64 cikk rendezése:
11. cikk / 64 Munkaköri feladatok bővülésének hatása a munka díjazására
Kérdés: Műszakvezetői munkakörben dolgozom. 2018-ban egy új területet akarnak hozzánk csatolni, ami teljesen eltérő jellegű technológia a mostani területeméhez képest, tehát nem pusztán bővítésről van szó. A beosztottjaim száma 14-ről 18-ra fog növekedni. A szerződésem megkötésekor ez még nem volt tervben, így abban nem is szerepel, még szóban sem említettek ilyet. Kérhetek-e ezért pluszbért? Van-e olyan szabály az Mt.-ben, hogy "több munkáért több bér jár"?
12. cikk / 64 Kollektív felelősség a munkaviszonyban
Kérdés: Felháborítónak tartottam a munkahelyemen dolgozó felettesem kollektív büntetéssel való fenyegetését. Szerintem ilyen megalázó fegyelmezés 2016-ban törvénysértő! Ha igazam van, kérem, legyenek szívesek az Mt. ide vonatkozó szabályait leírni!
13. cikk / 64 Prémiumfizetés a munkaviszony megszűnésekor
Kérdés: A 2015. évi prémiumot nem akarja kifizetni a cég, bár a terv teljesült, de eddig csak a felét fizették. A munkáltató áprilisban csoportos létszámleépítést jelentett be. Májusban a cég megállapodott a szakszervezettel, hogy 2017 januárjában fizeti ki az elmaradást. Megkaptam a felmondásomat, november 2-án jár le a felmondási időm. Kértem a munkáltatót, hogy nekem most fizesse ki, de nem hajlandó. Attól tartok, mivel én már nem leszek az alkalmazottjuk, ezért nem fogom megkapni. Lehet arra kötelezni a céget, hogy most kifizesse?
14. cikk / 64 Anyagi jellegű fegyelmi szankció – az összeghatár kérdése
Kérdés: Miként értelmezendő az Mt. 56. §-ának (2) bekezdésében foglalt azon rendelkezés, mely szerint a vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi alapbér összegét? Helyes azon értelmezés, amely szerint ezen, egyhavi alapbér összegére vonatkozó korlát prémiummegvonás esetén is alkalmazandó? Azaz a prémium megvonása esetén a megvonás legfeljebb a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi alapbérének megfelelő összeg erejéig terjedhet? Kérdésem indoka, hogy találtam olyan értelmezést, mely szerint adott esetben a munkavállaló a prémiumból teljes mértékben – azaz egyhavi alapbért meghaladó összegen felül – kizárható.
15. cikk / 64 Munkaszerződés módosítása határozott időre
Kérdés: Cégünk több állandó megrendelőnek dolgozik, a munka jellegéből adódóan az alkalmazottak heti 30 órás részmunkaidőben dolgoznak. Most azonban nyertünk egy pályázaton, és három hónapig egy új projektben is részt veszünk, amit a jelenlegi munkavállalókkal szeretnénk megoldani. Viszont nem biztos, hogy ez belefér a munkaidejükbe. Megtehetjük, hogy erre az időszakra munkáltatóként felemeljük a munkaidejüket, természetesen kompenzálva ezt a bérezésben? Ha nem, akkor kiírhatjuk prémiumfeladatként nekik?
16. cikk / 64 Gazdálkodás eredményéhez kötött prémium
Kérdés: Egy prémiummegállapodásban a munkáltató jogszerűen kötheti a prémium kifizetését bizonyos mértékű gazdálkodási eredmény eléréséhez? Olvastam olyan szakmai álláspontot, mely szerint nem minősül prémiumnak az a díjazás, amely a munkáltató teljesítményéhez kötődik. A gyakorlatban azonban tipikus, hogy a munkáltató bizonyos mértékű üzleti eredmény hiányában nem fizet prémiumot.
17. cikk / 64 Jutalmazás tulajdonosi letiltása
Kérdés: Cégünk külföldi tulajdonosai olyan döntést hoztak, hogy költségcsökkentési okokból minden leányvállalatnál megtiltják az idei évben a jutalmak kifizetését. Lehetséges-e, hogy ennek ellenére a munkáltató az éves bérmegtakarítás terhére valamely más jogcímen (pl. egy törvény szerint nem kötelező bérpótlékként, teljesítményprémiumként) fizessen juttatást a munkavállalóknak?
18. cikk / 64 Prémiumszabályzat – a munkáltatói visszavonás lehetősége
Kérdés: Módunkban áll-e súlyos gazdasági helyzetben egyoldalúan csökkenteni a prémiumszabályzatban egyoldalúan megállapított prémiumot, illetve szükség esetén esetlegesen megszüntetni azt a munkahelyek megtartása és a létszámleépítés elkerülése érdekében?
19. cikk / 64 Egyenlő bánásmód érvényesülése a prémiumszabályzatban
Kérdés: Cégünk a munkavállalóinak havibért, illetve kiegészítő juttatásként havonta prémiumot fizet. Utóbbi feltételeit a munkáltató egyoldalúan állapítja meg, és erről prémiumszabályzatában a helyben szokásos módon tájékoztatja a munkavállalókat. A prémium összegét évente kétszer, az előző féléves időszak értékelése alapján, a következő kritérium figyelembevételével határozza meg: a munka minősége, a munkavállaló által ellátott munkafolyamatok száma, a dolgozó teljesítménye és a munkaviszony hossza. Adott féléven belül a prémium mértéke két esetben módosulhat: emelkedik a prémium, ha a munkaviszonynak évfordulója van, illetve a munkáltató azonnali szankcióként – három hónapra – csökkenti a prémiumot, amennyiben a munkavállaló munkavégzés közben súlyos hibát vét. Az értékelés során meghatározott, egyénenként differenciált prémiumösszeg képezi a bérszámfejtés alapját, amelyet időarányosan csökkentünk az alábbi, adott hónapon belül nyilvántartott, igazolt távollétek figyelembevételével: keresőképtelenség, állásidő, fizetés nélküli szabadság, felmentési idő, CSED, GYED, GYES ideje. Megfelel-e teljesítményértékelési rendszerünk és prémiumfizetési gyakorlatunk az egyenlő bánásmód és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének? Jogszerűen járunk-e el, amikor a fenti hiányzások időtartamára nem fizetünk prémiumot? Arányosnak és méltányosnak tekinthető-e a fent felsorolt távollétek miatti munkáltatói prémiumcsökkentés?
20. cikk / 64 Prémiumértékeléssel késlekedő munkáltató
Kérdés: Az egyik vezető állású munkavállalónknak idén nem tudunk prémiumot fizetni. Munkaszerződése szerint a prémiumra minden évben a számára meghatározott feladatok teljesítése esetén jogosult, amelyet a teljesítményértékelés alapján igazolnak. Az idei évben a prémiumfeladatok számára is kiírásra kerültek. Ám esetében a teljesítményértékelésre a társaság közgyűlése jogosult, amelyben több külföldi személy is szavazati joggal bír. Az év végi közgyűlés programja nagyon túlterhelt volt, a prémiumokat levették a napirendről, így erről döntés azóta sem született. Egyelőre nem látjuk, mikor lehet összehívni újra a közgyűlést. Mit kell tennünk ebben a helyzetben, hogy a vezetőnket ne károsítsuk?
