Találati lista:
811. cikk / 912 Pedagógus nemzetiségi iskolában – a pótlékokra való jogosultság
Kérdés: Német nemzetiségi általános iskolaként működünk. Az alsó tagozatban osztályfőnökként dolgozik egyik kolléganőnk, aki német nemzetiségi tanító diplomával rendelkezik. Vita van közöttünk arról, hogy az osztályfőnöki, illetve nemzetiségi pótlékon kívül jár-e neki idegen nyelvi pótlék is? Számít-e ebből a szempontból, hogy nem nyelvtanári, hanem tanítói diplomával rendelkezik? Ha német nyelven földrajzot is tanít 5-6. osztályban, erre jár-e az idegen nyelvi pótlék?
812. cikk / 912 Munkahelyi továbbképzés – túlórában?
Kérdés: Kollektív szerződésünk az alábbi szabályt tartalmazza: "A munkahelyen a munkáltató által szervezett szakmai továbbképzésekre fordított időre távolléti díj jár." Éppen most vesznek részt munkatársaink egy 60 órás tanfolyamon. Ha a napi 8 óra munkavégzés után is vannak foglalkozások, akkor nem kellene túlórapótlékot is fizetnünk?
813. cikk / 912 Osztályvezető közalkalmazott szabadsága
Kérdés: Szociális intézményünknél az egyik osztályvezető átkerült egy másik osztályra. Korábban kinevezett vezetőként látta el feladatát, ez 2011. január 1-jétől megváltozott, megbízott vezetői státusz illette meg a törvény alapján. Kérdésünk, hogy a másik osztályra való átkerülése kihat-e a szabadságára, figyelemmel arra, hogy a június 1-jétől megváltozott szabályok szerint alacsonyabb mértékű szabadság illetné meg, mint ezt megelőzően?
814. cikk / 912 Tanító fizetési osztályba sorolása
Kérdés: Intézményünkben dolgozó szakvezető tanító, aki szakvezetői pótlékban részesül, a "G" fizetési osztályba van besorolva. Álláspontja szerint őt az "I" fizetési osztályba kéne átsorolnunk, mert pedagógiából egyetemi master képzést végzett. Igénye miatt bírósági eljárást helyezett kilátásba. Jogos-e a munkavállaló átsorolás iránti igénye, vagy helyesen állapítottuk meg a fizetési osztályt számára?
815. cikk / 912 Vasárnapi munkavégzés esetén járó bérpótlékok
Kérdés: A munkavállalóink – beosztásuktól függően – vasárnap is végeznek munkát. Előfordul, hogy rendes munkaidőben, de néha az is, hogy a pihenőnapjukon kell bejönniük. Több munkavállalónk kifogásolta, hogy a vasárnapi munkavégzés után, amennyiben az rendkívüli munkavégzés keretében történik, miért nem a vasárnapi pótlékkal emelt összeg mellett kapják meg a 100%-os túlórapótlékot. Arra hivatkoztak, hogy a munkavállalót a rendes munkabérén felül illeti meg a rendkívüli munkavégzés ellenértéke. Valóban ki kellene fizetnünk a vasárnapi pótlékot ilyen esetben?
816. cikk / 912 Költségvetési szervnél foglalkoztatottak 2011. évi kompenzációja
Kérdés: A Magyar Közlöny 2010. évi 200. számában megjelent a 352/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet. E szerint az jogosult kompenzációra, akinek a tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye kevesebb, mint 293 440 Ft. A 3. § (1) bekezdés a 2. § vonatkozásában illetményként kell figyelembe venni a Kjt. 66., 66/A. és 79/E. §-a szerinti illetményt, továbbá a Kjt. 70-75. §-a alapján megállapított illetménypótlékot. Úgy gondoljuk, hogy a 3. § (1) bekezdése és a felsorolt Kjt. §-ok nem azonos fogalmakat tartalmaznak. Mi tartozik a bruttó illetménybe? Mit kell figyelembe venni a kompenzáció alapjául?
817. cikk / 912 Bérpótlékalap – ha több pótlék jár egyszerre
Kérdés: Három műszakos munkarendben dolgozom hétfőtől péntekig egy gyógyszergyárban. A munkaszerződés szerint a délutáni műszakra 45%, az éjszakai műszakra 65%, a pihenőnapon végzett munkára 100% bérpótlékot kapok, illetve a szabadságra 15%-ot. Előfordul, hogy szombaton túlóra-lehetőség adódik valamelyik pótlékos műszakban. Az elszámolás ilyenkor a következő: az alapot (8 óra) megduplázva fizetik, a műszakpótlékot csak 8 órára fizetik. Amennyiben eleve "pótlékos" műszakban dolgozom szombaton, miért veszíti el a pótlék a duplázást? Olvastam egy elméletet, hogy a pótlék pótlékozása összeférhetetlen, és úgy vettem ki, nem erre a kérdéskörre vonatkozott. Sajnos nem találtam megfelelő részletezést sem erre e nézetre, sem a három műszakos munkarendben dolgozók túlóra-elszámolására vonatkozóan. Az én józan paraszti eszem azt mondja, ha a szombati napon délután vagy éjszaka túlórázom, akkor az alapbér és a műszakpótlék összegének a kétszerese járna.
818. cikk / 912 Rendkívüli munkavégzés és több műszakos munkarend pótlékai
Kérdés: A munkavállalóinkat két műszakos munkarendben, délelőtt 6.00-14.00-ig, délután 14.00-től 22.00-ig foglalkoztatjuk. Éjszakai műszak nincs. Egy munkavállalónk a délutáni műszakban dolgozott, de túlórát is teljesített, ami 22.00 óra után ért véget. A kérdésem, hogy ebben az esetben milyen pótlékot kell kifizetni neki? A rendkívüli munkavégzés pótléka mellett éjszakai műszakpótlékot, vagy csak az éjszakai munkavégzés pótlékát? Mi kell fizetni továbbá akkor, ha a délelőtti műszakban dolgozó munkavállaló túlórázik 14.00 óra után?
819. cikk / 912 Vasárnapi nyitva tartás és a munkaidő
Kérdés: Társaságunk jogutódlással átveszi egy áruház dolgozóit. Az áruház vasárnap is üzemel. A jogelőd a vasárnapi munkavégzést rendkívüli munkaként számolja el. Tudomásunk szerint, ami rendszeres, annak a munkaidő, illetve munkarend részének kell lennie, és a vasárnapi munkavégzésre járó juttatás jár érte. Kérjük válaszukat arra vonatkozóan, melyik a helyes eljárás!
820. cikk / 912 Rendkívüli munkavégzés és a munkavállaló vezető állása
Kérdés: Egyik munkavállalónk keresetlevelet nyújtott be ellenünk a munkaügyi bíróságra, annak érdekében, hogy térítsük meg számára a nálunk eltöltött 3 hónapban teljesített összes rendkívüli munkája ellenértékét. A helyzet sajátossága, hogy a munkavállaló munkaszerződésébe ugyan nem foglaltuk bele, hogy az Mt. szerint vezető állású, de véleményünk alapján ez már önmagából a munkaköre elnevezéséből (üzletágvezető-helyettes) nyilvánvaló kellett, hogy legyen, ezért nem formálhat jogot a rendkívüli munka ellenértékére. Ő arra hivatkozik, hogy maga az üzletágvezető folyamatosan "pihenőidőt és éjszakát" nem kímélve foglalkoztatta, meglátásunk szerint azonban éppen azért kapott kiemelkedő alapdíjazást, hogy bármikor elérhető és felkészült legyen. Szerintünk a munkavállaló a betöltött munkakörből és a körülményekből tudta, hogy vezető, és egyedül az, hogy erről írásban nem tájékoztattuk, még nem teremt jogalapot számára a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés ellenértékére. Van esélyünk a pernyertességre?
