Éves 200 órás túlórakeret

Kérdés: Cégünk külföldi érdekeltségű, és az a cégpolitika, hogy senkinek nem rendelnek el rendkívüli munkavégzést, tehát aki akar, az túlórázik. Természetesen minden túlórát a jogszabályok szerint ki is fizetünk a munkavállalóknak. Előfordul azonban, hogy vannak, akik akarnak túlórázni, és olyanok is, akik nem. A napi pihenőidő mindig eléri a 12 órát. A problémát az okozza, hogy van, aki már túllépte vagy év végéig túllépheti az évi 200 órát. Cégünk nem nagy létszámmal működik, átlagban kb. 50-60 főt foglalkoztatunk, szakszervezet nincs. Ebben az esetben kell-e figyelnünk az éves 200 órás keretet vagy nem?
Részlet a válaszából: […]  A túlórát mint rendkívüli munkavégzést a munkáltatórendelheti el az Mt.-ben foglalt keretek között, a megfelelő pihenőidő -amelynek a legalább napi tizenegy óra egybefüggő időtartamot, osztott napimunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén a nyolc óra időtartamot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Rendeltetésellenes joggyakorlás – munkaszerződés újrakötése

Kérdés: Rendes felmondással megszüntettük egyik női munkavállalónk munkaviszonyát, akinek még hét hónapra lett volna szüksége ahhoz, hogy 40 év szolgálati ideje legyen, így az új jogszabályok alapján nyugdíjba mehessen. A felmondás közlését követően jelezte a munkavállaló, hogy szerinte korábban munkáltatói jogutódlások történtek, így héthavi végkielégítés illetné meg. Megállapodtunk vele szóban, hogy nem tart igényt a végkielégítésre, cserébe viszont a megszüntetést követő naptól egy másik munkakörben hét hónap határozott időre egy új munkaszerződéssel tovább foglalkoztatjuk. Ebből a megoldásból lehet később bármilyen problémája cégünknek?
Részlet a válaszából: […] ...összegét [Mt. 97. § (2)bek.]. A munkavállaló ugyanis a munkaviszonyból származó igényénekérvényesítése, valamint a szakszervezet, illetve az üzemi tanács (üzemimegbízott) e törvényből, illetve kollektív szerződésből vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Rendkívüli munkavégzés – mikor nem esik korlátozás alá?

Kérdés: Új munkaidő-szabályzatunkat szeptember 1-jétől tervezzük hatályba léptetni. Jelenleg a szakszervezetekkel egyeztetjük a tervezetet. Vita támadt a kereten felüli rendkívüli munkavégzés tekintetében. Szeretnénk belevenni a tervezetbe, hogy melyek azok a különleges körülmények, amelyek mellett nem kell betartani a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó törvényi korlátokat. Idesorolnánk a sztrájkot is. Ezt a szakszervezetek vitatják, mivel szerintük a sztrájk semmi esetre sem sorolható be az elemi csapás (rendkívüli események) kategóriájába. Ebben a kérdésben kérem jogi állásfoglalásukat!
Részlet a válaszából: […]  A kérdés alapjául szolgáló törvényi szabály a következő: nemesik korlátozás alá a rendkívüli munkavégzés (bizonyos kivételekkel), ha arrabaleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testiépséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Szakszervezet egyetértési joga

Kérdés: Amennyiben a társaságunk hozott egy utasítást a minden munkavállalóra kiterjedő jutalékszabályokról, de ezt nem egyeztette a szakszervezettel, akkor milyen munkajogi következményekre lehet számítani? Az utasítást június 1-jén hirdettük ki, és a szakszervezet egy hónap elteltével, közvetlenül a bérfizetési időszak előtt jelezte, hogy nem fogadják el az utasításban foglalt számítási módokat. Ilyen esetben akkor alkalmazható az utasítás, avagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató köteles döntése előtt a munkáltatónálképviselettel rendelkező szakszervezettel véleményeztetni a munkavállalóknagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen amunkáltató átszervezésére, átalakítására, szervezeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Etikai kódex véleményeztetése

Kérdés: Társaságunknál etikai kódex kerül kiadásra; a kódex alapvetően az eddig is kötelező magatartási szabályokat fogja összefoglalni, amelyek a jelenlegi piaci környezetnek megfelelően hatályosítva kerülnek a szövegbe. Vajon ilyen esetben is véleményeztetni kell-e a kódex tervezetét a szakszervezetekkel, vagy, mivel csak hatályosításról van szó, nem?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató köteles döntése előtt a munkáltatónálképviselettel rendelkező szakszervezettel véleményeztetni a munkavállalóknagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen amunkáltató átszervezésére, átalakítására, szervezeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Központi üzemi tanács jogszerű létrehozásának vitatása

Kérdés: Társaságunknál az üzemi tanácsok központi üzemi tanácsot hoztak létre. Az egyik szakszervezet ugyanakkor vitatja a központi üzemi tanács megalakításának szabályszerűségét, arra hivatkozva, hogy a munkáltatói jog­utódlás miatt központi üzemi tanács létrehozására jogszerűen csak azt követően kerülhetett volna sor, hogy megelőzően új üzemi tanácsokat választottak volna. Abban kérem a segítségüket, hogy milyen indokokkal tudjuk rábírni a szakszervezetet arra, hogy vegyenek részt a közös munkában, és ne indítsanak semmilyen eljárást, ami felesleges terhet okozna a cégnek?
Részlet a válaszából: […] ...egyeztetést lehetkezdeményezni. Az egyeztetés kezdeményezésére a munkavállaló, a munkáltató, amunkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet és a választási bizottságjogosult. Az egyeztetés során a választási bizottság és a munkáltatónálképviselettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Konzultáció csoportos létszámcsökkentés esetén

Kérdés: Vállalkozásunknál sajnálatos módon csoportos létszámcsökkentést vagyunk kénytelenek végrehajtani. Tudomásunk szerint mielőtt átadjuk a felmondásokat, konzultálnunk kell a szakszervezettel vagy az üzemi tanáccsal. Nálunk azonban egyik sem működik. Ez esetben mentesülünk a konzultációs kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 94/B. § (5) bek.] – amunkáltatónak az üzemi tanáccsal, üzemi tanács hiányában a munkáltatónálképviselettel rendelkező szakszervezetekkel, illetve a munkavállalókképviselőiből létrehozott bizottsággal kell folytatnia, és azt a döntésénekmeghozataláig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Munkaidőkeret bevezetése

Kérdés: Munkavállalóink munkaszerződésében a munkaidővel kapcsolatosan ez a két mondat szerepel. "A munkavállaló napi munkaideje 8 óra, heti munkaideje 40 óra. A munkavállaló heti pihenőnapjai: szombat és vasárnap." Kollektív szerződésünk nincs. Tervezzük, hogy a hatékonyabb munkaidő-gazdálkodás végett áttérünk a munka­időkeretben való foglalkoztatásra. Ehhez kell-e módosítanunk a munkaszerződéseket? Be kell-e szereznünk a munkavállaló, illetve a szakszervezet előzetes egyetértését?
Részlet a válaszából: […] ...csak kollektívszerződés alapján kerülhet sor [Mt. 118/A. § (2)–(3) bek.]. Egyébként amunkaidőkeret bevezetése nem igényli a szakszervezet előzetes hozzájárulását.Mivel azonban a munkavállalók nagyobb csoportját érintő intézkedésről van szó,a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Üzemi tanács a kollektív szerződésben

Kérdés: A kollektív szerződésünkben van egy olyan mondat, hogy "A munkáltatónál üzemi tanács működik". A munkáltató ugyanakkor, mivel az üzemi tanács megbízatása tavasszal megszűnt, és a munkavállalók sem kezdeményezték, nem tartatott új választásokat. Lehet ebből valamilyen hátránya?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége a munkáltatónak, hogy aktívan kezdeményezze aválasztások lebonyolítását, de amennyiben azt valamely munkavállaló vagyszakszervezet indítványozza, akkor a választásokat le kell bonyolítani, illetvea törvényben meghatározott kötelezettségeknek eleget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Tájékoztatási kötelezettség munkáltatói jogutódlás esetén

Kérdés: Társaságunk vezetésének döntése alapján egy teljes projektet átadunk egy másik cégnek, azaz az egyik partnerünknek nyújtott szolgáltatással kapcsolatos valamennyi eszközt, szerződést átruházunk rá, és a jövőben a partner felé ezt a szolgáltatást ő fogja nyújtani. Ez a lépés, ha jól tudom, egyben munkáltatói jogutódlást is megvalósít. A kérdésem az, hogy a munkáltatói jogutódlás esetén mikor kell teljesíteni a tájékoztatási kötelezettséget, ha nálunk nincs képviselettel rendelkező szakszervezet, sem üzemi tanács, és nem tudjuk, hogy a munkavállalóknak vannak-e képviselőik?
Részlet a válaszából: […] ...megelőzően tizenöt nappal – tájékoztatási éskonzultációs kötelezettség terheli– a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet,– szakszervezet hiányában az üzemi tanács,– üzemi tanács hiányában a nem szervezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.
1
13
14
15
22