Munkaszerződés két nyelven

Kérdés: Munkáltatóként az ukrán állampolgárságú munkavállalóinkkal kétnyelvű – ukrán és magyar nyelvű – munkaszerződést kötünk. Álláspontunk szerint a munkaszerződés a szóban létrejött megállapodás írásbeli leirata. Az Mt. 22. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint olyan személy esetén, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az írásbeli jognyilatkozat érvényességének feltétele az is, hogy magából az okiratból kitűnjék, annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek felolvasta és megmagyarázta. Azzal, hogy a munkavállalók a munkaszerződésben látják a saját nyelvük szerinti fordítást, eleget teszünk az érvényességi feltételeknek? Vagy csak akkor teljes körű és érvényes a megállapodás, ha annak tartalmát a tanúk egyike felolvasta és megmagyarázta a munkavállaló számára (és ennek ténye az okiratból kitűnik)?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kétnyelvű okirat esetében a felek rögzítik, hogy a magyar nyelv az irányadó vita esetén, a másik nyelv ahhoz képest értelemszerűen csak tájékoztató jelleggel bír, ekkor – megítélésünk szerint – azért nem kell alkalmazni az Mt. 22. §-ának (7) bekezdését, mert...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. július 16.

Adható juttatás munkahelyi gyakorlat alapján

Kérdés: Cégünknél a termelés egyes területein/szervezeti egységeiben dolgozók a munkabérükön felül mozgóbérben, munkaköri pótlékban részesülnek. Ez nem szerepel a munkaszerződésekben, és szabályzat sincs róla, de hosszú évek óta ez a munkáltatói gyakorlat. Most egyes dolgozókat más, olyan területekre helyez át a vezetője, ahol viszont már nem illetné meg őket ez a pluszjuttatás. Helyesen járunk el, ha erről írásbeli tájékoztatót adunk át az érintett dolgozóknak, illetve pótlólag elkészítünk egy szabályzatot, amely tartalmazza, hogy ezek a bérelemek mely területen történő munkavégzésért, milyen összegben, milyen feltételek mellett fizethetők ki, és ezt is átadjuk a dolgozóknak a tájékoztatóval egyidejűleg?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...juttatást íratlan szabályzat alapján biztosítson, de a munkaviszony kezdetén adandó – és később folyamatosan naprakészen tartott – tájékoztatónak ilyenkor is kell utalnia ezekre a juttatásokra. Az átláthatóság érdekében mindenképpen javasolt azonban az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. június 4.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

Kérdés: 32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24 óra. Általában egy hónapban 7-8 napot dolgoznak. A munkaidő általában 7:30-tól másnap 7:30-ig tart. A 24 munkaórából 8 órát éjszakai pótlékkal számolunk el, az esetleges túlóra-elszámolás legkésőbb a munkaidőkeret végén történik, és biztosítjuk a legalább 48 óra pihenőidőt is. A 24 órából a konkrét munkavégzés legfeljebb 16-18 óra, a fennmaradó részben nem csinálnak semmit, csak ott vannak az egységben. Ez így továbbra is szabályos? Lehet-e a nonstop vendéglátóegység készenléti jellegű, így napi legfeljebb 24 óra, heti legfeljebb 48 óra a munkaidő? Alkalmi munkavállalót csak naponta maximum 12 órát lehet dolgoztatni, ami lehet éjszaka is? (A 8 órán felüli részt pótlékoljuk.)
Részlet az állásfoglalásából: […] ...is) a munkáltató egyoldalúan dönthet [Mt. 45–46. §]. Ezért a munkaidő mértékét a munkaszerződésben, a beosztási kérdéseket a tájékoztatóban kell meghatározni. Ez azért fontos, mert az előbbit a felek csak közös megegyezéssel módosíthatják [Mt. 58. §],...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. március 5.

Munkavállaló halála – kifizetés az örökösöknek

Kérdés: Munkavállalónk elhunyt. Jelentős késéssel jeleztük az önkormányzat felé az elhunyt munkavállalónk irányában fennálló tartozásokat – mire jeleztük az "adósságainkat", addigra a hagyatékátadó végzés már jogerőre emelkedett. Az önkormányzat póthagyatéki eljárást indított el, a közjegyző pedig arról tájékoztatott bennünket, hogy az örökösök megkeresése eredménytelen volt, az általa ismert lakcímeken hiába kereste őket, nem jelentkeztek, így a póthagyatéki eljárást nem tudja lefolytatni. Munkáltatóként milyen további kötelezettségeim vannak? Jelenleg a fel nem vett munkabér nálunk található, és szeretnénk a nálunk maradt járandóságokat a jogos tulajdonosok részére minél hamarabb kifizetni.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 80. §-ának (2) bekezdéséből következően a munkaviszony munkavállaló halálával történt megszűnésekor legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől – azaz a halál napjától – számított ötödik munkanapon az örökös vagy örökösök részére ki kell fizetni az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. szeptember 26.

Tájékoztatási kötelezettség elmulasztása és a pótszabadságra való jogosultság

Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2018-tól fogyatékossági támogatásra jogosult, melyről most tájékoztatott. A Kttv. 102. §-ának (5) bekezdése alapján évenként öt munkanap pótszabadság jár a köztisztviselőnek, ha fogyatékossági támogatásra jogosult. Az előző évekre visszamenőleg megállapítható-e neki a pótszabadság? Ha igen, mikortól [figyelemmel a Kttv. 192. § (1) bekezdésére], és milyen szabályai vannak ez esetben a pótszabadság kiadásának?
Részlet az állásfoglalásából: […] A köztisztviselőnek, ha fogyatékossági támogatásra jogosult, évenként öt munkanap pótszabadság jár [Kttv. 102. § (5) bek. b) pont]. A Kttv. azt is előírja, hogy a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. szeptember 26.

Pedagógusi új életpályatörvény – a 2023-as munkáltatói feladatok

Kérdés: 2023. 07. 15-én hatályba lépett a pedagógusok új életpályájáról szóló Púétv. A 157. § (11) bekezdése azt írja elő, hogy a (10) bekezdést, mely az illetményeket tartalmazza, 2023. 11. 01-jétől kell alkalmazni azzal, hogy a kinevezési okmány vagy munkaszerződés módosítását 2023. 09. 15-ig közölni kell azzal, hogy a (10) bekezdés szerinti illetmények 2023. 07. 01-jéig visszamenőleg járnak az érintetteknek. 2023. 09. 15-ig tájékoztatót kell átadni az érintetteknek, melynek a 157. § (3) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia, és egyúttal 2023. 09. 15-ig kell átadni a kinevezés módosítását is?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Púétv. 157. §-a az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba történő átkerülés időpontját, 2024. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó szabályokat tartalmaz. Ebben az időszakban a köznevelési intézmények foglalkoztatottjai még közalkalmazotti jogviszonyban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. szeptember 5.

Utazási idő – mint munkaidő

Kérdés: A cégnél menetlevélre kötelezett gépkocsival látják el a napi feladatokat a szervizes munkatársak. Ezzel a gépkocsival járnak otthonról munkába. Van olyan eset, amikor reggel a telephelyen kezdi a munkáját, és van olyan, amikor reggel egyből a partnerhez megy. A munkaszerződésben a munkavégzés helye Magyarország, a tájékoztatóban emellett szerepel a szokásos munkavégzési helyként a telephely is. Mikor számít munkaidőnek, ha a céges autóval jár haza és a munkavégzések helyére is (telephely, partner)?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. szerint nem munkaidő a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama [Mt. 86. § (3) bek. b) pont]. Tehát nem a szerződés szerinti (vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. július 18.
Kapcsolódó címkék:    

Tájékoztatás a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőről

Kérdés: Az Mt. 2023. január 1-jei módosítása nyomán a 93. § (4) bekezdése szerint a munkaidőkeretről szóló tájékoztatásnak ki kell terjednie a teljesítendő munkaidő tartamára is. E tájékoztatást számszerűen kell megadni, avagy elegendő, ha azt tartalmazza, hogy a munkavállalónak legalább a napi munkaideje és a munkaidőkeret munkanapjai szorzatának megfelelő munkaidőt kell teljesítenie?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaidőkeret teljesítésének kezdő és befejező időpontját, valamint a teljesítendő munkaidő tartamát írásban meg kell határozni és közzé kell tenni [Mt. 93. § (4) bek.]. A tájékoztatásnak nem a számítás elvi módszerére, hanem a konkrét munkaidőkeretben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. június 27.

Több műszakos munkarend értelmezése

Kérdés: Autóipari beszállítóként a munkáltató tevékenysége több műszakosnak minősül. A termelésben dolgozó munkavállalóinkat három műszakban (6–14 óra, 14–22 óra és 22–6 óra) foglalkoztatjuk, hétfőtől péntekig. Bár négyhavi munkaidőkeret szerepel a tájékoztatókban, de nem élünk vele. Azonban van pár olyan operátor, raktáros, karbantartó munkakörű dolgozónk, akik csak egy vagy két műszakban (délelőtt, délután), esetleg 8–16 óra között dolgoznak. Ettől függetlenül az egy műszakban beosztott, termelésben dolgozók munkaköre is több műszakos tevékenységűnek minősül-e, és így az Mt. 101. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján vasárnapra rendes munkaidő a részükre is beosztható lenne? A beosztásukból kifolyólag – szemben a három műszakban foglalkoztatott kollégáikkal – esetükben a munkanap naptári napot jelent, és nem a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli 24 órát?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató tevékenysége akkor több műszakos, ha tartama hetente eléri a 80 órát [Mt. 90. § b) pont]. A több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztására számos speciális szabály vonatkozik, így például részükre vasárnapra is...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. június 6.

Szabadságkiadás – eltérés megállapodással a legrövidebb egybefüggő időtartamtól

Kérdés: Az Mt. 122. §-ának (3) bekezdése alapján – eltérő megállapodás hiányában – a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Minősíthető-e a felek közötti megállapodásnak, ha a munkáltató az alábbi szövegezést a munkavállalói tájékoztatóba foglalja bele: "Felek megállapodnak, hogy az egybefüggően kiadandó szabadság hossza a munkáltató szabadságolási ütemterve, illetve a felek egyeztetése alapján kerül meghatározásra, mely következtében az egybefüggő szabadság hossza az Mt.-ben előírtakhoz képest rövidebb is lehet". A munkavállaló pedig aláírásával igazolja, hogy a tájékoztatóban foglaltakat tudomásul vette. Véleményem szerint a tájékoztató nem megfelelő erre a célra, hisz az abban foglalt, Mt. előírásai szerint összeállított tartalmat a munkáltató határozza meg, a munkavállalóval nem kell megegyeznie róla. A munkavállaló aláírása az átvételt, a pontok megismerését igazolja, ami nem feltétlenül jelenti az abban foglaltakkal való egyetértését is.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...megállapodás tényét utóbb, vita esetén bizonyítani lehessen. Ahogy azonban a kérdés is utal rá, a munkaviszony létesítésekor adandó tájékoztató nem megállapodás, az a munkáltató egyoldalú tájékoztatása a legalapvetőbb munkafeltételekről [Mt. 46. §]....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. május 16.
1
2
3
4
…
14