118 talált állásfoglalás a székhely kifejezésre

Kérdés: Másodfokú alkalmassági eredményét mikor tudom meg, ha a szakorvosi véleményt postán juttatják el a másodfokú foglalkozás-egészségügyi orvosnak?

Kérdés: Francia állampolgár alkalmazása esetén milyen sorrendben történjen a bejelentési nyomtatványok, kötelezettségek, az adókártya, a tajkártya, valamint a lakcímkártya igénylése? Ezeket csak a munkavállaló vagy a munkáltató is megigényelheti?

Kérdés: Cégünk tevékenysége közúti áruszállítás. Telephellyel rendelkezünk Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet az átpakolás után gépjárművezetőink "leterítenek". A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a Hajdú-Bihar megyei telephelyünkre, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, és onnan terítés után vissza. Az Szja-tv. alapján a két telephely közötti utazás véleményem szerint kiküldetésnek tekintendő, melynek költségét kiküldetési rendelvény alapján fizeti ki cégünk a gépjárművét használó munkavállalónak, valamint minden munkavállaló megkapja az 500 forint napidíjat. A gépjárművezetők munkaszerződésében a Kt.-vel egyezően a munkahely változóként van megjelölve. Az Mt. szerinti kiküldetés szerintem nem értelmezhető, mivel nem munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzésről van szó, de a munkába járás kritériumának sem felel meg, mivel nem a lakó- vagy tartózkodási helyről indul az utazás. Munkaügyi szempontból kiküldetésnek minősül-e a két telephely közötti utazás, beleszámít-e a munkaidőbe, milyen térítés jár ezen időre, vonatkozik-e rá az évi 44 munkanap korlátozás?

Kérdés: Munkáltatóm sem a kilépőpapírokat, sem a végkielégítést nem akarja kiadni. A munkaügyi bírósághoz kellene fordulnom, de hogy tehetem ezt meg?

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozom 2005. 09. 05. óta egy fogyatékosok ápoló-gondozó otthonában mint szakképzett humánpolitikai előadó. Szakképzettségemet 1989-ben szereztem, de közalkalmazottként csak az említett időpont óta dolgozom. Jelenlegi besorolásom E10. Az intézmény integrációját követően 2017-ben telephelyként működünk tovább. 2017-től a jelenlegi munkakörömben csak a székhelyen dolgozhatnék tovább, amit a jelentős (napi 4 órás) utazási idő miatt nem vállaltam. Az intézmény felajánlott egy szociális ügyintézői átképzést, tanulmányi szerződést kötöttünk, már elkezdtem a képzést, de ehhez a munkakörhöz csak 2018. februárban szerzem meg a szakképzettséget. Hogyan változik ebben az esetben a besorolásom? A fizetési osztály marad az E kategória, de hogyan alakul a fizetési fokozat? Vissza kell sorolni E04-be?

Kérdés: A polgármester felfüggesztése esetén szavazategyenlőségnél mi a mérvadó?

Kérdés: A munkavállaló reggel ötkor indul a repülőtérre, az ügyfélhez a célállomásra 9 órakor érkezik meg. Nyolc óra tárgyalás után 17 órakor indul vissza, majd hazaér 22 órakor. Az utazással töltött kilenc óra minek minősül, és hogyan kell elszámolni? Más-e a helyzet a tartós, egy-két napos kiküldetések esetén? Ha munkaidőnek tekintjük az utazási időt, akkor lehetnek, lesznek olyan esetek, amikor az Mt. 104. §-ának (1) bekezdése szerinti 11 óra egybefüggő pihenőidő nem fog teljesülni. A külföldi kiküldetések során a reptéri várakozás is munkaidőnek számít? Esetleg csak a fuvarosoknál, szállítmányozóknál jöhet szóba munkaidőnek az utazási idő? Mi van akkor, ha a munkavállaló először bemegy a munkahelyére, és onnan megy a kiküldött helyre? A külföldi, EGT-tagállamban székhellyel rendelkező társaságokat, ha Magyarországon magyar munkavállalókat foglalkoztatnak, milyen bejelentési vagy nyilatkozattételi kötelezettség terheli? Szükség esetén milyen nyilatkozatot vagy bejelentést kell kitölteni, hogy eleget tudjanak tenni az előírásoknak?

Kérdés: Mikor lesz szó kiküldetésről, és a munkavállalónak mikor jár az 500 Ft-os napidíj (költségtérítés-átalány) az alábbi esetekben, ha a munkáltató székhelyén/telephelyén kívüli foglalkoztatás a 6 órát minden esetben meghaladja?
1. Az építőiparban foglalkoztatott munkavállalók reggel beérnek a munkáltató telephelyére, ahonnan kimennek az építési területre, és munkaidejüket ott dolgozzák le.
2. A könyvvizsgáló, aki a cég ügyfeleihez is kijár a munkaköréhez tartozóan.
3. A területi képviselő, aki a potenciális ügyfelekkel tárgyal azok székhelyén/telephelyén.

Kérdés: Internetes keresőszolgáltatást üzemeltető, külföldi tulajdonú, de magyarországi székhelyű gazdasági társaság munkáltatói minőségben Önök szerint jogosult kollektív szerződés kötésére?

Kérdés: 17 éve folyik kártérítési perem a munkáltató ellen. A bíróság a 2012-ben 500 000 Ft nem vagyoni kártérítést jogerősen megítélt részemre, a biztosítási intézkedésem kérésének a bíróság helyt is adott, majd később a kielégítési végrehajtást is elrendelte. A végrehajtó jegyzőkönyvében azt írta, hogy az adósnak lefoglalható vagyona nincs, bankszámlával nem rendelkezik, ez három éve így folyik, de közben országosan működik a munkáltató. A bíróság 17 év elteltével arról tájékoztatott, hogy az ügy iratait egy vidéki törvényszékre küldték meg, mert az az illetékes bíróság. A munkaszerződésemet Budapesten kötöttük, feladataimat mindenkor az országos központtól kaptam. Jogszerű az, hogy 17 év eltelte után jött rá a bíróság, hogy nem ő az illetékes elbírálni az ügyet? Mit tehetek, hogy a megítélt 500 000 Ft kártérítésemhez hozzájussak?