Találati lista:
141. cikk / 217 Központi üzemi tanács jogszerű létrehozásának vitatása
Kérdés: Társaságunknál az üzemi tanácsok központi üzemi tanácsot hoztak létre. Az egyik szakszervezet ugyanakkor vitatja a központi üzemi tanács megalakításának szabályszerűségét, arra hivatkozva, hogy a munkáltatói jogutódlás miatt központi üzemi tanács létrehozására jogszerűen csak azt követően kerülhetett volna sor, hogy megelőzően új üzemi tanácsokat választottak volna. Abban kérem a segítségüket, hogy milyen indokokkal tudjuk rábírni a szakszervezetet arra, hogy vegyenek részt a közös munkában, és ne indítsanak semmilyen eljárást, ami felesleges terhet okozna a cégnek?
142. cikk / 217 Konzultáció csoportos létszámcsökkentés esetén
Kérdés: Vállalkozásunknál sajnálatos módon csoportos létszámcsökkentést vagyunk kénytelenek végrehajtani. Tudomásunk szerint mielőtt átadjuk a felmondásokat, konzultálnunk kell a szakszervezettel vagy az üzemi tanáccsal. Nálunk azonban egyik sem működik. Ez esetben mentesülünk a konzultációs kötelezettség alól?
143. cikk / 217 Munkaidőkeret bevezetése
Kérdés: Munkavállalóink munkaszerződésében a munkaidővel kapcsolatosan ez a két mondat szerepel. "A munkavállaló napi munkaideje 8 óra, heti munkaideje 40 óra. A munkavállaló heti pihenőnapjai: szombat és vasárnap." Kollektív szerződésünk nincs. Tervezzük, hogy a hatékonyabb munkaidő-gazdálkodás végett áttérünk a munkaidőkeretben való foglalkoztatásra. Ehhez kell-e módosítanunk a munkaszerződéseket? Be kell-e szereznünk a munkavállaló, illetve a szakszervezet előzetes egyetértését?
144. cikk / 217 Üzemi tanács a kollektív szerződésben
Kérdés: A kollektív szerződésünkben van egy olyan mondat, hogy "A munkáltatónál üzemi tanács működik". A munkáltató ugyanakkor, mivel az üzemi tanács megbízatása tavasszal megszűnt, és a munkavállalók sem kezdeményezték, nem tartatott új választásokat. Lehet ebből valamilyen hátránya?
145. cikk / 217 Tájékoztatási kötelezettség munkáltatói jogutódlás esetén
Kérdés: Társaságunk vezetésének döntése alapján egy teljes projektet átadunk egy másik cégnek, azaz az egyik partnerünknek nyújtott szolgáltatással kapcsolatos valamennyi eszközt, szerződést átruházunk rá, és a jövőben a partner felé ezt a szolgáltatást ő fogja nyújtani. Ez a lépés, ha jól tudom, egyben munkáltatói jogutódlást is megvalósít. A kérdésem az, hogy a munkáltatói jogutódlás esetén mikor kell teljesíteni a tájékoztatási kötelezettséget, ha nálunk nincs képviselettel rendelkező szakszervezet, sem üzemi tanács, és nem tudjuk, hogy a munkavállalóknak vannak-e képviselőik?
146. cikk / 217 Központi üzemi tanács tagjának védelme
Kérdés: Az egyik üzemi tanácsi tag munkaviszonyát rendes felmondással meg kívánjuk szüntetni. A munkavállaló ugyanakkor delegált tag a központi üzemi tanácsba is, ahol többségükben ugyanazok a személyek ülnek, mint akik annak a helyi üzemi tanácsnak is tagjai, ahol a munkavállaló is tag. Ebben az esetben melyik üzemi tanácstól kell beszerezni az egyetértést a felmondáshoz?
147. cikk / 217 Kollektív szerződések bejelentése
Kérdés: Cégünknél először kötöttünk kollektív szerződést a szakszervezettel, ami januártól hatályba is lépett. Most vettük észre azonban, hogy nem jelentettük be a minisztériumnak. Jár-e ezért valamilyen büntetés egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során?
148. cikk / 217 Egyeztetés során létrejött megállapodás
Kérdés: A munkáltatónknál két szakszervezet működik, amelyek közül az egyikkel, a régebbivel, évekkel ezelőtt kollektív szerződést is kötött; jelenleg pedig szintén ez a régi szakszervezet jogosult önállóan kollektív szerződés megkötésére. Az új szakszervezet ugyanakkor sérelmezett bizonyos munkáltatói intézkedéseket, különösen a bónuszrendszert, és ennek a feloldása érdekében a munkáltató, illetve a két szakszervezet megállapodást kötött, amiben a bónusz feltételeit rögzítették; ez viszont nem a kollektív szerződés módosításaként történt. A munkáltató most úgy döntött, hogy a bónusz feltételeit megváltoztatja. Megteheti ezt egyoldalúan, vagy ehhez ismét egyeztetni kell a szakszervezetekkel?
149. cikk / 217 Munkaügyi bírság szakszervezet el nem ismerése miatt
Kérdés: A cégünknél működő szakszervezet bejelentése alapján eljárt munkaügyi hatóság a Met. 3. § (1) bekezdés n) pontja alapján bírságot szabott ki azon az alapon, hogy a szakszervezetet a cég nem tekintette képviselettel rendelkező szakszervezetnek. Ugyanakkor a szakszervezet által benyújtott kifogást a cég nem utasította el, egyeztetést kezdeményezett, és a tárgyalásokat lefolytatta, így nem értjük a bírság kiszabásának indokát. Van értelme bírósághoz fordulni a határozat ellen?
150. cikk / 217 Még elégséges szolgáltatás mértékének megállapítása
Kérdés: Tudomásunk szerint a közelmúltban megváltozott a sztrájk során biztosítandó elégséges szolgáltatásokra vonatkozó szabályozás. Nálunk ugyan egyelőre nincs sztrájk, de szeretnénk elébe menni a későbbi vitáknak, és a szakszervezetekkel kollektív szerződésben megállapodni az elégséges szolgáltatás mértékéről. A jogszabályváltozás eredményeképpen van erre lehetőségünk?
