Alapbér a munkaszerződésben – más a szám és más a betű

Kérdés: A felek a munkaszerződésben rögzítik az alapbért. Mi a következménye annak, ha az alapbér számmal, illetve betűvel írt összege eltér? Melyik összegre jogosult a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...a felek közti e-mail-váltásban) is megjelent. Elképzelhető, hogy ezzel kölcsönösen jóhiszemű és tisztességes magatartást tanúsítva már képesek lesznek feloldani az ellentmondást [Mt. 6. § (2) bek.]. E körben fontos figyelembe venni azt is, hogy az Mt. 23...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Szerződés két ellentmondó nyelvi változatának értelmezése

Kérdés: A munkáltató csak a magyar nyelvet ismeri, a munkavállaló pedig csak spanyolul tud. A felek kétnyelvű (magyar és spanyol), kéthasábos formában kötnek munkaszerződést. Mi a jogkövetkezménye annak, ha az adott munkaszerződés egy pontja vonatkozásában eltérő a magyar és a spanyol verzió jelentése? Érvénytelennek minősül ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...készült, az írásbeli jognyilatkozat érvényességének feltétele az is, hogy magából az okiratból kitűnjék, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek felolvasta és megmagyarázta [Mt. 22. § (7) bek.]. A kérdés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Hallgatói munkaszerződés időtartama – a meghosszabbíthatóság

Kérdés: Hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott egyetemi hallgató egy fél évvel megcsúszott a tanulmányai befejezésével. Meghosszabbítható a szerződése? Mire kell ilyenkor figyelni?
Részlet a válaszából: […] ...fenn, feltéve, hogy a hallgatói jogviszony továbbra is fennáll (pl. mert a hallgató az előírt képzési idő alatt nem tudta befejezni a tanulmányait). A kérdés szerinti esetben tehát a szerződés meghosszabbítása lehetséges, a felek közös megegyezésével [Mt. 58....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Munkáltató tájékoztatási kötelezettsége a jogviszony megszűnése után

Kérdés: Közalkalmazottunk nyugdíjba vonult 2024. 05. 22-től. 2023. 12. 11-től 2024. 01. 22-ig szabadságát, majd 2024. 01. 23-tól 2024. 05. 21-ig felmentési idejét töltötte. Munkavégzését kiküldetési rendelvény alapján sajátgépjármű-használattal végezte. 2024. 06. 26-tól folyamatosan keresi intézményünket. Első levelében kifogásolta, hogy nem kapta meg a május havi jövedelmét, melyre válaszul tájékoztattuk, hogy május hónapban hóközi kifizetésként megkapta a járandóságát, valamint a szabadságmegváltást is. Következő levelében tájékoztatott, hogy véleménye szerint számszaki hibát tartalmaz a számfejtés (a Magyar Államkincsár készíti a számfejtést). Kértük, hogy tájékoztasson az általa vélt számszaki hibáról, hogy az Államkincstárral együtt kivizsgálhassuk a problémát. Eddig erre válasz nem érkezett. 2024. 07. 15-én ismét jelentkezett, kéri a 2023. 10. és 11. havi km-elszámolás kifizetését, melyet kiküldetési rendelvény alapján fizetünk a dolgozóknak. Válaszunkban kértük, hogy tájékoztasson arról, mikor adta le intézményünknek a kiküldetési rendelvényt. Intézményünk területén nem fellelhető az általa állítólag leadott kiküldetési rendelvény másolati példánya. 2024. 07. 18-án ismét kifogással élt, hogy az iratanyag átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmazza a kiküldetési rendelvényt is. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv csak a munkaköréhez tartozó iratanyag átadását, valamint tárgyi eszközt tartalmaz. A jegyzőkönyv, valamint az 2023. évi M30-as igazolás is postai úton (ajánlott küldeményként) lett kiküldve részére, mivel nem jött be aláírni a dokumentumot. Továbbá tájékoztatott, hogy feljelentést tesz a NAIH felé, hogy az általunk használt e-mail-címet arra jogosulatlan személyek is láthatják. Megjegyezzük, hogy a kifogásolt e-mail-címet jogosulatlan személyek nem látják, hiszen ez intézményünk hivatalos levelezési címe, és ő is ezen küldte a leveleit. Miután intézményünktől teljesen leszámolt május hónapban, meddig kötelessége az intézményvezető asszonynak válaszolni ezekre az e-mailekre, melynek – véleményünk szerint – valóságtartalma nincs?
Részlet a válaszából: […] ...és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A felek kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Szakemberek – csak szakképzettséggel

Kérdés: Lakatos és hegesztő munkakörökben a munkáltató alkalmazhat-e szakirányú végzettséggel nem rendelkező munkavállalókat (természetesen a garantált bérminimum megfizetése mellett)? Elegendő-e a munkáltató nyilatkozata, amelyben a végzettségtől való eltekintésről nyilatkozik, és így alkalmazza a munkavállalókat az említett munkakörökben?
Részlet a válaszából: […] ...tervező által előírt vagy az alkalmazandó hegesztési technológiára vonatkozó nemzeti vagy nemzetközi szabványban meghatározott hegesztőtanúsítvánnyal, -bizonyítvánnyal vagy -képesítéssel, ennek hiányában hegesztőszakmával rendelkezik. A 31/1995. IKM rendelet 4.3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Keresőképtelenség bejelentése

Kérdés: A munkavállalót hányszor kell felszólítani, hogy igazolja keresőképtelenségét, mielőtt a munkáltató a felmondás mellett dönt?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. Utóbbi szerint a felek kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Tanulmányi szerződés – kötelező képzés esetén

Kérdés: Ha a munkavállalót nem a munkáltató, hanem jogszabály kötelezi valamilyen képzés, továbbképzés elvégzésére, ebben az esetben kell-e tanulmányi szerződést kötni?
Részlet a válaszából: […] ...tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Szakképzési munkaszerződés megkötése

Kérdés: Ha a duális képzőhely a tanulóval az Szkt. 83. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a szakirányú oktatás időtartamára kíván szakképzési munkaszerződést kötni, mi a legkorábbi és legkésőbbi időpont, amikor és ameddig ez megköthető? Mit értünk (milyen dátumot, eseményt) a szakirányú oktatás vége alatt?
Részlet a válaszából: […] ...– szakképzési munkaszerződés hatálya alatt – a szerződésben meghatározott oktatásból és gyakorlatból áll. A szakirányú oktatás a tanulóra vonatkozó tanítási év első napjától szervezhető, e napot az adott tanévre vonatkozó KIM rendelet határozza meg. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Munkaszerződés két nyelven

Kérdés: Munkáltatóként az ukrán állampolgárságú munkavállalóinkkal kétnyelvű – ukrán és magyar nyelvű – munkaszerződést kötünk. Álláspontunk szerint a munkaszerződés a szóban létrejött megállapodás írásbeli leirata. Az Mt. 22. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint olyan személy esetén, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az írásbeli jognyilatkozat érvényességének feltétele az is, hogy magából az okiratból kitűnjék, annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek felolvasta és megmagyarázta. Azzal, hogy a munkavállalók a munkaszerződésben látják a saját nyelvük szerinti fordítást, eleget teszünk az érvényességi feltételeknek? Vagy csak akkor teljes körű és érvényes a megállapodás, ha annak tartalmát a tanúk egyike felolvasta és megmagyarázta a munkavállaló számára (és ennek ténye az okiratból kitűnik)?
Részlet a válaszából: […] ...készült, az írásbeli jognyilatkozat érvényességének feltétele az is, hogy magából az okiratból kitűnjék, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek felolvasta és megmagyarázta. Álláspontunk szerint azáltal, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Szakképzési munkaszerződés – és egy további munkaviszony más munkáltatóval

Kérdés: Van-e akadálya annak, hogy szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott, duális képzésben részt vevő tanuló a szakképzési munkaszerződése alapján létrejövő munkaviszonyon felül más munkáltatónál – nem szakképzési munkaszerződéssel – munkaviszonyt létesítsen? Ha nincs akadálya, akkor van-e bármilyen teendője annak a munkáltatónak, amely szakképzési munkaszerződés alapján foglalkoztatja a tanulót?
Részlet a válaszából: […] Sem az Mt., sem az Szktv. nem tartalmaz olyan szabályt, ami tiltaná, hogy a szakképzési munkaszerződés mellett a munkavállaló egy másik munkáltatóval további munkaviszonyban álljon. Fontos azonban, hogy a párhuzamos foglalkoztatás ne veszélyeztesse a korábban létesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.
1
2
3
58