Pedagógus-béremelés – besorolás és összegek

Kérdés: A Púétv. alapján végrehajtandó béremeléssel kapcsolatosan, értelmezésem alapján a jogszabály bázisösszeget nem határoz meg, az alapot a 2023. évi pedagógus-átlagbérből kell meghatározni intézményenként. 2023. évben január, illetve november hónapban került sor pedagógus-béremelésre. Ez alapján intézményi szinten minden pedagógus besorolású dolgozót alapul véve határozható meg a 2023. évi átlagbér. A 2023. évi átlagbér meghatározását követően a 32,2%-os bérfejlesztés megvalósíthatóságának elve az értelmezésem alapján a következő: intézményenként a kiszámolt 2023. évi pedagógus-átlagbérre rá kell számolni a32,2%-os bérfejlesztést. Így megkapjuk az intézményenkénti 2024. évi pedagógus-bértömeget. A gyakornok besorolású dolgozók bértömegét ebből levonjuk, illetve a sávhatáron belüli alsó határon lévő összegeket a Pedagógus I., Pedagógus II. és Mesterpedagógusok tekintetében is, és a fennmaradt összeget elosztjuk az intézményben lévő Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus létszámmal. Az így kapott egységnyi összeget a Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus illetménysáv alsó összegéhez (538.000 Ft, 555.000 Ft, 630.000 Ft) hozzáadjuk dolgozónként. Ennek következményeként az intézményekben az azonos besorolású dolgozók bére azonos lenne, de intézmény és intézmény között azonos besorolásoknál eltérő összegeket eredményezne. A fent leírtak helyesek-e, és valóban így kell meghatározni 2024. évben a pedagógusok bérét?
Részlet a válaszából: […] ...tekintetében felsoroltak. Ezek a törvény szerinti illetményeken, munkabéreken kívül a következők: normatív jutalmak; céljuttatás, projektprémium; készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj, túlóra, túl- szolgálat díja; végkielégítés; jubileumi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Rendkívüli munkavégzés vezető állásúak esetén

Kérdés: A túlórát ugyan a vezető állású munkakörben dolgozó munkavállalónak sem kell számfejteni, de ha általános munkarendben heti 40 órára van bejelentve, akkor neki is kell alapbért fizetni a túlmunkára? A prémiumfeladatokat úgy kell kitűzni, hogy a bejelentett munkaidőbe beleférjen annak elvégzése, ha afelett tudja csak elvégezni a munkavállaló, az túlórának minősül? Vagy a prémiumfeladatokat elvégezheti munkaidő felett is túlórapótlék kifizetése nélkül is? A munkahelyi oktatás és az üzemorvosi vizsgálat munkaidőnek, a munkaidő felett túlmunkának minősül?
Részlet a válaszából: […] ...dolgozó vezető munkavégzésével tölt, amelyben a munkáltató utasításainak tesz eleget, munkaidő lesz – idetartozik az az idő, amit a prémiumfeladatok ellátására fordít, hasonlóan a munkahelyi oktatás és üzemorvosi vizsgálat tartama is. Mindaddig, amíg valóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Prémium kitűzésének lehetőségei

Kérdés: Esetenkénti feladatok elvégzéséért kitűzhet-e prémiumot a munkáltató az alábbiak szerint? Egyoldalú kötelezettségvállalással, féléves időtartamra (vagy akár csak egy hónapra) leírja a területeket, ahol erre lehetőség van (pl. tmk-s karbantartók, délutáni műszak idején, ha hibát kell elhárítani). Kitűzött fix vagy órabérhez arányosított összeget kaphat a munkavállaló, és előre lehet rá jelentkezni; ilyenkor vállalás is kerülhet a szövegezésbe a munkavállaló részéről például, hogy 15 percen belül elkezdi a feladatvégzést?
Részlet a válaszából: […] ...prémium jogszabály által nem definiált bérkifizetési jogcímet a bírói gyakorlat a teljesítménybérek speciális formájaként tartja nyilván (BH1997. 50). Tételes jogszabályi előírások hiányában a munkáltatónak nagy szabadsága van a prémiumfeladatok kiírása és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Jelenléthez kötött prémium kifizetése

Kérdés: Multinacionális áruházlánc prémiumfeladatot határoz meg különböző munkakörben dolgozó munkavállalók részére. A szabályzat alapján a prémiumra az adott hónapban csak az a munkavállaló jogosult, aki a hónapban három napnál többet nem hiányzott (az elfogadott hiányzások nevesítve vannak, azokban a keresőképtelenség – az üzemi baleset kivételével – nem szerepel). A gyakorlatot vizsgálva megállapítható, hogy számos esetben előfordul, a munkavállaló a tárgyhónapban teljesíti az előírt prémiumfeladatot, esetleg túl is teljesít, de a prémiumot mégsem kapja meg, mert tényleges betegség miatt három napot meghaladóan keresőképtelen állományba kényszerült. Sért-e ez a munkáltatói megoldás valamilyen alapelvet?
Részlet a válaszából: […] ...csoport volt, van vagy lenne (Ebktv. 9. §). Ez azt jelenti, hogy ha a munkáltatói szabályzat alapján a keresőképtelen állapotuk miatt a prémiumtól eleső munkavállalók aránya lényegesen nagyobb, mint a más okból a prémiumtól elesők aránya, akkor a szabályzat sértheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Osztályfőnöki feladatok ellátása – díjazás a szakképzésben

Kérdés: Az osztályfőnöki pótlék, mint többletfeladatért járó juttatás témában szeretnénk választ kapni. Szakképzésben oktató munkavállalók jogállása 2020. július 1. napjával változott. Közalkalmazotti jogviszonyuk munkaviszonyra változott. Ezáltal az Szkt. és az Mt. hatálya alá kerültek. Az Szkt. 42. §-ának (1) és (2) bekezdése taglalja a munkabér és a többletfeladat jogosultságát. Azonban arra vonatkozóan, hogy mi tartozik a többletfeladatok közé, nem található bővebb tájékoztatás. Szabályos-e ennek alapján, hogy az osztályfőnöki feladatok ellátásáért járó összeget a többletfeladatok közé sorolja a munkáltató? Helyesen jár-e el a munkáltató az alábbi esetekben:
–az osztályfőnöki feladatok ellátásáért járó összeget a többletfeladatok közé sorolja,
–az osztályfőnöki feladatok ellátásáért megállapított fix összegű díjazást a dolgozó keresőképtelensége idejére nem arányosítja?
Részlet a válaszából: […] ...jogcím, amely az Mt.-ben nevesítetten nem szerepel, de egyébként jogi természetét tekintve a munkajogban általánosan alkalmazott prémiumhoz hasonlítható. Ekkor előre meghatározott többletfeladat ellátásáért, a kitűzött prémiumfeltételeknek való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Helyettesítési díj betöltetlen álláshely vezetői ellátásáért

Kérdés: Egyik óvodánkban van egy betöltetlen óvodapedagógus-álláshely (két óvodapedagógus-hely van, ebből egy betöltetlen jelenleg, és egy óvodavezető dolgozik). Az óvodavezető pedagógusnak adhatunk-e helyettesítési díjat arra az időszakra, amíg az állást be nem töltjük? Ha nem, akkor milyen módokon lehet még a többletmunkát díjazni a dolgozónknak?
Részlet a válaszából: […] ...– a pedagógus illetményén felül, írásban, a célfeladat teljesítésének igazolásakor – céljuttatás (lényegében egyfajta prémium) jár [Nkt. 65. § (5b) bek.].(Kéziratzárás: 2020. 08....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Igazolatlan hiányzás – a "kimaradt" munkáltatói buszjárat

Kérdés: Két hete vasárnap túlórát vállaltam, de nem jött értem a munkáltató busza, ezért telefonon szóltam a csoportvezetőmnek, hogy mi a helyzet. Most azzal álltak elém, hogy igazolatlan hiányzást kapok azért, mert nem mentem be, továbbá prémiumelvonást. Mi a teendő ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...nem áll fenn a munkavégzési kötelezettség, akkor igazolatlan hiányzásnak sem minősülhet a le nem dolgozott rendkívüli munkaidő.Ami a prémium megvonását illeti: a prémium előre kitűzött prémiumfeladat teljesítéséért jár, a prémiumkitűzésben foglaltaktól függ,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Munkavállalói meghatalmazott jelenléte bértárgyaláson

Kérdés: Cégünknél egy bizonyos beosztástól felfelé a munkatársaknak éves célkitűzéseket és ehhez kapcsolódó prémiumokat határozunk meg, amely az éves bér egy jelentős százaléka lehet. A feladatok értékelésére a tárgyévet követő év márciusában kerül sor. Ennek a folyamatnak a része egy értékelő megbeszélés. Egyik kollégánk vitatja a tavalyi teljesítményével kapcsolatos adatokat, az értékelő megbeszélésre magával kívánta hozni a szakszervezet vezetőjét is. Mi ezt megtagadtuk, mivel a bérszabályzatunk csak annyit ír elő, hogy ezen a megbeszélésen az érintett munkavállaló személyesen lehet jelen, ráadásul ez – véleményünk szerint – nem szakszervezeti ügy, a szakszervezettel külön tartunk éves bértárgyalást. Helyes volt-e az eljárásunk? Ha nem, indíthat-e emiatt pert a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. általában, bármely kérdés tekintetében biztosítja a munkavállaló jogát, hogy meghatalmazott útján képviseltesse magát. Ehhez írásos meghatalmazás szükséges, és semmilyen szűkítést nem tartalmaz a jogszabály, hogy például jogi végzettség, szakvizsga kellene a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Munkaügyi dokumentumok megőrzési ideje

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat a különböző munkaügyi dokumentumok (így például munkaszerződés, tanulmányi szerződés, felmondás, jelenléti ívek, szabadságok nyilvántartása, cafeterianyilatkozatok stb.), illetve bérdokumentumok (pl. bérjegyzék, mozgóbér-nyilvántartás, prémiumok meghatározása stb.) tárolási idejéről! Vannak olyan dokumentumok, amelyek nem selejtezhetők?
Részlet a válaszából: […] A munkaügyi tárgyú jogszabályok nem határoznak meg a kérdésben megjelölt munkaügyi dokumentumokra vonatkozó megőrzési időt. Bizonyos dokumentumok esetén, amelyeknek adózási vonatkozása van, az ágazati jogszabályok írnak elő megőrzési időket; ígya) az adó alapjának, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Levonási sorrend a munkabérből több tartozásnál

Kérdés: Egyik munkatársunknak az elmúlt hónapban tévedésből prémiumelőleget fizettünk. A munkavállalót tájékoztattuk a téves kifizetésről, és felhívtuk a visszafizetésre. Ugyanakkor a bérét már így is terheli levonás: gyermektartást fizet, és egy korábbi munkabérelőleget is törleszt. Sajnos a következő havi fizetéséből biztosan nem lehet mindegyik követelést kifizetni. Lehetséges, hogy a munkáltatói levonások miatt nem lesz fedezet a tartásdíj kifizetésére?
Részlet a válaszából: […] ...valamennyi követelést, e követeléseket arányosan kell kielégíteni (Vht. 167-168. §). Fontos továbbá, hogy a tévesen kifizetett prémiumelőleget is csak akkor lehet levonni a bérből, ha ehhez a munkavállaló hozzájárult [Mt. 161. § (2) bek. a) pont].Míg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.
1
2
3
7