Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott szakszervezeti kifogás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Szakszervezeti kifogási jog kollektív szerződés alapján

Kérdés: Kollektív szerződésben meghatározható-e kifogási jog a szakszervezetnek? Belefér-e ez a felek közötti kapcsolatrendszerbe?
Részlet a válaszból: […]kapcsolatokra vonatkozó általános rendelkezések) és a XX. fejezettől (az üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezések) való eltérést tiltja kategorikusan, továbbá megtiltja, hogy a kollektív szerződés a 271-272. §-ban foglaltakat (szakszervezeti tagsággal kapcsolatos munkavállalói védelem; szakszervezet jogosultságai) korlátozza. Nincs tehát akadálya annak, hogy a kollektív szerződés nem korlátozó, hanem bővítő, szélesítő jelleggel szabályozzon szakszervezeti jogosultságokat, akár oly módon is, hogy lehetővé teszi a szakszervezetnek, hogy kifogással élve lényegében vétójogot gyakoroljon egyes munkáltatói intézkedések kapcsán. Természetesen ebben az esetben ennek feltételeit részletesen meg kell határozni a kollektív szerződésben; ebben lehet követni a régi Mt. szabályait,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. június 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1684

2. találat: Szakszervezet egyetértési joga

Kérdés: Amennyiben a társaságunk hozott egy utasítást a minden munkavállalóra kiterjedő jutalékszabályokról, de ezt nem egyeztette a szakszervezettel, akkor milyen munkajogi következményekre lehet számítani? Az utasítást június 1-jén hirdettük ki, és a szakszervezet egy hónap elteltével, közvetlenül a bérfizetési időszak előtt jelezte, hogy nem fogadják el az utasításban foglalt számítási módokat. Ilyen esetben akkor alkalmazható az utasítás, avagy sem?
Részlet a válaszból: […]tervezetét olyan módon kell megküldeni a szakszervezet képviselőjének, hogy a szakszervezetnek legalább 15 napos határideje legyen álláspontját közölni [Mt. 21. § (3) bek.]. Amennyiben a szakszervezet szükségesnek látja, konzultációt kezdeményezhet, amelyet ebben az esetben kötelező lefolytatni [Mt. 15/B. § (2) bek.]. Amennyiben a munkáltató a fentieket nem tartja be, akkor az intézkedés (utasítás) meghozatala során jogszabálysértően jár el. A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet jogosult a munkavállalókat, illetve ezek érdek-képviseleti szerveit közvetlenül érintő jogellenes munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen kifogást benyújtani [Mt. 23. § (1) bek.]. A kifogást a munkáltató vezetőjéhez, a kifogásolt intézkedésről való tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül kell benyújtani. Kifogást az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1071

3. találat: Munkaügyi bírság szakszervezet el nem ismerése miatt

Kérdés: A cégünknél működő szakszervezet bejelentése alapján eljárt munkaügyi hatóság a Met. 3. § (1) bekezdés n) pontja alapján bírságot szabott ki azon az alapon, hogy a szakszervezetet a cég nem tekintette képviselettel rendelkező szakszervezetnek. Ugyanakkor a szakszervezet által benyújtott kifogást a cég nem utasította el, egyeztetést kezdeményezett, és a tárgyalásokat lefolytatta, így nem értjük a bírság kiszabásának indokát. Van értelme bírósághoz fordulni a határozat ellen?
Részlet a válaszból: […]eljárásban, tizenöt napon belül dönt [Mt. 23. § (1), (4) bek.]. A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet az, amely alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet működtet, illetőleg tisztségviselővel rendelkezik [Mt. 21. § (5) bek.]. A Met. 3. § (1) bekezdés n) pontja alapján az ellenőrzés kiterjed a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok megtartására. Ebben a körben tehát azt lehet vizsgálni, hogy a munkáltató a kifogásra vonatkozó törvényi rendelkezéseket megtartotta-e, vagy sem. A Legfelsőbb Bíróság egy elvi döntésében kimondta: a munkaügyi ellenőrzésnek nem képezheti tárgyát a szakszervezet a munkáltatónál fennálló képviseleti jogosultságának vizsgálata, és ezzel összefüggésben a munkáltató munkaügyi bírsággal nem sújtható. A munkaügyi ellenőrzés tárgyi hatályára vonatkozó rendelkezések ugyanis nem teszik lehetővé a szakszervezet képviselettel rendelkező voltának vizsgálatát, és azt, hogy a közigazgatási szerv valamely szakszervezetnek a munkáltatónál való képviseleti jogára vonatkozó megállapítást tegyen, és ezzel összefüggésben munkaügyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. június 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1022

4. találat: Elvonhatja-e a szakszervezet az üzemi tanács jogkörét?

Kérdés: Cégünk 2009 szeptemberétől megszünteti a társasági üdülő szociális jellegét, és azt átalakítva a következő évtől üzleti célokra hasznosítja. Az egyeztetések során az üzemi tanáccsal nem véleményeztettük az intézkedést, de utólag sem jelezte, hogy élni akar együttdöntési jogával; nem sokkal ezelőtt pedig a megbízatás lejártával az üzemi tanács meg is szűnt. A szakszervezet viszont kifogást terjesztett be, jogszabálysértésre hivatkozva. Meg kellene győznünk a tisztviselőiket, hogy vonják vissza a kifogást, mivel egy bírósági eljárás jelentősen késleltethetné a beruházás elindítását. Mire hivatkozhatnánk?
Részlet a válaszból: […]érkezésétől kell számítani [Mt. 66. § (1)-(2) bek.]. A rendelkezéseket sértő munkáltatói intézkedés érvénytelen. Ennek megállapítása iránt az üzemi tanács bírósághoz fordulhat. A bíróság nemperes eljárásban, tizenöt napon belül határoz (Mt. 67. §). A szakszervezet az üzemi tanács mellett önállóan rendelkezik jogosítványokkal. A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet jogosult a munkavállalókat, illetve ezek érdek-képviseleti szerveit közvetlenül érintő jogellenes munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen kifogást benyújtani. A kifogásolt intézkedést a munkáltató és a szakszervezet közötti egyeztető tárgyalás befejezéséig, illetve a jogerős bírósági döntésig végrehajtani nem lehet, illetve végrehajtását fel kell függeszteni [Mt. 23. § (1)-(5) bek.]. A Legfelsőbb Bíróság egy elvi döntésében kimondta, hogy a szakszervezet nem nyújthat be kifogást a munkáltató intézkedése ellen az üzemi tanács együttdöntési jogának megsértése miatt, ha az üzemi tanács kérelmére a bíróság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. május 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 346

5. találat: Szakszervezet - a kifogással okozott kár

Kérdés: Cégünknél az ügyvezetés a munkarend megváltoztatása mellett döntött, ami ellen a szakszervezet kifogást nyújtott be. Az egyeztetés nem vezetett eredményre, így a szakszervezet bírósághoz fordult, majd, mivel a munkaügyi bíróság nekünk adott igazat, fellebbezett. Emiatt több hónapig nem tudtuk végrehajtani a munkarend átállítását, bár utólag a másodfok is a mi javunkra döntött, és így komoly kár érte a céget. Hogyan tudjuk ezt érvényesíteni a szakszervezettel szemben?
Részlet a válaszból: […]kapcsolatban a felek között vita merül fel, a szakszervezet bírósághoz fordulhat, és a kifogás megalapozottsága tekintetében a bíróság nemperes eljárásban dönt. A kifogásolt intézkedést viszont a munkáltató és a szakszervezet közötti egyeztető tárgyalás befejezéséig, illetve a jogerős bírósági döntésig végrehajtani nem lehet, illetve végrehajtását fel kell függeszteni [Mt. 23. § (5) bekezdés]. A Legfelsőbb Bíróság egy elvi döntésében kifejtette, hogy a kifogás jogának a törvény alapján történt, eredménytelen gyakorlása egymagában nem alapozza meg a kifogásoló szakszervezet kárfelelősségét, ehhez jogellenes és vétkes károkozás szükséges (EBH 2001. 472). Önmagában a kifogás jogának eredménytelen gyakorlása nem jelent jogellenességet, ehhez valamilyen többletelem kell, ezt pedig a munkáltatónak kell bizonyítania. Hasonló módon, mivel a felelősség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 274
Kapcsolódó tárgyszavak: ,