra a napi, csak a heti munkaidő, mely bizonyos esetekben munkaidőkeretben kerül ledolgozásra.
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre [Mt 45. § (4) bek.]. A teljes napi munkaidő nyolc óra általános teljes napi munkaidő esetén [Mt. 92. § (1) bek.]. Tekintettel arra, hogy a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. január 12.
Kapcsolódó címkék:      

Vezetői munkakör megváltoztatása – ha letelt a gyermekgondozási szabadság

Kérdés: Ruházati bolthálózatot működtető munkáltatóként az általunk foglalkoztatott boltvezetők esetében többször előfordult, hogy gyermekük születése után hosszabb időre távol voltak a munkahelyüktől. Visszatérésükkor nem tudtuk őket tovább vezetőként foglalkoztatni, munkaszerződésük módosítása vált szükségessé. Van-e arra lehetősége a munkáltatónak, ha a visszatérő munkatárs vezetőként történő továbbfoglalkoztatására nincs mód, hogy egyoldalúan megváltoztassa a munkakört, illetve milyen egyéb módon oldható meg ez a helyzet?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállalóval megkötött munkaszerződés kötelező tartalmi eleme a munkakör [Mt. 45. § (1) bek.], a munkaszerződés pedig csak közös megegyezéssel módosítható (Mt. 58. §). A munkáltató tehát semmiképpen sem változtathatja meg egyoldalúan a munkakört. Azt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. január 12.

Egyenlő értékű munkáért járó bér – védett tulajdonsággal

Kérdés: Ha van több, azonos munkakörben, nagyjából azonos feltételek mellett dolgozó munkavállalónk, akkor részükre azonos bért is kell fizetnünk? Mi a helyzet akkor, ha a munkavállalók az állásinterjúkon eltérő jövedelmi igényt jelölnek meg, és így eltérő összegekben is állapodunk meg velük? Ez ilyenkor sérti az egyenlő bér elvét?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaviszonnyal, különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával. A munka egyenlő értékének...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. január 12.
Kapcsolódó címkék:    

Munkabérelőleg levonása letiltások mellett

Kérdés: Munkavállalónknak munkabérelőleget folyósítottunk, melyet havi fix összegben vonunk vissza (a levonás már 3 hónapja van folyamatban). A napokban kaptunk két végrehajtói letiltást is az adott munkavállaló bérére vonatkozóan. A Vht. 65. §-a alapján 50%-ot vonnánk az adott dolgozó nettó béréből. Kérdésünk: az 50%-ba bele kell számolni a munkabérelőleg levonását, vagy az 50% a két letiltás, és ezen felül lehet vagy kell a bérelőleget levonni? Kell-e alkalmazni ebben az esetben a levonásmentes munkabérrészre vonatkozó szabályt? Amennyiben ez alkalmazandó, miből kell kevesebbet vonni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató előlegnyújtásból eredő követelését a munkabérből levonhatja; az ilyen levonás esetén nem kell figyelemmel lenni a levonásmentes munkabérrészre [Mt. 161. § (2) bek. b) pont]. A munkavállaló munkabéréből emellett lehetőség van levonással élni...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. január 12.

Részmunkaidőben a gyermekgondozási szabadság után – változik a távolléti díj összege

Kérdés: Egyik munkavállalónk eddig GYES-en volt, de most szeretne visszatérni dolgozni. Kérte, hogy amíg a gyermeke hároméves nem lesz, addig hadd dolgozzon 4 (négy) órás részmunkaidőben. Mi ezt nem ellenezzük, de először szeretnénk kiadni neki a felgyűlt szabadságnapjait. Úgy tudjuk, hogy ha részmunkaidőre módosítjuk a szerződését, akkor a szabadság kiadása során is már a részmunkaidős díjazása alapján kell kiszámolnunk a szabadság díjazását. Esetleg a szülési szabadság előtti teljes munkaidős bérét kellene alapul vennünk?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló arra irányuló kérését, hogy a fizetés nélküli szabadságról történő visszatérését követően a gyermek hároméves koráig a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőben kerüljön foglalkoztatásra, a munkáltatónak nem áll módjában megtagadni....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. január 12.

Szabadság kiadásának szabályai gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Az elmúlt hat évben három gyermekemmel otthon voltam, de most, hogy a legkisebb is kétéves lett, szeretnék munkába állni. Ezt jeleztem is a munkáltatómnak. Mivel azonban a legkisebbet még most szoktatjuk a bölcsődébe, ezért az első hónapokban csak heti 2-3 napot szeretnék dolgozni. A munkáltatóm azt javasolta, hogy ebben az esetben egyezzünk meg úgy, hogy a felgyűlt több mint 60 nap szabadságomat nem egyben veszem ki, hanem minden héten 2-3 napot, amíg el nem fogy. Azt olvastam, hogy a ki nem vett szabadságomat vagy egyben ki kell adnia, vagy megváltania a munkáltatónak, és nincs lehetőség ilyen részletekben történő kiadásra, pedig tetszett a javaslata. A kérdésem, hogy elfogadhatom-e a munkáltató javaslatát, nem lesz belőle később problémám, hogy nem egyben vettem ki az egészet, vagy nem fizette ki nekem?
Részlet az állásfoglalásából: […] Abban az esetben, ha a munkáltató nem tudta kiadni az esedékesség évében a munkavállalónak a szabadságát, mert éppen gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságát töltötte, a munkáltató köteles a munkavállalónak a fizetés nélküli szabadságról történő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. január 12.

Munkavállalói kárfelelősség a munkáltató megbírságolása miatt

Kérdés: Egy munkavállalónk elmulasztott elküldeni egy bevallást a hatóságnak, ami miatt bírságot szabtak ki a cégünkre. Az eljárás során nem tudtuk kimenteni magunkat, nem fogadták el, hogy a társaság (vagyis gyakorlatilag a munkavállalónk, mivel kizárólag ő foglalkozott az üggyel) úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Ilyen esetben a kimentés sikertelensége megalapozza a munkavállaló kárfelelősségét is a munkáltatóval szemben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható [Mt. 179. § (1) bek.]. A munkaviszonyban a munkavállaló is az adott helyzetben általában...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. december 15.

Szabadságra való jogosultság – nem arányosítható a részmunkaidő miatt

Kérdés: 2014. áprilisban GYES alatt jött vissza a dolgozó részmunkaidőben dolgozni. A részmunkaidő napi 6 órát jelent, és heti 2-3 nap. Október 1-jétől pedig GYES mellett teljes munkaidőben kezdett dolgozni. Hogyha kiszámolom neki a 2014-es évre járó időarányos szabadságát, akkor az áprilistól októberig terjedő időszakra is jár neki rendesen szabadság?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. a szabadság mértékére vonatkozó szabályok körében nem tesz különbséget a rész- és a teljes munkaidő között. Tehát ugyanannyi szabadság jár a részmunkaidőben dolgozó munkavállalónak is, mint a teljes munkaidősnek, függetlenül a munkaidő mértékétől. Ezt az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. december 15.

Vasárnapi pótlék – nem jár a virágüzlet eladóinak

Kérdés: Vasárnap is nyitva tartó virágboltnak az alkalmazottai dolgoznak vasárnaponként rendes munkaidőben. Ebben az esetben megilleti őket a vasárnapi pótlék? Illetve rendeltetése folytán vasárnap is működő egységnek tekintendő-e a virágbolt?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. rendelkezései értelmében vasárnapra rendes munkaidő – többek között – a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be [Mt. 101. § (1) bek. a) pont]. Rendeltetése folytán vasárnap is...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. december 15.

Munkaügyi "papírok" – megőrzésük ideje

Kérdés: Társaságunk selejtezni szeretné a mára már igen tetemesre duzzadt, munkaüggyel kapcsolatos dokumentumok egy részét, azonban bizonytalanok vagyunk, hogy pontosan mely iratokat kell megőrizni, és mik azok, amelyek megsemmisíthetők? Feltételezzük, a munkaóra-nyilvántartások, bérjegyzékek, különféle nyilatkozatok selejtezhetők, a teljes évet tartalmazó bérkartonok, munkaviszony-, adó- és járulékigazolások megőrzendők.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az iratok selejtezése kapcsán abból kell kiindulnunk, hogy az egyes jogszabályok milyen elévülési időt határoznak meg. Megjegyezzük, hogy az alábbiakban csak az elévülésre vonatkozó általános szabályokat részletezzük, amelyeket számos speciális eset egészít ki (pl....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. december 15.
1
…
109
110
111
…
174