51 talált cikk a személyes adat kifejezésre

Kérdés: A személyes adatok kezelését az Mt. 10. §-a szabályozza. A jogszabály szerint a személyes adatok feldolgozójáról, ha harmadik személy (pl. könyvelő, bérszámfejtő), tájékoztatni kell a dolgozókat. A személyes adatok kezelésére és kiadására kell-e tájékoztatás a meglévő dolgozók részére is, ha igen, milyen formában? Ha könyvelőiroda végzi a bérszámfejtést, akkor elég a kft. neve, vagy az is kell a tájékoztatóba, hogy személy szerint ki kezeli az adatokat? Van-e időbeli hatály, meddig kell ezt kiadni? Ha egy cég alvállalkozóként dolgozik a fővállalkozó telephelyén, ami be van kamerázva, kinek kell tájékoztatni a munkavállalókat a személyhez fűződő jogok korlátozásáról? Ez annak minősül-e, kell-e egyáltalán tájékoztatni a munkavállalót?

Kérdés: Dajka és takarító munkakörre pályázatot adott be iskolám a kormányzati személyügyi központhoz, majd költségmegtakarítás céljából "sima" levélben küldte vissza a sikertelen pályázók részére a pályázatot. Ezt most számon kéri a fenntartó. Van arra jogszabályi kötelezés, hogy tértivevényes levélben kell annak a pályázatát visszaküldeni, aki nem nyert? Jogellenesen jártunk el?

Kérdés: Településünkön az alpolgármester megszegte titoktartási kötelezettségét, és hivatali nyilvántartás adatait adta ki másoknak egy konkrét személyről. Ilyen esetben ezt a jogsértést kinek kell bejelenteni, főként arra tekintettel, hogy a jegyző nem lépett fel vele szemben?

Kérdés: Az élelmiszeriparban dolgozom. A munkahelyemen kiépítésre került egy igen jó minőségben rögzítő kamerarendszer, a dolgozók bármiféle tájékoztatása nélkül, és most olyan nyomás alá kerültünk, hogy szinte minden lépést, tettet számon kérnek! Mennyire jogszerű ez?

Kérdés: Társaságunkkal szemben munkaügyi per van folyamatban, melyben a munkavállaló kereseti követelésként nem vagyoni kár iránt is igényt nyújtott be. Véleményük szerint a munkaügyi bíróság hogyan foglalna állást az ügyben, ha a nem vagyoni kárt járadékként igényelnék a több tízmilliós vagyoni kárigény mellett?

Kérdés: Értékesítési területre keresünk munkatársakat, a felvételkor pszichológus által összeállított személyiségtesztet és gyakorlati tesztfeladatokat kívánunk megoldatni a jelentkezőkkel. Van-e ennek jogi akadálya?

Kérdés: Áruházunk ún. próbavásárlás segítségével kívánja ellenőrizni azt, hogy munkavállalóink betartják-e azokat a jogszabályi előírásokat, amelyek megtiltják a dohányáruk és a szeszes italok fiatalkorúak számára történő értékesítését. A próbavásárlásokra egy külső céggel kötnénk szerződést. Milyen kötelezettségeket kell e körben betartanunk a munkavállalóinkkal szemben?

Kérdés: Cégünk fel kívánja mondani a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatóval kötött szerződését. Feltétlenül kötelesek vagyunk új szerződést kötni egy másik szolgáltatóval?

Kérdés: Szeretnénk ellenőrizni, hogy egyik munkavállalónk sem áll-e olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely miatt nem láthatná el a munkakörébe tartozó feladatokat. Hogyan tudjuk ezt megtenni? Mit tegyünk, ha kiderül, hogy valamelyik kolléga olyan foglalkozástól lett eltiltva, amely miatt nem láthatná el jogszerűen a cégnél a munkakörét?

Kérdés: Felvehetjük-e jogszerűen a betegség miatt keresőképtelen távol lévő munkavállalónkkal a kapcsolatot (pl. telefonon vagy otthonában tett személyes látogatás alkalmával) annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjunk arról, mikor térhet vissza újra a munkába? A munkaszervezés szempontjából rendkívül fontos volna számunkra ismerni egyfelől azt, hogy mikor áll újra munkába, másfelől a táppénzszámfejtés érdekében is szükségünk volna a keresőképtelen állományba vételről szóló igazolásra (természetesen sem a betegségéről, sem a betegdokumentációról nem kérnénk információt). Megbízhatunk-e erre a feladatra külső szolgáltatót? Sértheti-e a tevékenység a munkavállaló jogait, illetve adatvédelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket? Milyen lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy tevékenységünk ne legyen jogsértő? Szükség van-e mindehhez a munkavállaló előzetes írásbeli tájékoztatására vagy hozzájárulására?