1739 talált állásfoglalás az új Mt. kifejezésre

Kérdés: Az Mt. 53. és 57. §-a értelmében kollektív szerződés alapján az Mt. 53. §-ának (2) bekezdésében rögzített időtartamnál (negyvennégy beosztás szerinti munkanap vagy háromszázötvenkét óra) hosszabb ideig foglalkoztatható a munkavállaló a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen, munkakörben vagy munkáltatónál. A jogszerű munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás felső határát azonban nem rögzíti a törvény. Az eddigi bírói gyakorlat szerint (BH2006.300) a kollektív szerződésnek az átirányítás éves maximális időtartamát időkorlát nélküliként szabályozó rendelkezése semmis. Mi tehát jelenleg az a felső határ, amely még megfelel a jogintézmény rendeltetésének, valamint az Mt. 6. §-ának (3) bekezdésében foglaltaknak? Álláspontunk szerint ugyanis egy féléves időtartamot, azaz hozzávetőlegesen 1464 órát meghaladó mértékű időtartam már olyan mértékű, amely felvethet aggályokat.

Kérdés: A törvény szerint a munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli lehet, ha a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen az adott tevékenység másként nem folytatható. Elegendő-e ehhez, ha ezt a munkáltató egy felkért mérnök szakértő nyilatkozatával igazolja?

Kérdés: A vasárnapi pótlék megítélése kapcsán a megszakítás nélküli tevékenység értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Mi minősül a termelési technológiából fakadó objektív gazdaságossági szempontoknak megfelelő és rendeltetésszerű, másként nem folytatható tevékenységnek? Ha például egy termelő- vagy gyártóüzemnek a megrendelések teljesítéséhez folyamatos, három-négy műszakban, pár órás, maximum 4-5 órás karbantartási szünettel kell üzemelnie, akkor az minősülhet rendeltetésszerűen másként nem folytatható tevékenységnek? Értelmezhető az gazdaságossági szempontnak, hogy a kisebb kapacitás (mely a termelési technológiával összefüggésben állhat) miatt szükséges a megszakítás nélküli üzemelés, míg egy kisebb megrendelésállomány esetén a termelés megoldható napi két műszak alkalmazásával is?

Kérdés: Mit lehet tenni abban az esetben, ha a munkaszerződésben 16 hét felmondási idő van kikötve (bármelyik fél is kezdeményezi a felmondást), de a jövendőbeli munkáltató legfeljebb 15 napot vár a munkakezdésig, ezért a munkavállaló szeretne hamarabb elmenni? Mit tehet a jelenlegi munkáltató, ha a 16. napon nem jelenik meg a munkavállaló, és nem veszi fel a munkát? Hogyan kell kezelni ilyenkor a felmondási időre járó díjazást? Hivatkozhat-e arra a munkavállaló, hogy az Mt.-ben általános szabály szerint 30 nap a felmondási idő, ha a munkavállaló kezdeményezi a felmondást, és ettől eltérni csak a munkavállaló javára lehet?

Kérdés: Egy munkavállalónk kétéves munkaviszony után az idei éves értékelő megbeszélést követően másnap reggel egysoros írásos nyilatkozatot tett az ügyvezető asztalára: "A munkámmal kapcsolatban tegnap tett észrevételekre tekintettel munkaviszonyomat felmondom, felmondási időre nem tartok igényt." Hogyan járjunk el a munkavállaló kiléptetése kapcsán? Úgy tudjuk, hogy pár nappal később már az egyik versenytársunknál helyezkedett el. Követelhetünk erre tekintettel valamilyen kártérítést a munkavállalótól?

Kérdés: Napi 8 órás teljes munkaidő esetén emelhető-e a teljes napi munkaidő pótlék fizetése nélkül 10 órára abban az esetben, ha egy adott "A" Kft. által alapított másik "B" Kft.-ben az alapító "A" Kft. tagja, akinek az "A" Kft.-ben 100%-os tulajdoni hányada van, az alapított "B" Kft.-ben munkavállalóként tevékenykedik?

Kérdés: A munkahelyemen 12 órás váltott munkarendben dolgozom. Továbbá havi 3-4 alkalommal helyettesítenem kell, ekkor este 7-től akár reggel 8-ig vagy délig is dolgozom. Kértem helyettesítési díjat, mire a munkáltató azt válaszolta, hogy ha több a fizetésük azoknak, akiket helyettesítek, mint nekem, akkor talán kaphatok valamennyivel többet, de ha nem, akkor nem. (Munkakörükben külön pótlék is jár az általam helyettesített kollégáimnak.) Van-e jogom helyettesítési díjra?

Kérdés: Van arra lehetőség, hogy a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel akként módosítsák a munkaszerződést, hogy a jövőben a munkáltató a munkavállalót egyszerre két munkakörben, de különböző időszakokban alkalmazza? Például a munkavállaló a téli hónapokban csak karbantartó munkakörben, a többi időszakban pedig csak raktáros munkakörben dolgozik.

Kérdés: 2014 augusztusától hatórás részmunka­időben dolgoztam. A munkámért teljesítménybért kaptam, a garantált bér a minimálbér fele volt a cégnél. 2014. november 30-ával megszüntetésre került a munkaviszonyom. Megkaptam a béremet és a ki nem adott, összesen négy nap szabadságom megváltását is, de szerintem a munkáltató rosszul számolta ki a szabadságom megváltását, mert a négy napért csak 8560 Ft-ot kaptam, holott 2014 novemberében 55 000 Ft volt a bérem, így a novemberi 20 munkanappal számolva, ha a novemberi béremet elosztom a 20 munkanappal, nekem 11 000 Ft szabadságmegváltás járna. Jól gondolom, hogy a munkáltató tévesen számolta a szabadságom megváltását, és követelnem kellene a különbözetet?

Kérdés: Az egyik vezető állású munkavállalónknak idén nem tudunk prémiumot fizetni. Munkaszerződése szerint a prémiumra minden évben a számára meghatározott feladatok teljesítése esetén jogosult, amelyet a teljesítményértékelés alapján igazolnak. Az idei évben a prémiumfeladatok számára is kiírásra kerültek. Ám esetében a teljesítményértékelésre a társaság közgyűlése jogosult, amelyben több külföldi személy is szavazati joggal bír. Az év végi közgyűlés programja nagyon túlterhelt volt, a prémiumokat levették a napirendről, így erről döntés azóta sem született. Egyelőre nem látjuk, mikor lehet összehívni újra a közgyűlést. Mit kell tennünk ebben a helyzetben, hogy a vezetőnket ne károsítsuk?