Találati lista:
51. cikk / 103 Polgármester felfüggesztése és a szavazategyenlőség
Kérdés: A polgármester felfüggesztése esetén szavazategyenlőségnél mi a mérvadó?
52. cikk / 103 Kiküldetés, az utazási idő és a munkaidő
Kérdés: A munkavállaló reggel ötkor indul a repülőtérre, az ügyfélhez a célállomásra 9 órakor érkezik meg. Nyolc óra tárgyalás után 17 órakor indul vissza, majd hazaér 22 órakor. Az utazással töltött kilenc óra minek minősül, és hogyan kell elszámolni? Más-e a helyzet a tartós, egy-két napos kiküldetések esetén? Ha munkaidőnek tekintjük az utazási időt, akkor lehetnek, lesznek olyan esetek, amikor az Mt. 104. §-ának (1) bekezdése szerinti 11 óra egybefüggő pihenőidő nem fog teljesülni. A külföldi kiküldetések során a reptéri várakozás is munkaidőnek számít? Esetleg csak a fuvarosoknál, szállítmányozóknál jöhet szóba munkaidőnek az utazási idő? Mi van akkor, ha a munkavállaló először bemegy a munkahelyére, és onnan megy a kiküldött helyre? A külföldi, EGT-tagállamban székhellyel rendelkező társaságokat, ha Magyarországon magyar munkavállalókat foglalkoztatnak, milyen bejelentési vagy nyilatkozattételi kötelezettség terheli? Szükség esetén milyen nyilatkozatot vagy bejelentést kell kitölteni, hogy eleget tudjanak tenni az előírásoknak?
53. cikk / 103 Kiküldetésre járó napidíj telephelyen kívül végzett munka esetén
Kérdés: Mikor lesz szó kiküldetésről, és a munkavállalónak mikor jár az 500 Ft-os napidíj (költségtérítés-átalány) az alábbi esetekben, ha a munkáltató székhelyén/telephelyén kívüli foglalkoztatás a 6 órát minden esetben meghaladja?
1. Az építőiparban foglalkoztatott munkavállalók reggel beérnek a munkáltató telephelyére, ahonnan kimennek az építési területre, és munkaidejüket ott dolgozzák le.
2. A könyvvizsgáló, aki a cég ügyfeleihez is kijár a munkaköréhez tartozóan.
3. A területi képviselő, aki a potenciális ügyfelekkel tárgyal azok székhelyén/telephelyén.
1. Az építőiparban foglalkoztatott munkavállalók reggel beérnek a munkáltató telephelyére, ahonnan kimennek az építési területre, és munkaidejüket ott dolgozzák le.
2. A könyvvizsgáló, aki a cég ügyfeleihez is kijár a munkaköréhez tartozóan.
3. A területi képviselő, aki a potenciális ügyfelekkel tárgyal azok székhelyén/telephelyén.
54. cikk / 103 Munkáltatói kollektívszerződés-kötési jogosultság
Kérdés: Internetes keresőszolgáltatást üzemeltető, külföldi tulajdonú, de magyarországi székhelyű gazdasági társaság munkáltatói minőségben Önök szerint jogosult kollektív szerződés kötésére?
55. cikk / 103 Végrehajtási eljárás munkaügyi per után
Kérdés: 17 éve folyik kártérítési perem a munkáltató ellen. A bíróság a 2012-ben 500 000 Ft nem vagyoni kártérítést jogerősen megítélt részemre, a biztosítási intézkedésem kérésének a bíróság helyt is adott, majd később a kielégítési végrehajtást is elrendelte. A végrehajtó jegyzőkönyvében azt írta, hogy az adósnak lefoglalható vagyona nincs, bankszámlával nem rendelkezik, ez három éve így folyik, de közben országosan működik a munkáltató. A bíróság 17 év elteltével arról tájékoztatott, hogy az ügy iratait egy vidéki törvényszékre küldték meg, mert az az illetékes bíróság. A munkaszerződésemet Budapesten kötöttük, feladataimat mindenkor az országos központtól kaptam. Jogszerű az, hogy 17 év eltelte után jött rá a bíróság, hogy nem ő az illetékes elbírálni az ügyet? Mit tehetek, hogy a megítélt 500 000 Ft kártérítésemhez hozzájussak?
56. cikk / 103 Hallgatói munkaszerződés tartalma
Kérdés: Egyik fiatal munkavállalónk még jelenleg is egyetemre jár. Rendes munkaviszonyban áll velünk. Most szeretné, ha a kötelező szakmai gyakorlatát is nálunk végezné, az egyetemnek viszont nem felelt meg ebben a formában a munkaszerződése, holott egy teljesen szabályos, jogtanácsossal ellenőrzött munkaszerződést használunk. Hogyan módosítsuk, hogy megfeleljen az egyetemnek is a hallgatói munkaszerződés?
57. cikk / 103 Idényjellegű tevékenység – nyári táboroztatás
Kérdés: Az Mt. 90. §-ának c) pontja értelmében a munkáltató tevékenysége idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Az Mt. idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében lehetővé teszi hathavi vagy huszonhat heti munkaidőkeret alkalmazását, illetve vasárnapra is beosztható rendes munkaidő az idényjelleggel foglalkoztatott munkavállaló esetében. Tárgyi esetben a munkáltató alaptevékenysége nem idényjellegű, azonban nyújt olyan szolgáltatást is, amely álláspontunk szerint kifejezetten az, mégpedig akkor, ha a munkáltató székhelyétől elkülönült helyen szervez nyári táborokat. A táborok értelemszerűen a nyári időszakhoz köthetők, a táborok lebonyolításában foglalkoztatott dolgozókat kifejezetten erre a munkára alkalmazza a munkáltató, ők a foglalkoztató más tevékenységében nem vesznek részt, azonban a jogviszonyuk folyamatos, határozatlan idejű. A táborozási tevékenység jellegéből adódóan nyáron rengeteg munka van, azonban az őszi, a téli és a tavaszi időszakban lényegében csak gondnoki, karbantartási feladatok vannak. A munkáltató fentiek szerinti résztevékenysége idényjellegűnek minősül-e, ezen tevékenység, illetve az ezen feladatellátásra alkalmazott dolgozók vonatkozásában alkalmazhatók-e az Mt.-nek az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalóra vonatkozó eltérő szabályai? Amennyiben igen, akkor hol és hogyan kell szabályoznia a munkáltatónak a kérdést ahhoz, hogy szabályszerűen járjon el?
58. cikk / 103 Kinevezésmódosítás vagy lemondás
Kérdés: Önkormányzati társulás által fenntartott szociális és gyermekjóléti szolgálatnál a Szoctv. 136. §-ának (7) bekezdésében foglaltak alapján a házi segítségnyújtásban részesülők gondozási szükségletét 2016. december 31. napjáig felül kellett vizsgálni. A felülvizsgálat eredményeként sok gondozott ellátási szerződése megszüntetésre került, így egyes településeken az ott munkát végző gondozók (közalkalmazottak) ellátott nélkül maradtak. A jelenleg ellátott nélkül lévő gondozók munkájára (ugyanabban a munkakörben) más településen szükség lenne, azonban (mivel a társulás területe nagy) a napi munkavégzéshez szükséges odautazást (a tömegközlekedés nem megfelelő volta miatt) nem tudják vállalni. A közalkalmazottak tényleges munkavégzésének helye csak a munkaköri leírásukban van rögzítve, a kinevezésükben az intézmény székhelye szerepel munkavégzési helyként. Jogszerű-e, ha a fenntartó (a társulás) a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján átszervezésről dönt, és a Kjt. 30/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján felajánlja a közalkalmazottnak a másik településen történő munkavégzés lehetőségét (mint másik munkakört), majd amennyiben azt a közalkalmazott nem fogadja el, akkor felmentéssel megszünteti a közalkalmazotti jogviszonyt? Amennyiben ez a megoldás nem alkalmazható, elegendő-e, ha a munkáltató a közalkalmazottak kinevezésének (és ezzel együtt munkaköri leírásának) módosítását kezdeményezi oly módon, hogy abban a tényleges, az új gondozási igényeknek megfelelő munkavégzési hely szerepeljen? Amennyiben pedig a közalkalmazott ezt nem fogadja el, ez részéről lemondásnak tekintendő?
59. cikk / 103 Munkáltatói névváltozás
Kérdés: Cégünk idén felveszi az anyavállalat nevét, ám minden más adatunk (pl. cégforma, adószám, székhely, cégjegyzékszám) változatlan marad. Ez a munkáltató személyében bekövetkező változásnak minősül? Az üzemi tanáccsal nem konzultáltunk. A munkaszerződéseken, fennálló egyéb megállapodásokon (pl. tanulmányi szerződések) hogyan kell ezt a módosítást átvezetni? Szükséges-e új munkaszerződéseket készítenünk? Ha igen, akkor mit tüntessünk fel a munkaviszony kezdetének? Van-e bármi más teendő munkajogi szempontból munkavállalóink esetében?
60. cikk / 103 Készenlét alatti munkavégzés otthonról
Kérdés: A munkavállalók hétvégenként készenlétet teljesítenek. A készenlét ideje alatt, ha bejönnek a munkatársak a munkahelyre, és ott munkát végeznek, akkor azt túlmunkaként elszámoljuk. Ha otthonról, számítógép segítségével a készenlét ideje alatt avatkozik be a termelési folyamatokba, akkor is túlmunkaként kell elszámolnunk ezt az időszakot? Olyan eset is felmerült, amikor megtudtuk, hogy a munkavállaló a készenlét ideje alatt a saját vállalkozásában dolgozott másodállásban. Bár mindig rendelkezésünkre állt, amikor szükséges volt, de megtiltható-e, hogy a munkavállaló a készenlét alatt más jogviszonyban munkát végezzen?
