37 talált cikk a rokkantsági nyugdíj kifejezésre

Kérdés: Ha a rokkantnyugdíjas munkavállalóinknak 5 hónap és 20 nap munkaviszonyban töltött idő után megszüntetjük a munkaviszonyát, és a következő hónaptól újra alkalmazzuk őket, ez esetben vonatkozik-e rájuk a hathavi "keresetkeret", elveszíthetik-e a rokkantsági nyugdíjukat?

Kérdés: Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleménye szerint a biztonsági őrként dolgozó munkavállalónk egészségkárosodásának mértéke 2008. július 27. napjától – szívbetegség következtében – 54%, és nem rehabilitálható. A munkavállaló 2009. január 27-ig táppénzes állományban van. Önök szerint köteles-e őt a munkáltató továbbfoglalkoztatni? Azt követően, ha a táppénzes állományának ideje lejár, és van mód a továbbfoglalkoztatására, meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát ahhoz, hogy utána mint nyugdíjas dolgozhasson tovább, vagy van mód arra, hogy a munkaviszonya a munkaszerződés módosításával folytatódjék tovább? Ha a munkavállaló tovább dolgozhat, akkor hány órában kerülhet sor a foglalkoztatására, és mennyi lehet legfeljebb a fizetése annak érdekében, hogy a rokkantsági nyugdíja is megmaradjon?

Kérdés: Másfél éve megszűnt a több mint 3 éve fennálló munkaviszonyom. Mikortól kell az álláskeresési járadék jogosultsági feltételeit vizsgálni? Kell-e igazolnom, hogy az elmúlt másfél évben ténylegesen állást kerestem, és igényelhetek-e álláskeresési járadékot ilyen igazolás hiányában?

Kérdés: 52. életévét betöltött munkavállalónk 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodása miatt 2008. december 1-jétől rokkantsági nyugdíjra szerzett jogosultságot. A rokkantsági nyugdíj igénybevétele érdekében meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát jelenlegi munkáltatójánál, vagy részesülhet meglévő munkaviszonya mellett is rokkantsági nyugdíjban? Mekkora az a munkaviszonyból származó jövedelemhatár, amely mellett 2008-ban, illetve a következő években rokkantsági nyugdíjat kaphat?

Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?

Kérdés: 1999 óta folyamatos határozatlan idejű munkaviszonyomat a munkáltatóm rendkívüli felmondással megszüntette. Ezt követően két hónapon belül sikerült elhelyezkednem, napi hatórás munkaviszonyban. Kérdésem: munkaviszonyom alapján jogosulttá váltam-e az álláskeresési járadékra, s ebből mekkora összeg illet meg elhelyezkedésem esetén?

Kérdés: A munkáltató visszavonhatja-e a végkielégítést akkor, ha a közalkalmazott hat hónapra visszamenőleg igényli a nyugellátást? Ellentmondó álláspontok ismeretesek ugyanis abban a kérdésben, hogy mely időpont tekintendő a nyugellátás megállapításának. Mi a helyzet abban az esetben, ha a közalkalmazott előrehozott öregségi nyugdíját visszamenőlegesen állapítják meg, s ennek megfelelően közlik a nyugdíj folyósításának napját? Egy korábbi közalkalmazottunk kérelmezte visszamenőlegesen öregségi nyugdíj megállapítását, mivel felmentéssel közalkalmazotti jogviszonya megszűnt, és ennek következtében – miután a jogviszony megszűnésekor még nem minősült nyugdíjasnak – végkielégítésben is részesült. Visszakérhetjük tőle a végkielégítést azon az alapon, hogy a visszaszámított hat hónap időtartamára esett a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, így a végkielégítés kifizetésének időpontja?