Találati lista:
1. cikk / 621 Gyakornoki idő és minősítés
Kérdés: Önkormányzati fenntartású bölcsődében felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelőket foglalkoztatunk. Kisgyermeknevelőnk határozott idejű jogviszonyban dolgozik, Gyakornok besorolással. Gyakornoki ideje a határozott idejű szerződés végéig szólt, azaz 2025. 06. 30-ig, ezzel azonban még nem szerezte meg a 2 év szakmai gyakorlatát, ez csak 2025. 08. 13-án teljesült. 2025. 07. 01-jei hatállyal jogviszonyát 2025. 11. 30-ig meghosszabbították, így gyakornoki ideje 2025. 08. 13-ra módosult. A 401/2023. Korm. rendelet 37. §-a (6) bekezdésének b) pontja szerint, ha a gyakornoki idő május 1. és augusztus 31. között jár le, május hónapban tesz minősítő vizsgát a pedagógus. Ennek a törvényi előírásnak az említett pedagógus nem tett eleget, mivel szerződését később hosszabbították meg, amivel biztossá vált, hogy a szakmai gyakorlathoz szükséges 2 év teljesül. Azóta jelentkezett az őszi minősítési eljárásba, minősítése folyamatban van. Hogyan kellene eljárnunk helyesen a fenti esetben? Meg kell hosszabbítanunk a gyakornoki időt? Amennyiben igen, meddig?
2. cikk / 621 Alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezés – az illetmény összege
Kérdés: Intézményünk egyik közalkalmazottját esetfelelős munkakörbe neveztük ki, melyhez figyelembe tudtuk venni a főiskolai végzettségét, tehát „F” fizetési osztályba soroltuk be. Ebben a munkakörben nem felelt meg, így a beleegyezésével másik munkakörbe lett helyezve. Az új munkakörhöz elegendő az érettségi, ezt a 257/2000. Korm. rendelet nem is engedi, csak az „E” fizetési osztályig a besorolást. Helyesen járunk-e el, ha a közalkalmazott beleegyezése nélkül egyoldalúan módosítjuk „D” fizetési osztályba a besorolást? Ebben az esetben az illetménye is csökkenni fog. Csökkenhet az illetménye vagy várakoztatni kellene? Szabályos-e, ha a kinevezés módosítása előtt nyilatkoztatjuk a közalkalmazottat, hogy a munkáltatói döntést tudomásul veszi?
3. cikk / 621 Utazási költségtérítés zenetanároknak
Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskolánkba zenét oktatni járnak zenetanárok. A zenetanárok nem a mi intézményünk alkalmazottai, hanem egy másik zeneiskoláé. Azok a tanulóink, akik zenét tanulnak, tandíjat fizetnek a zeneoktatásért. Fizethet-e a mi iskolánk a hozzánk járó zenetanároknak útiköltséget, ha igen, milyen módon?
4. cikk / 621 Nappali tagozatos egyetemista és köztisztviselő
Kérdés: A Kttv. szerint közszolgálati jogviszonyba köztisztviselőnek kinevezhető-e nappali tagozatos egyetemi hallgató?
5. cikk / 621 Óvónő jogviszonyának megszüntetése
Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, jelenleg GYES-en lévő óvónő a 2022. évi 46 munkanap szabadságát igénybe vette, 2022. 09. 23. – 2022. 12. 07-ig táppénzen volt, 2022. 12. 08-án megszületett a gyermeke, 2022. 12. 08. – 2023. 05. 24-ig 168 nap szülési szabadságon volt, majd 2023. 05. 25. – 2024. 12. 08-ig GYED-en, és 2024. 12. 09. – 2025. 12. 08-ig GYES-en. Az óvónő telefonon jelezte az intézmény felé, hogy a GYES után nem tud visszajönni dolgozni a családi körülményeiben bekövetkezett változások miatt. Ebben az esetben ezt írásban kell jeleznie a munkáltató felé? 2025. 12. 08-án vagy 2025. 12. 09-én kell megszüntetni a jogviszonyát? Közös megegyezéssel megfelelő? Időarányosan 1 évre járó szabadságot számolunk (46+2 munkanap), amit szabadságmegváltásként ki kell fizetnünk az utolsó napon?
6. cikk / 621 Munkáltatói intézkedés iratőrzési határideje
Kérdés: A munkáltató önkormányzat fenntartásában működő kulturális intézményben az Mt. hatálya alá tartoznak a munkavállalók 2020. november 1. napjától, jogviszonyváltás okán. Az egyik munkavállaló bepanaszolta a másikat, az ügy kivizsgálásra került, melynek eredményeképpen a bepanaszolt munkavállaló kapott egy levelet a munkáltatótól, miszerint a panasz megalapozott, ezért felhívták, a jövőben tartózkodjon hasonló magatartás tanúsításától. Továbbá kifejtették, hogy az intézkedés nem munkajogi szankció, hanem a megfelelő munkahelyi viselkedésre vonatkozóan a munkáltató elvárásait megfogalmazó utasítás. A munkavállaló felvetésére kapott a munkáltatótól egy adatvédelmi tájékoztatót, melyben rögzítésre került, az adatkezelés időtartamát a munkajogi elévülési idő határozza meg, ami három év. Ez letelt. Ugyanakkor a munkáltatónál hatályos iratkezelési szabályzat alapján a személyi dossziék anyagai (többek között a fegyelmi határozat) megőrzési ideje 50 év. A kivizsgálással kapcsolatos iratok (jegyzőkönyvek), valamint a munkavállalóra vonatkozó utasítást meddig tárolhatja a munkáltató, illetve mi a teendő velük?
7. cikk / 621 Egyenlő bánásmód sérelme – „feláll” az osztály
Kérdés: Társaságunknál van két munkavállaló (egy igazgató és az asszisztense), akik minősíthetetlen és toxikus magatartása már elviselhetetlen. Ők ketten folyamatosan támadják az osztályunkat (a számviteli osztályt), személyeskedő, rágalmazó leveleket írnak hol nekünk, hol a hátunk mögött a munkáltatói jogok gyakorlójának, a vezérigazgatónak. Semmilyen módon nem tudjuk magunkat megvédeni, mert az indokaink süket fülekre találnak, még akkor is, amikor bizonyítjuk, hogy a belső szabályzataink és a jogszabályok szerint jártunk el. Mindezt büntetlenül tehetik, mert a vezérigazgató is őket támogatja. Azt azonban ő is elismerte, hogy a munkánkkal meg van elégedve. Cégünknél az egyenlő bánásmód abszolút nem érvényesül. Egy egész számviteli osztály – három könyvelő, egy könyvelő és bérszámfejtő, egy főkönyvelő – akar már távozni miatta, de a cégvezető még mindig úgy gondolja, hogy nem vagyunk elég kollegiálisak, és legyünk lojálisak a céghez. Már ott tartunk, hogy engedélyt kell kérni ahhoz, hogy betarthassuk a jogszabályokat, nehogy valamivel megsértsük azt a két embert. Milyen lehetőségünk van munkajogi szempontból? Megtehetjük-e, hogy az egész osztály egyszerre „áll fel”, akár azonnali hatállyal, hivatkozva a toxikus környezetre és a kialakult helyzetre? Néhányunknak az állandó stressz már testi betegségben is jelentkezik. A munkaszerződésünkben, belső szabályzatainkban nincs semmilyen kikötés vagy tiltás azzal kapcsolatban, hogy egyszerre távozzunk, nincs tanulmányi szerződésünk sem. Milyen esélyünk lenne egy munkaügyi perben a cég ellen?
8. cikk / 621 Besorolás a „papír” alapján
Kérdés: Közös önkormányzati hivatalhoz felvételre került pénzügyi és számviteli feladatkörbe egy új munkavállaló. A 29/2012. Korm. rendelet alapján az I. besorolási osztályba soroláshoz felsőoktatásban szerzett gazdaságtudományi, közszolgálati, műszaki menedzser, gazdasági agrármérnöki, jogi, szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és gazdaságtudományi, statisztikai, informatikai, műszaki, logisztikai felsőfokú, illetve mérlegképes könyvelő szakképesítés szükséges. Amennyiben a munkavállaló bölcsész alapképzésen és nemzetközi tanulmányok mesterképzésen szerzett végzettséggel és mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezik, besorolható az I. besorolási osztályba?
9. cikk / 621 Cafeteria-„túlfizetés” – a visszakövetelési lehetőség
Kérdés: A munkáltató cafeteriajuttatást nyújt a munkavállalónak. A felek közötti munkaviszony megszűnik. A cafeteriának a munkaviszony megszűnéséig időarányosan járó összegét meghaladó részt a munkáltató visszakövetelheti? Ha igen, akkor jogalap nélküli cafeteria-visszakövetelés jogcímen vagy kártérítés jogcímen?
10. cikk / 621 Besorolás és a közigazgatási szakvizsga letétele
Kérdés: 1. Közös önkormányzati hivatalnál pénzügyi és számviteli feladatkörben dolgozó köztisztviselő jelenleg középfokú (érettségi, pénzügyi-számviteli ügyintéző) végzettséggel rendelkezik, részére személyi illetmény került megállapításra. Tavalyi évben főiskolai tanulmányokba kezdett. A tanulmányait Állam- és Jogtudományi Karon, személyügyi, munkaügyi és igazgatási ügyintézői alapszakon végzi. A 29/2012. Korm. rendelet alapján az I. besorolási osztályba soroláshoz „felsőoktatásban szerzett gazdaságtudományi, közszolgálati, műszaki menedzser, gazdasági agrármérnöki, jogi, szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és gazdaságtudományi, statisztikai, informatikai, műszaki, logisztikai felsőfokú, illetve mérlegképes könyvelő szakképesítés” szükséges. A felsőfokú szakképzettség megszerzését követően besorolható lesz a köztisztviselő a Kttv. 1. melléklete szerinti I. besorolási osztályba?
2. A közigazgatási alapvizsgát már korábban letette. A felsőfokú végzettség megszerzését követően legkorábban mikor köteles teljesíteni a közigazgatási szakvizsgát?
2. A közigazgatási alapvizsgát már korábban letette. A felsőfokú végzettség megszerzését követően legkorábban mikor köteles teljesíteni a közigazgatási szakvizsgát?
