Pedagógus nemzetiségi iskolában – a pótlékokra való jogosultság

Kérdés: Német nemzetiségi általános iskolaként működünk. Az alsó tagozatban osztályfőnökként dolgozik egyik kolléganőnk, aki német nemzetiségi tanító diplomával rendelkezik. Vita van közöttünk arról, hogy az osztályfőnöki, illetve nemzetiségi pótlékon kívül jár-e neki idegen nyelvi pótlék is? Számít-e ebből a szempontból, hogy nem nyelvtanári, hanem tanítói diplomával rendelkezik? Ha német nyelven földrajzot is tanít 5-6. osztályban, erre jár-e az idegen nyelvi pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 74. §-a szerint idegennyelv-tudási pótlékra jogosulta közalkalmazott, ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellettmeghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt, kivéve anyelvtanári, tolmácsi, valamint a fordítói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Munkahelyi továbbképzés – túlórában?

Kérdés: Kollektív szerződésünk az alábbi szabályt tartalmazza: "A munkahelyen a munkáltató által szervezett szakmai továbbképzésekre fordított időre távolléti díj jár." Éppen most vesznek részt munkatársaink egy 60 órás tanfolyamon. Ha a napi 8 óra munkavégzés után is vannak foglalkozások, akkor nem kellene túlórapótlékot is fizetnünk?
Részlet a válaszából: […] ...vesz részt a munkáltató által szervezettképzésen, úgy az rendkívüli munkavégzésnek minősül, amelyre ennek megfelelőenbérpótlék is jár [Mt. 126. § (1) bek. a) pont]. A távolléti díj fizetéséveltehát a munkáltató nem mentesül a képzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Osztályvezető közalkalmazott szabadsága

Kérdés: Szociális intézményünknél az egyik osztályvezető átkerült egy másik osztályra. Korábban kinevezett vezetőként látta el feladatát, ez 2011. január 1-jétől megváltozott, megbízott vezetői státusz illette meg a törvény alapján. Kérdésünk, hogy a másik osztályra való átkerülése kihat-e a szabadságára, figyelemmel arra, hogy a június 1-jétől megváltozott szabályok szerint alacsonyabb mértékű szabadság illetné meg, mint ezt megelőzően?
Részlet a válaszából: […] ...intézményeknél. Aváltozás kihatott nem csupán a vezetők illetményére (megszűnt az önálló vezetőiilletmény, és ismét vezetői pótlék honorálja a vezetői feladatok ellátását),hanem a vezetők szabadságára is.A Kjt. 57/B. § (1)–(2) bekezdése szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Tanító fizetési osztályba sorolása

Kérdés: Intézményünkben dolgozó szakvezető tanító, aki szakvezetői pótlékban részesül, a "G" fizetési osztályba van besorolva. Álláspontja szerint őt az "I" fizetési osztályba kéne átsorolnunk, mert pedagógiából egyetemi master képzést végzett. Igénye miatt bírósági eljárást helyezett kilátásba. Jogos-e a munkavállaló átsorolás iránti igénye, vagy helyesen állapítottuk meg a fizetési osztályt számára?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) azellátandó munkakör betöltésére előírt, annak a legmagasabb iskolaivégzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek,tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Vasárnapi munkavégzés esetén járó bérpótlékok

Kérdés: A munkavállalóink – beosztásuktól függően – vasárnap is végeznek munkát. Előfordul, hogy rendes munkaidőben, de néha az is, hogy a pihenőnapjukon kell bejönniük. Több munkavállalónk kifogásolta, hogy a vasárnapi munkavégzés után, amennyiben az rendkívüli munkavégzés keretében történik, miért nem a vasárnapi pótlékkal emelt összeg mellett kapják meg a 100%-os túlórapótlékot. Arra hivatkoztak, hogy a munkavállalót a rendes munkabérén felül illeti meg a rendkívüli munkavégzés ellenértéke. Valóban ki kellene fizetnünk a vasárnapi pótlékot ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzés esetén a munkavállalót rendesmunkabérén felül ötvenszázalékos bérpótlék illeti meg, ha a munkavégzésre háromvagy ennél több műszakos munkarendben, vagy a heti pihenőnapok összevonásaalapján a munkaidő-beosztása szerint, rendes munkaidőben kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Költségvetési szervnél foglalkoztatottak 2011. évi kompenzációja

Kérdés: A Magyar Közlöny 2010. évi 200. számában megjelent a 352/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet. E szerint az jogosult kompenzációra, akinek a tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye kevesebb, mint 293 440 Ft. A 3. § (1) bekezdés a 2. § vonatkozásában illetményként kell figyelembe venni a Kjt. 66., 66/A. és 79/E. §-a szerinti illetményt, továbbá a Kjt. 70-75. §-a alapján megállapított illetménypótlékot. Úgy gondoljuk, hogy a 3. § (1) bekezdése és a felsorolt Kjt. §-ok nem azonos fogalmakat tartalmaznak. Mi tartozik a bruttó illetménybe? Mit kell figyelembe venni a kompenzáció alapjául?
Részlet a válaszából: […] ...alapjánmegállapított illetményrészt is), továbbá a közalkalmazott számára a Kjt.70-75. §-a alapján megállapított illetménypótlékot".Ez a szabály teljes körű felsorolását adja a kérdezettilletményelemeknek. A Kjt. 66. §-ában a besorolási illetmény, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.
Kapcsolódó címkék:  

Bérpótlékalap – ha több pótlék jár egyszerre

Kérdés: Három műszakos munkarendben dolgozom hétfőtől péntekig egy gyógyszergyárban. A munkaszerződés szerint a délutáni műszakra 45%, az éjszakai műszakra 65%, a pihenőnapon végzett munkára 100% bérpótlékot kapok, illetve a szabadságra 15%-ot. Előfordul, hogy szombaton túlóra-lehetőség adódik valamelyik pótlékos műszakban. Az elszámolás ilyenkor a következő: az alapot (8 óra) megduplázva fizetik, a műszakpótlékot csak 8 órára fizetik. Amennyiben eleve "pótlékos" műszakban dolgozom szombaton, miért veszíti el a pótlék a duplázást? Olvastam egy elméletet, hogy a pótlék pótlékozása összeférhetetlen, és úgy vettem ki, nem erre a kérdéskörre vonatkozott. Sajnos nem találtam megfelelő részletezést sem erre e nézetre, sem a három műszakos munkarendben dolgozók túlóra-elszámolására vonatkozóan. Az én józan paraszti eszem azt mondja, ha a szombati napon délután vagy éjszaka túlórázom, akkor az alapbér és a műszakpótlék összegének a kétszerese járna.
Részlet a válaszából: […] ...több műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalónakdélutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár. A délutáni műszakban (azazjellemzően a 14 és 22 óra közötti munkaidőben) történő munkavégzés esetén aműszakpótlék mértéke 15%, az éjszakai műszakban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Rendkívüli munkavégzés és több műszakos munkarend pótlékai

Kérdés: A munkavállalóinkat két műszakos munkarendben, délelőtt 6.00-14.00-ig, délután 14.00-től 22.00-ig foglalkoztatjuk. Éjszakai műszak nincs. Egy munkavállalónk a délutáni műszakban dolgozott, de túlórát is teljesített, ami 22.00 óra után ért véget. A kérdésem, hogy ebben az esetben milyen pótlékot kell kifizetni neki? A rendkívüli munkavégzés pótléka mellett éjszakai műszakpótlékot, vagy csak az éjszakai munkavégzés pótlékát? Mi kell fizetni továbbá akkor, ha a délelőtti műszakban dolgozó munkavállaló túlórázik 14.00 óra után?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzés esetén a munkavállalót tizenötszázalékos bérpótlék is megilleti [Mt. 146. § (1) bek.]. Éjszakai munka ahuszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés [Mt. 117. § (1)bek. d) pont]. A több műszakos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Vasárnapi nyitva tartás és a munkaidő

Kérdés: Társaságunk jogutódlással átveszi egy áruház dolgozóit. Az áruház vasárnap is üzemel. A jogelőd a vasárnapi munkavégzést rendkívüli munkaként számolja el. Tudomásunk szerint, ami rendszeres, annak a munkaidő, illetve munkarend részének kell lennie, és a vasárnapi munkavégzésre járó juttatás jár érte. Kérjük válaszukat arra vonatkozóan, melyik a helyes eljárás!
Részlet a válaszából: […] ...124. § (5)–(7) bekezdés].A vasárnap munkaidő-beosztás szerint dolgozóknak az Mt.149/A. §-ában meghatározott 50%-os vasárnapi pótlék vélhetően jár, hiszenáruházuk munkáltatóként valószínűleg nem minősül rendeltetése folytán vasárnapis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Rendkívüli munkavégzés és a munkavállaló vezető állása

Kérdés: Egyik munkavállalónk keresetlevelet nyújtott be ellenünk a munkaügyi bíróságra, annak érdekében, hogy térítsük meg számára a nálunk eltöltött 3 hónapban teljesített összes rendkívüli munkája ellenértékét. A helyzet sajátossága, hogy a munkavállaló munkaszerződésébe ugyan nem foglaltuk bele, hogy az Mt. szerint vezető állású, de véleményünk alapján ez már önmagából a munkaköre elnevezéséből (üzletágvezető-helyettes) nyilvánvaló kellett, hogy legyen, ezért nem formálhat jogot a rendkívüli munka ellenértékére. Ő arra hivatkozik, hogy maga az üzletágvezető folyamatosan "pihenőidőt és éjszakát" nem kímélve foglalkoztatta, meglátásunk szerint azonban éppen azért kapott kiemelkedő alapdíjazást, hogy bármikor elérhető és felkészült legyen. Szerintünk a munkavállaló a betöltött munkakörből és a körülményekből tudta, hogy vezető, és egyedül az, hogy erről írásban nem tájékoztattuk, még nem teremt jogalapot számára a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés ellenértékére. Van esélyünk a pernyertességre?
Részlet a válaszából: […] ...akit erről a munkáltató a törvényben előírt módon nem értesít,ezért adott esetben a túlmunkavégzés ellenértékére és műszakpótlékra is igényttarthat. (EBH 2010....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.
1
81
82
83
92