665 talált állásfoglalás a tanú kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvodába 2026. augusztus 1. napjától óvodapedagógus-munkakörbe került felvételre a dolgozó. 2026. június 1. napján keltezett Pedagógus I. fokozatra szóló tanúsítványt csatolt belépési anyagához. A kolléga a kinevezésekor, azaz 2026. augusztus 1. napjától már besorolható-e Pedagógus I. fokozatba, vagy csak Gyakornoknak, és a nevelési év kezdetével, azaz 2026. szeptember 1. napi hatállyal lehet őt Pedagógus I. fokozatba átsorolni a többi minősítésen átesett dolgozóval együtt?

Kérdés: Egy házaspár ugyanazzal az autóval jár dolgozni. Együtt jönnek és mennek; ebben az esetben mind a két félnek kell fizetni munkába járást (18 Ft/km-t adunk), vagy csak annak, akié az autó?

Kérdés: A kulturális intézmény önálló intézményként működik, a munkatársak munkaviszony keretében dolgoznak. Könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok ellátása is a tevékenységek között szerepel. A 39/2020. EMMI rendelkezéseire tekintettel az okleveles közösségi és civil fejlesztő szakember (mesterdiploma) végzettség megfelel-e a közművelődési szakember munkakör betöltéséhez előírt szakirányú felsőfokú szakképzettségként megjelölt képesítési követelményeknek? Amennyiben a fenti végzettséggel rendelkező személy kulturális munkatárs munkakörben kerül foglalkoztatásra, a hatályos jogszabályok alapján megbízható-e igazgatóhelyettesi feladatok ellátásával, illetve ennek milyen képesítési és egyéb jogszabályi feltételei vannak?

Kérdés: Kikötheti-e egy társaság a kollektív szerződésében, hogy a tanulmányi szerződés alapján a munkáltatónál a munkaviszony-fenntartási idő számításánál az Mt. 115. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, munkában töltött időnek minősülő időtartamokat nem kell figyelembe venni? Azaz, ha valaki a kikötött fenntartási idő alatt például szülési szabadságra megy, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vesz fizetés nélküli szabadságot, és ez alatt az idő alatt letelne a fenntartási idő, akkor a munkáltató a kollektív szerződés fenti pontja alapján dönthet úgy, hogy ezeket az időtartamokat nem veszi figyelembe a fenntartási idő viszonylatában, és akkortól számítja a fenntartási időt, amikor a munkavállaló újból munkába áll? Fentiek nem ütköznek az Mt. 229. §-ának (1) és 115. §-ának (2) bekezdésével, valamint a 229/A. § (2) bekezdésének b) pontjával?

Kérdés: A gyakornok fokozatban dolgozó pedagógusokat a havi illetményükön kívül a pályakezdés után járó illetménynövekedés is megilleti, mint egyéb juttatás a havi illetmény részeként egészen a következő fokozat (Pedagógus I.) megszerzéséig a 401/2023. Korm. rendelet 95/A. §-ának (6) bekezdése alapján. Eszerint a Gyakornok fokozatba sorolt pedagógus a Púétv. 98. §-ának (5) bekezdése szerinti esélyteremtési illetményrészt nem tartalmazó havi illetményének – pótlék és egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díj nélküli – összegét havonta 11.660 forinttal magasabb összegben (pályakezdés után járó illetménynövekedés) kell meghatározni. Amennyiben a Gyakornok a naptári év közben Pedagógus I. fokozatba kerül átsorolásra, a pályakezdés után járó illetménynövekedésre a tárgyév december 31-ig jogosult marad. Esetünkben a munkavállaló a 2025. évi pedagógusminősítési eljárásban vett részt, a minősítő vizsgára február végén került sor, melyről az Oktatási Hivatal a megszokott módon oklevelet állított ki. A Pedagógus I. fokozatba lépés tehát visszamenőleg 2026. január 1-től lépett érvénybe, így visszamenőleg január 1-jei hatállyal készült egy kinevezésmódosítás, melyben a Ped. I-nek megfelelő új illetmény lett megállapítva, és mivel az átsorolásra év közben került sor, a pályakezdés után járó illetménynövekedés továbbra is meg lett ítélve a dolgozónak december 31-ig. Valóban jól döntöttünk-e, hogy az illetménynövekedést továbbra is megítéljük?

Kérdés: Ha egy bölcsődei dajka rendelkezik a 01193003 számú dajka szakképesítéssel, továbbá érettségivel is, besorolható C fizetési osztályba? Amennyiben egy dolgozó rendelkezik kisgyermekgondozó-nevelő végzettséggel, de bölcsődei dajka végzettséggel nem, és bölcsődei dajka munkakörben foglalkoztatnánk, akkor milyen fizetési osztályba sorolható be? Általánosságban egy bölcsődei dajka milyen esetekben sorolható be C vagy D fizetési osztályba?

Kérdés: Szociális intézményben dolgozó karbantartó új munkaköri leírást kapott volna, de nem fogadta el. A munkáltató véleménye szerint csak olyan feladatok vannak benne, amelyeket eddig is elvégzett, de nem szerepeltek a sablonos munkaköri leírásában, a munkavállaló viszont ezt tagadja, és nem írja alá az új munkaköri leírást. Mit tehet ilyen esetben a munkáltató?

Kérdés: Elküldhető-e óvodapedagógus csupán azért, mert csökken a gyermeklétszám egy óvodában?

Kérdés: Társulás által fenntartott 5 tagintézményből álló óvodával kapcsolatban, intézményi átszervezés következtében az egyik tagintézményben megszűnik a bölcsődei ellátás, mely mindenképpen egy jogviszony megszűnésével jár. Helyette egy új óvodai csoport alakul. Mivel egy intézményhez tartozik az összes tagóvoda, lehetséges-e az átszervezés miatt, hogy nem a megszűnő bölcsődei csoport dolgozói közül kerül valaki felmentésre, hanem egy másik tagintézmény olyan dolgozója, aki munkáját nem tudja teljes mértékben ellátni?

Kérdés: Cégünk fő tevékenységi köre közúti árufuvarozás, tehergépkocsi-vezetőink jellemzően EU-tagállamokon belül mozognak, kabotázs és cross-trade munkákat végeznek, melyek a kiküldetési irányelv hatálya alá tartoznak. Szeretnénk megfelelni a kiküldetési irányelvnek, de azt látjuk, hogy nincs egységes gyakorlat, tagállamonként eltérő a szabályozás. Az alábbi kérdésekre szeretnénk munkajogi szakértői választ kapni. Milyen magyar bérelemek használhatók az adott EU-s ország minimálbér-megfizetésére? A nálunk (Magyarországon) alkalmazott sofőrbérelemek közül pontosan melyek vehetők figyelembe a minimálbér elszámolásához (alapbér, túlóraátalány, minőségi prémium, teljesítményalapú bérelemek, napidíj)? A külföldi napidíj hány százaléka számítható be bérként? Tagállamonként mi az erre vonatkozó összeghatár? Mely bérelemek azok, amelyek egyáltalán nem vehetők figyelembe? Mit kell érteni a tagállamokban maximális munkaidő és minimális pihenőidő alatt? Milyen speciális nemzeti munkaidő-beosztási szabályoknak kell megfelelni? Mit jelent az egyes tagállamokban a minimális éves fizetett szabadság? Hogyan kell ezt biztosítani? Ledolgozott munkaóra alapján kell arányosítani? Alkalmazható-e a küldő ország szabálya, ha az kedvezőbb a fogadó országnál? Ha több EU-s országban dolgozik a sofőr egy adott hónapon belül, hogyan kell arányosítani a minimálbérhez figyelembe vehető bérelemeket? Az arányosítás alapja az összes ledolgozott munkaóra vagy a havi kötelező munkaidő (pl. 21 napos hónap esetén 168 óra)? Vagy van más EU-s mutató?