1384 talált cikk a szabadság kifejezésre

Kérdés: A cégnél, ahol sofőrként dolgozom, beléptetőrendszer lett telepítve. Adott esetben nekem hajnali 4 órától 12 óráig tart a munkaidőm. 4 óra előtt érkezem a munkahelyemre, de hiába rögzíti ezt a beléptetőrendszer, csak 4-től kezdik számolni a munkaidőt. Pedig 4-re már túl vagyok az autó megpakolásán és akkor indulok el. 12 óra után érkezem vissza, de hiába ekkor rögzíti a rendszer a belépésemet, csak 12-ig számolják el a munkaidőmet. Sőt levonnak belőle 20 perc munkaközi szünetet, amit pedig napközben nem is veszek igénybe. A hónap végére ezért, hiába rögzít a rendszer naponta 8 óránál több időt, mégis akár 1 nap szabadságot is levonnak órahiány miatt. Tanácsukat kérném, hogy jogos-e ez az egész.

Kérdés: Az adott hónap megkezdése előtt 168 órával rendelkezésre áll nyomtatott formában a rendes munkaidőt tartalmazó, egész hónapra előre, géppel kitöltött jelenléti ív. A munkavállaló egy adott napra csak akkor jegyez be tollal bármit, ha a megadott időponttól eltérő volt a munkavégzés ideje. A jelenléti ívet a hónap végén, egyszer írja alá minden munkavállaló. Ez így megfelelő? Az így vezetett jelenléti íven a túlórát és az önként vállalt túlórát el kell különíteni?

Kérdés: A megyei jogú város közgyűlése alapított egy költségvetési szervet, amely olyan feladatot lát el, ami korábban a polgármesteri hivatalhoz tartozott. Jól gondolom, hogy azok a köztisztviselők, akik ezt a feladatot végezték a polgármesteri hivatalban, jogviszonyváltással kerülhetnek át az újonnan létrehozott szervhez, mint közalkalmazottak [Kttv. 72. §-a és 229. § (3) bekezdése alapján]? Ha igen, hogyan kell ezt a gyakorlatban végrehajtani? Meg kell szüntetni a hivatalban a köztisztviselők jogviszonyát, és az új költségvetési szervnél kapnak közalkalmazotti kinevezést? A ki nem vett szabadság kifizethető?

Kérdés: Bruttó 210 000 Ft a fix bérem, de szabadság miatt, ami 5 nap reggeles műszak, mégis bruttó 165 000 forinttal számolják a hónapot. A szabadság alatt miért csökken a fix bérem?

Kérdés: Az osztályfőnöki pótlék összege fix havonta, vagy a ledolgozott napok számától, szabadságtól, táppénztől, fizetett ünnepektől függ-e? Én már több mint 30 éve vagyok a pályán, de az önkormányzat idejében minden hónapban ez az összeg fix volt, mindentől függetlenül, még a nyári hónapokban is. Felvetésünkre a tankerülettől azt a választ kaptuk, hogy a pótlék összegét minden hónapban a fent említett tényezők befolyásolják, így ennek a pótléknak az összege havonta változó.

Kérdés: Közalkalmazottunk nyugdíjba vonul (nők kedvezményes, 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíja). A felmentési idő egészére jár szabadság? A felmentési idő felére mentesítettük a munkavégzési kötelezettsége alól (4 hónap), de szabadságot erre az időre nem számolunk neki. Ezt az Mt. 115. §-a és 55. §-a (1) bekezdésének b)-k) pontjára hivatkozva tesszük meg. Illetve egy 2016-os bírósági ítéletre hivatkozva, melynek értelmében ez a gyakorlatunk helyes. A közalkalmazott hivatkozik egy 2017-es kúriai döntésére, mely szerint jár szabadság a felmentési idő egészére. Álláspontjukat kérnénk, mert jogszerűen szeretnénk eljárni.

Kérdés: Megszűnik a cégünk, ezért mindenkinek felmondunk. Az egyik munkavállaló keresőképtelen, kórházban van. A megszűnés esetében is legfeljebb egy évig a táppénz egyharmadát kell fizetnie a munkáltatónak, és a felmondási idő csak ezután kezdődik, vagy ezt ilyenkor másképp kell számítani?

Kérdés: Jubileumi jutalom szempontjából beleszámít-e a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe a fizetés nélküli szabadság ideje, melyet a közalkalmazott külföldön tanulással vagy a munkáltató általi kiküldetésben töltött? A kiküldetés ideje alatt hasonló tevékenységet folytatott, mint a munkáltató székhelyén.

Kérdés: Cégünk kéthavi munkaidőkeretet alkalmaz, a beosztásokat egy hónapra előre kihirdetjük. Anyaghiány miatt azonban előfordul, hogy az eredetileg munkanapra kiírt napokra mégis pihenőnapot adunk, amely helyett általában a következő héten kell egy plusznapot dolgozni, az egyik eredetileg betervezett pihenőnap helyett. Azon a munkanapon, amelyre a munkáltató heti pihenőnapot rendelt el, néhány munkavállaló táppénzes állományban, néhány pedig betegszabadságon van. E munkavállalók a munkanappá minősített pihenőnapon már keresőképesek. Kérdésem, hogy az elrendelt pihenőnapon a munkavállalók a heti pihenőnapra elrendelt munkanapon kötelesek-e munkát végezni a többi munkavállalóval azonos elbírálás szerint, vagy esetükben ez a munkavégzés rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek minősül, illetve esetleg egyáltalán kötelesek munkát végezni?

Kérdés: Településünkön szociális intézmény működik, alapítója és fenntartója 5 település részvételével a feladatellátó társulás. Az intézmény csak szociális alapfeladatokat (támogató szolgáltatás, idősek nappali ellátása, gyermekjóléti szolgáltatás, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás) lát el. Az intézmény vezetőjét határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonya mellett, magasabb vezető beosztás ellátására pályázat kiírásával öt évre bízta meg a társulás. Az intézményvezető pályázat kiírása nélkül, határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonya mellett, családsegítő munkakörben foglalkoztatott, felsőfokú iskolai végzettséggel és sokéves szakmai gyakorlattal rendelkező kollégáját bízta meg az általános helyettesítési feladatokkal. Az intézmény SzMSz-e szerint: "Az intézményvezető távolléte, akadályoztatása esetén, vagy ha a tisztség ideiglenesen nincs betöltve, ellátja a vezetői feladatokat (általános helyettes), így különösen: a kötelezettségvállalással kapcsolatos feladatokat, a szakmai alapfeladatok felügyeletét, irányítását, gondoskodik a vezető távolléte esetén a szabadságok kiírásáról, rendszeresen tájékoztatja az intézmény vezetőjét az ellátásokkal kapcsolatban, folyamatos munkakapcsolatot tart az intézmény valamennyi egységével, képviseli az intézményt külső szervek felé. További feladatait a részletes munkaköri leírás tartalmazza." Véleményünk szerint nem minősül magasabb vezetőnek az a dolgozó, aki pályázat kiírása nélkül, az SzMSz-ben és munkaköri leírásban foglaltak alapján általános helyettesítési feladatokat lát el saját feladatai (munkaköre) mellett. Önálló intézményvezető-helyettesi státusz nincs, viszont az intézményvezető pár évvel ezelőtt a helyettesítési feladatokkal megbízott munkatársnak vezetői pótlékot biztosított (mértéke 100%). Fentiek alapján kérdésünk, hogy – figyelemmel a Kjt. 20/A-20/B. §-aiban előírt pályáztatási kötelezettségre – a Kjt. 23. §-ának (2)–(3) bekezdésében, valamint a végrehajtásra kiadott 257/2000. Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint magasabb vezetőnek minősül-e a leírtak szerint megbízott munkatárs?