902 talált cikk a pótlék kifejezésre

Kérdés: Egyes munkakörökben dolgozó munkavállalóink az alapbérükön felül különböző pótlékokban részesülnek, mint például műszakvezetői pótlék, csoportvezetői pótlék, munkaköri pótlék. Ezek összege a munkaszerződésekben szerepel. Azonban a kifizetés feltételeit (pl. norma teljesítése, selejtarány, hiányzások mértéke) külön szabályzatok tartalmazzák. A szabályzatok közöltnek minősülnek, és ezáltal a kifizetési korlátozások érvényesíthetőek, ha a munkáltató ezen szabályzatokat a helyben szokásos módon közzéteszi (hirdetőtábla, intranet)? Vagy az érintett munkavállalóknak át kellene ezeket vennie, mely átvételt aláírásukkal igazolnak? Ugyanis több esetben ezt megtagadták. Helyes megoldás lehet-e a munkaszerződésben a következő megfogalmazás? "A munkavállaló jelen munkaszerződés aláírásával kijelenti, hogy a (...) pótlékra vonatkozó szabályzat tartalmát előzetesen megismerte és azt magára nézve kötelezőnek elfogadja, amelyre figyelemmel a felek rögzítik, hogy a jelen pontban írt szabályzat a felek munkaszerződésének részéve vált." Ezek alapján, ha az adott szabályzat a munkaszerződés részének tekintendő, akkor az abban történő bármely módosításhoz szükséges a munkavállaló beleegyezése is?

Kérdés: Szociális intézményben, munkaidőkeretben dolgozó gondozónő munkaszüneti napi munkaidő-beosztása 7–19 óráig szólt. 13 óra 20 perckor a dolgozó jelezte, hogy nincs jól, munkáját átadta felettesének, annak engedélyével hazament. 6 óra 20 perc munkavégzés történt munkaszüneti napon, melyre 100%-os pótlék jár a munkavállalónak. Ebben az esetben a pótlék a 6 óra 20 percre jár (azaz a ténylegesen ledolgozott munkaidőre), vagy kerekíteni szükséges egész órára a 20 percet?

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás esetén, ha az ilyen munkaviszonyban álló foglalkoztatott a többi munkaviszonyban álló munkavállalókkal együtt tart munkaközi szünetet, és az nem része a munkaidőnek, kell-e arra az időre túlórát fizetni az egyszerűsített foglalkoztatott részére? A jelenléti íven is ennyivel több a munkaidő. Fizetett ünnepen folyamatos munka esetén (mezőgazdaságban) jár-e a 100%-os pótlék?

Kérdés: Közterület-felügyeletünknél a munkáltató szeretne közterület-felügyelői pótlékot bevezetni. Mivel a Kttv. konkrétan a közterület-felügyelői pótlékot nem nevesíti, mi módon, milyen jogcímen teheti ezt meg a munkáltató? Adhat-e egyéb pótlék címszó alatt ilyen pótlékot, vagy a képviselő-testület rendeletben meghatározhatja-e ezt a pótlékot a közterület-felügyelet köztisztviselői számára? Tudomásom szerint a Magyar Államkincstár által üzemeltetett KIRA-rendszer tartalmazza az egyéb pótlékot, de a Kttv.-ben az egyéb pótlékot a jogalkotó nem nevesíti.

Kérdés: Az egyik köztisztviselő közel egy éve folyamatos táppénzen van, személyi illetményben részesült eddig. Ha a múlt évben nem volt teljesítményértékelése, vissza kell venni a személyi illetményt, és újra át kell állítani a besorolás szerinti illetményt neki? A GYED-en lévő kolléganőnknek 25%-kal el van térítve az illetménye. Neki is vissza kell állítani az illetményét az eredeti besorolás szerinti illetményre, mivel neki csak fél év értékelése volt?

Kérdés: Egy nem vezető állású munkavállaló kötetlen munkarendben dolgozik, néha külföldi kiküldetés keretében is. Előfordul, hogy a külföldi kiküldetés során munkaszüneti napon is kell munkát végeznie. Ilyenkor milyen díjazásra jogosult a munkavállaló? Álláspontunk szerint, mivel a munkáltató rendelte el a külföldi munkavégzést, a kötetlen munkarend ellenére megilleti a munkavállalót a munkaszüneti napi pótlék, valamint megilleti a rendkívüli munkavégzésért járó pótlék is.

Kérdés: A bölcsődében kisgyermeknevelőnek fizetendő helyettesítési díjnál az óradíjszámításnál az alapba beleszámít-e a bölcsődei pótlék?

Kérdés: Egyházi fenntartású köznevelési intézmények pedagógusai esetében a rendkívüli munkavégzés óradíjának kiszámításakor milyen számítási kulcsot kell használni? Ismeretes olyan gyakorlat, amelyben a 326/2013. Korm. rendelet 33. §-ának (8) bekezdése alapján számolnak. Van azonban olyan is, aki az óradíjat az Mt. 139. §-a szerint számítja. Itt a közbeékelt mondatrész ("eltérő megállapodás hiányában") azt jelenti, hogy a munkáltató jogosult a pedagógusok esetében nem az Mt. 139. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak szerint, hanem a 326/2013. Korm. rendelet 33. §-ának (8) bekezdésében meghatározott számítási módot alkalmazni? Jogszerű-e arra hivatkozni ebben az esetben, hogy a pedagógusok esetében méltatlan lenne a heti 40 órás munkaidő alkalmazásával kiszámított óradíj, hiszen a csoportokban töltött órák, szakszerű tanítással töltött órák száma mellett a felkészülés, a dolgozatok javítása, az adminisztráció és az egyéb pedagógusfeladatok ellátása még további órákat igényel, ezért a tanítók, tanárok tekintetében méltányosabb a heti 22 órával történő számolás?

Kérdés: Intézményünk az Mt. alá tartozik, és rendeltetése folytán hétvégén is nyitva vagyunk. A munkavállalók (5/2 munkarend) időnként hétvégi "szakmai felügyelet"-ben dolgoznak. Az adott hét hétfőjén és az azt követő hétfőn így pihenőnapjuk van. Szombatra és vasárnapra – jogszabály szerint – milyen pótlékot kell számfejteni nekik?

Kérdés: Összevont szociális ágazati pótléknál a munkavállalók besorolásával kapcsolatban lennének kérdéseim. Egyházi fenntartású szociális intézménynél annak a munkavállalónak figyelembe lehet-e venni azokat az éveit, amelyeket szintén egyházi intézményben töltött, de nem szociális pályán? Az Ehtv. szerintem vonatkozik ezen intézményekre, és ha jól tudom, ez alapján figyelembe lehet venni ezen éveket is. Ha egy munkavállaló korábban közfoglalkoztatottként volt foglalkoztatva egy szociális intézménynél (erre az időszakra nem illeti meg az összevont szociális ágazati pótlék), majd munkaszerződést kötöttek vele, akkor a közfoglalkoztatottként szociális pályán töltött időt figyelembe lehet venni a szociális pályán töltött évek számánál? Ha valaki szociális intézményben "A" fizetési osztályba van sorolva, akkor nála minden munkaviszonyt figyelembe veszünk a besoroláshoz, azonban "B" fizetési fokozattól csak a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időszakokat a Kjt. szabályainak megfelelően?