Adatszolgáltatás – az előző munkáltatótól a felvételi eljárás során

Kérdés: Gyanítom, hogy a volt munkáltatóm rossz véleményt közöl rólam, ezért nem hívnak be állásinterjúra. Úgy tudom, hogy a munkavállaló írásos beleegyezése nélkül a volt munkáltató nem adhatna ki adatokat. Mit mond erről a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...lehetséges munkáltató ezeket az adatokat, az adatkezelésre, és így a jelöltekre vonatkozóan kötelezően elkészítendő és hozzáférhető tájékoztató tartalmazza (GDPR 13. cikk).Az előző munkáltató csak akkor jogosult bármilyen adatot az új, lehetséges munkáltatónak átadni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Fegyelmi büntetés arányossága

Kérdés: Egy gyárban dolgozom, és a sorfelelős fegyelmit akar adni, mert egy perccel a munkaidő vége előtt átmentem egy másik sorhoz. A munkaidő óra ötvenötig tart, amit ledolgoztam, a munkaterületet nem hagytam el, csupán ott álltam meg, ahol a többi munkatársam. Adhatnak ezért is fegyelmit?
Részlet a válaszából: […] ...megállapodás" nélkül is élhet "fegyelmivel", azaz írásbeli figyelmeztetéssel. Ez a legenyhébb büntetési forma csupán egy írásos tájékoztató, amely megállapítja a vétkes kötelezettségszegés tényét, figyelmezteti a munkavállalót kötelezettségeinek betartására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Heti pihenőnap/pihenőidő beosztása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Több műszakos tevékenységű munkáltató munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatja egyes munkavállalóit. Vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozás (kereskedelmet kiszolgáló nagykereskedelem) alapján elrendelhető. Eltérő munkanap került meghatározásra, mivel a munkaidő kezdete és befejezése nem azonos napra esik. A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjának közlésekor – az eltérő munkanap-meghatározás miatt – a dátum mellett az óra-percet is fel kell tüntetni? Azonos munkaidőkereten belül lehet-e váltogatva kiadni a heti pihenőnapot és a heti pihenőidőt? Heti pihenő- vagy munkaszüneti napon 21 órától kezdődhet-e a műszak? Ha igen, akkor a 21 és 22 óra közötti 1 óra milyen időnek minősül, és milyen pótlékkal kell elszámolni? Heti pihenőidő alkalmazása esetén a hét és huszonkét óra közötti tartamot miként kell kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...és befejező időpontját írásban meg kell határozni, és közzé kell tenni [Mt. 93. § (1)–(4) bek.]. A munkaidőkeretről szóló tájékoztatóban a kezdő és befejező napot akként kell megjelölni, hogy a munkavállaló számára egyértelmű legyen, melyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Szóbeli munkaviszony-megszüntetés próbaidő alatt

Kérdés: Néhány napja kezdtem az új munkahelyemen egy ruházati üzletben. A munkaszerződésemben három hónap próbaidő kikötésére is sor került. Egy hét munkavégzés után bejött egy úr, aki a bolt új üzemeltetőjeként mutatkozott be, majd közölte velem, hogy mivel átvette a boltot, nem tart igényt a munkámra, ugyanis neki egy munkavállaló (a kolléganőm) is elegendő, és mivel én próbaidős vagyok, ezért össze is pakolhatok, délután haza is mehetek, többet nem kell bejönnöm. Előtte arról senki nem szólt nekem, hogy változni fog a munkáltató személye. A munkáltatóm képviselője (aki még annak idején a felvételemet intézte a cégnél) arról tájékoztatott telefonon ezt követően, hogy a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos hivatalos papírokat (feltételezem, a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást és az igazolásokat) a következő héten postázzák. Nem tartom ezt az eljárás tisztességesnek, ezért kérdezném, mit tehetnék Önök szerint?
Részlet a válaszából: […] Az Ön által leírtakból megállapítható, hogy az esetben a munkáltató személyében bekövetkező változásról van szó, melynek lényege, hogy a munkáltató valamely gazdasági egységét – jelen esetben az Ön munkahelyéül szolgáló bolt üzemeltetését – egy új munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Heti leghosszabb munkaidő munkaidőkeretben

Kérdés: Cégünknél a munkavállalók részére kiadott tájékoztatóban négyhavi munkaidőkeret szerepel (az utolsó időszak az évben szeptember 1-jétől december 31-ig tart). A termelésben dolgozókat három műszakban, hétfőtől péntekig foglalkoztatjuk, napi nyolc órában, de havi egy-két alkalommal vasárnap este indul az éjszakai műszak. 1. Alkalmazhatjuk-e azt a szabályt, hogy túlóra esetén a heti 48 órát a munkaidőkeret átlagában nem lépjük túl? Mert ha valamely dolgozónk munkaidő-beosztása nem esik bele a vasárnapi kezdésbe, nála tulajdonképpen nem beszélhetünk egyenlőtlen munkaidő-beosztásról, de munkaidőkeret elő van írva.
2. Hogyan kell helyesen értelmezni, kiszámolni a heti átlag 48 órát? Mivel a hónapok nem pontosan 4 hétből állnak, fenti munkaidőkeret-meghatározás alapján ennek ellenére átlagolhatunk 16 héttel, vagy a tört heteket is figyelembe kell vennünk (17,42 hét)? Hogy számol a munkaügyi felügyelő?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend). A munkaidő a hét egyéb napjaira vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén, amely munkaidőkeret vagy elszámolási időszak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Munkarend megváltozásának feltüntetése a munkaköri leírásban

Kérdés: Ha a munkarend megváltozik, akkor új munkaköri leírást kell csinálni? A munkarendváltozás külön lett dokumentálva, viszont látszik a régi munkaköri leírásban, hogy előtte más munkarendben volt.
Részlet a válaszából: […] ...munkaköri leírás nem más, mint a munkáltató egyoldalú tájékoztatója arról, hogy a munkavállaló munkaszerződés szerinti munkakörébe mely feladatok tartoznak. Ezt a tájékoztatást a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül, írásban kell megadni [Mt. 46. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Engedélyezett távollét engedély nélküli meghosszabbítása

Kérdés: Határozatlan idejű munkaviszonyban álló művezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk személyes ügyei intézése miatt egy órával későbbi munkakezdés engedélyezését kérte, de az engedélyezett idő leteltével nem ment be a munkahelyére, és a telefonját is kikapcsolta, így felettesei nem tudták elérni sem. Aznap csak több mint 3 órás késéssel vette fel a munkát, ezáltal veszélyeztette a munkáltató által ellátandó feladatok megfelelő ellátását. Utóbb nem tudta megmagyarázni a távollétének indokát. Élhetünk-e ebben az esetben Önök szerint azonnali hatályú felmondással?
Részlet a válaszából: […] ...idő lejártát követően több mint 3 órán keresztül nem jelent meg a munkahelyén, felettesei számára telefonon elérhetetlen volt, és nem tájékoztatott senkit sem a távollétének okáról, illetve előrelátható idejéről, az engedély nélküli távollét jelentős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

Munkaidőkeret bevezetése

Kérdés: Gyárunk be szeretné vezetni a hathavi munkaidőkeretet a több műszakos munkarendben dolgozó kollégák számára. Szükséges ehhez a munkaszerződések módosítása, vagy elég egy belső szabályzatot kiadni?
Részlet a válaszából: […] ...a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik [Mt. 22. § (2) bek. b) pont]. Tehát, nem kell személyre szabottan, írásos tájékoztatót átadni minden munkavállalónak a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjáról, hanem elég, ha a gyárban szokásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Parkoló bérlése

Kérdés: Az irodaházban, ahol dolgozom, béreltem parkolót. 2018-ban a duplájára emelte a munkáltatóm a parkoló bérleti díját. Indoklásként csak arról tájékoztatott, hogy megváltoztak az adózási szabályok. Az én esetemben a parkolóbérlés milyen jogszabályba tartozik?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben az szerepel, hogy "bérelte" a parkolóhelyet. A bérlés független a munkaviszonytól, külön polgári jogi megállapodást jelent, még ha a felek azonosak is a munkaviszonybeli munkáltatóval és munkavállalóval. Azt, hogy a bérbeadó (aki jelen esetben egyébként maga a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Jubileumi jutalom egyházi óvodánál

Kérdés: Önkormányzati óvodánkat 2004-ben átvette a katolikus egyház. Akkor minden dolgozó kapott egy olyan írásos dokumentumot, amely szerint: "Illetménye: a közalkalmazotti illetménytábla szerint, 13. havi illetmény, jubileumi jutalom." Tehát: semmilyen hátrány nem ér bennünket a változás miatt. Ennek ellenére 2007-ben én voltam az utolsó, aki jubileumi jutalomban részesültem (a 30 év után járóban). Azóta ezt nem kapják az intézményben dolgozók. Tudok az állami támogatásban részesülő egyházakra vonatkozó törvényekről, a szociális ellátásokról szóló törvény is kimondja: nem érheti hátrány az egyházi intézményekben dolgozó pedagógusokat [Kjt. 78. §, 94/L. § (4) bekezdés, költségvetési törvény 35. § (3) bekezdés stb.]. 61 évesen, a 40 éves munkaviszony megléte kapcsán, a nők kedvezményes nyugdíjába mentem 2015. XII. 29-én. Megillet-e ebben az esetben – 38 év közalkalmazotti jogviszonyban ledolgozott idő után – a 40 éves jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...egyenértékűnek minősülő gyakorlat alapján [Mt. 17. § (1) bek.]. Mint írja, a 2004-ben az átvevő intézmény által adott írásbeli tájékoztatóban szerepelt egy utalás a jubileumi jutalomra, valamint 2007-ig érvényesült az a gyakorlat, hogy az intézmény fizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.
1
3
4
5
12