Rokkantnyugdíjas közalkalmazott – végkielégítésre vagy jubileumi jutalomra jogosultság

Kérdés: Egy általános iskolai testnevelő tanár egy évig táppénzes állományban volt mellrákos betegsége miatt. 2011 augusztusában a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság megküldte határozatát, melyben megállapították 52%-os egészségkárosodásának mértékét. A kolléga rehabilitálható ugyan, de komplex rehabilitációja nem javasolt. A következő felülvizsgálat idejét 2012 júliusára tűzték ki. Mivel a tanév elkezdődött, testnevelő tanári feladatait nem tudta ellátni, táppénzes állományát kimerítette, kérte a felmentését. Egészségi állapotát figyelembe véve az igazgatónő felmentette, s jogviszonya alapján megállapított részére 8 havi végkielégítést. Felmentési ideje 2012. április 30-án lejárt, munkaviszonya megszűnt. Végkielégítését azonban az önkormányzat a mai napig nem fizette ki, mert vitatja annak jogszerűségét. Jár-e a dolgozó részére végkielégítés, illetve 36 év közalkalmazotti jogviszony alapján jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya – egyebek mellett – felmentés útján szűnik meg [Kjt. 37. § (1) bek. a) pont]. Nem jogosult azonban végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére – az egészségügyi okot kivéve – tartós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.

Emelt összegű végkielégítés – a negyvenéves szolgálati idő leteltét megelőző öt év

Kérdés: A Kttv. 69. §-a (2) bekezdésének g) pontja kimondja, hogy a végkielégítés mértéke négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Kérdésem arra irányul, hogy a Tny. 18. §-a (2a) bekezdésének a) pontjában meghatározottakat, vagyis azt a rendelkezést, miszerint az öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, alkalmazni kell-e az emelt összegű végkielégítés szempontjából. Tehát az a nő, aki legalább 35 év jogosultsági idővel rendelkezik, jogosult-e a plusz négyhavi végkielégítésre?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. kimondja, hogy a kormánytisztviselőt a törvényben meghatározott kivétellel végkielégítés illeti meg, ha kormányzati szolgálati jogviszonya felmentés vagy az államigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg [Kttv. 69. § (1) bek.]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.

Jubileumi jutalom és korhatár előtti ellátás

Kérdés: A közalkalmazott 2012. december 1-jétől korhatár előtti ellátást vesz majd igénybe. A jubileumi jutalom szempontjából figyelembe vehető, 35 éves jogviszonnyal azonban már 2012. október 1-jén rendelkezni fog. Jár-e számára a kedvezményes jubileumi jutalom a Kjt. 2012. július 1. napjától módosított szabályai alapján?
Részlet a válaszából: […] A Korhatár-tv. szerint a korhatár előtti ellátás igénybevételének feltétele az, hogy a jogosult ne álljon biztosítással járó jogviszonyban, tehát a közalkalmazotti jogviszonyát a Kjt.-ben felsorolt valamely jogcímen meg kell szüntetni. A korhatár előtti ellátás nem minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Szolgálati nyugdíjas jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: Köztisztviselőnk 1963-ban született, 2007. október 16-tól áll a polgármesteri hivatalban közszolgálati jogviszonyban, 2007. október 15-től szolgálati nyugdíjban is részesül. 2012. január 1-jétől a jogszabályváltozások miatt szolgálati nyugdíját szolgálati járandóságként folyósítják tovább. A kolléga köztisztviselői jogviszonyát megszüntetné. A Kttv. 63. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján – figyelemmel a 7. §-ra – nyugdíjasnak minősülés címén felmenthető-e? Jár-e számára végkielégítés?
Részlet a válaszából: […]  A Keötv. 5. §-ának (1) bekezdése szerint 2012. január1-jétől az 1955. évben vagy azt követően született, szolgálati nyugdíjbanrészesülő személyek szolgálati nyugdíját szolgálati járandóságként folyósítjáktovább. A Keötv. 11. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Elévülési idő munkavállalói kárigény érvényesítésekor

Kérdés: Rokkantsági nyugdíjamat 2004. május 10-én állapították meg jogerősen, amiről 2005. március 26-ai postázású levélben tájékoztattam a munkáltatómat. A munkáltató 2005. április 10-én kelt válaszában elismerte vagyoni káraimat. Közben az egészségi állapotom romlott, amiért egy másik, nem vagyoni kártérítési pert indítottam munkáltatóm ellen; a munkáltatót 2007. június 20-án jogerőre emelkedett ítéletben el is marasztalták. Mivel időközben tudomásomra jutott, hogy a munkáltató személyében jogutódlás történt, ezért a jogutód munkáltatónak 2007. március 1-jei postázású ajánlott küldeményben megküldtem a korábban a jogelődnek is megküldött vagyoni kárigényemet, és a jogelőd munkáltató válaszlevelét. Erre választ nem kaptam, így 2010. március 1-jei dátummal ajánlott levélben vagyoni kárigényem és a nem vagyoni káraim megtérülése ügyében a munkaügyi bíróságnak postára adtam keresetemet. A munkáltató erre az elévülésre hivatkozik. Jogosan? Ha az igényem nem évült el, akkor a rokkantsági nyugdíj és a KSH által kiadott hasonló munkakört ellátók átlagkeresete közötti különbözetet igényelhetem-e járadékként, ha igen, milyen időponttól?
Részlet a válaszából: […]  Az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni azátlagkereset és a rokkantsági nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyekellátása különbözetének megtérítése iránti igényt [Mt. 186. § (1) bek. c)pont]. Az elévülési idő a rokkantsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Egészségiállapot-romlás és járadékigény

Kérdés: A munkáltatómnak felróható okból egészségkárosodást szenvedtem, melynek következtében 2002 decemberétől rokkantnyugdíjas lettem. Emiatt eddig kétszer nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a munkáltatómat a bíróság. A legutóbbi bírósági eljárásban – 2009-ben – a munkáltató tudomást szerzett az állapotom romlásáról, valamint arról, hogy rokkantnyugdíjas lettem, s mégsem hívott fel a káraim előterjesztésére. A vagyoni kártérítés ügyében eddig a bíróság nem ítélkezett. Igényelhetem-e a munkáltatótól a vagyoni kártérítésemet, a rokkantnyugdíjam és az elvárható kereset különbözetét havi járadékként? Valamint ez esetben visszamenőlegesen a rokkantnyugdíjba helyezéstől igényelhetem-e a fenti összeget, hiszen a munkáltató – tudomása ellenére – nem szólított fel a káraim elő­terjesztésére? A bíróság elfogadja-e bizonyítékként, hogy a 2009. évi bírósági eljárásban a munkáltató tudomást szerzett a rokkantságomról, az állapotromlásomról? A bíróság mire kötelezheti a munkáltatót?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. megállapít olyan kárigényeket, melyeket az el­évülésszempontjából önállónak kell tekinteni, vagyis amelyek esetében a munkavállalókülön-külön érvényesítheti igényét a munkáltatóval szemben. Ez azt is jelenti, hogyaz igényérvényesítések egymástól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Kárfelelősség munkáltatói jogutódlás esetén

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha a munkáltató megszünteti a tevékenységét, hogy ne kelljen kártérítést fizetnie, és egy másik névvel tovább folytatja munkáltatói szerepét, de nem jogutódként? Ez ügyben milyen jogi lehetőségek adottak? Ha a munkáltató tudott a munkavállaló egészségi állapotának romlásáról, és mégsem szólította fel a károk előterjesztéseire, akkor a rokkantnyugdíj és az elvárható kereset közötti különbözet igényét jogszerűen mely időponttól lehet igényelni? Egyetlen kártérítési perben van-e arra mód, hogy a rokkantnyugdíj és az elvárható kereset közötti különbözetét 2002. évtől kamataival igényeljem a munkáltatótól, amiért értesült a rokkantnyugdíjazásomról, mégsem szólított fel káraim előterjesztésére; egyben járadék megállapítását is igényelhetem három évre visszamenőlegesen?
Részlet a válaszából: […]  A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyávalösszefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékébenfelel [Mt. 174. § (1) bek.].A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásnak minősüla) a jogszabályon alapuló jogutódlás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Védett kor és 40 éves szolgálati idővel igénybe vehető nyugdíj

Kérdés: 40 évi munkaviszony elérése előtt van-e felmondási védettség? Rendes felmondásnál ilyen esetben jár-e a munkavállalónak a plusz 3 havi végkielégítés?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. 89. § (7) bekezdése szól az ún. "védett korról". Eszerint a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással a ráirányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül az öregséginyugdíjkorhatár eléréséig terjedő időben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Kárigény elévülése rokkantnyugdíj esetén

Kérdés: Ha a munkaadó értesül a munkavállaló rokkantnyugdíjazásáról, 15 napon belül fel kell hívnia a munkavállalót a kárigény érvényesítésére. Úgy tudom, ha ezt elmulasztja a munkaadó, nemcsak az elévülési időn (3 év) belül áll fenn a felelőssége, hanem a rokkantnyugdíjazás időpontjától. Ez mit jelent, és hogyan érvényesíthető a bírósági eljárásban? Sajnos a bírák nem így ítélkeznek, csak maximum 3 éven belüli káreseményre állapítanak meg kártérítést. Szerintem ez jogi ellentmondás.
Részlet a válaszából: […]  A munkáltató a károkozásról való tudomásszerzéstől számítotttizenöt napon belül köteles a károsultat felhívni kárigénye előterjesztésére. Amunkáltató a kárigény bejelentésére tizenöt napon belül írásbeli, indokoltválaszt ad (Mt. 185. §). A munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Levonás rokkantsági nyugdíjból

Kérdés: Hány százalék vonható le a munkavállaló rokkantsági nyugdíjából több letiltás esetén?
Részlet a válaszából: […]  A rokkantsági nyugdíj a társadalombiztosításinyugdíjrendszer keretében járó saját jogú nyugellátás [Tny. 6. § (1) bek. b)pont]. Az adós társadalombiztosítási nyugellátásából legfeljebb 33%-ot lehetlevonni. A levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.