120 talált cikk a polgármesteri hivatal kifejezésre

Kérdés: Hivatalsegédünk a Kttv. 258. §-a szerint a polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott munkavállaló. Szeretne a „nők 40-nel” nyugdíjat igényelni ebben az évben. Alkalmazhatjuk őt továbbra is úgy, hogy nem kell lemondania a nyugdíjáról?

Kérdés: Önkormányzatok által alapított társulás munkaszervezetére, valamint a munkaszervezet alkalmazottjainak jogállására vonatkozik kérdésünk. A Mötv. 87. §-a akként rendelkezik, hogy a helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre. A Mötv. 90. §-ának (1) bekezdése értelmében a társulás a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – jogszabályban meghatározottak szerint – költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket. A társulás olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. A társulási tanács munkaszervezeti feladatait (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése) eltérő megállapodás hiányában a társulás székhelyének polgármesteri hivatala látja el. A társulási tanács ülésén a társult önkormányzatok jegyzői tanácskozási joggal részt vehetnek [Mötv. 95. § (4)–(5) bek.]. A társulás munkaszervezeti feladatait kizárólag polgármesteri hivatal (köztisztviselői vagy munkavállalói) láthatja-e el, vagy akár a társulás erre a feladatra létrehozhat-e külön költségvetési szervet, vagy a meglévő költségvetési szervéhez telepítheti-e, esetleg a társulás létrehozhat-e egyéb szervezetet (pl. gazdasági társaságot) erre a feladatra? Amennyiben más szervezet keretein belül is ellátható, nem csak a polgármesteri hivatalnál, úgy a jelenlegi munkaszervezeti feladatokat ellátó köztisztviselők milyen jogcímen kerülhetnek át az új szervezethez (ha intézmény, akkor közalkalmazotti jogviszonyba, ha egyéb szervezet, akkor munkaviszonyba)?

Kérdés: Az önkormányzati hivatal közszolgálati jogviszonyt kíván létesíteni egy olyan személlyel, akinek korábban kizárólag magánszférában eltöltött jogviszonyai voltak. Munkaviszony keretében, kezdetben több éven át középfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozott, majd felsőfokú végzettséget szerzett, és ezt követően ennek megfelelő munkakörben foglalkoztatták tovább. Munkaviszonyban töltött ideje több mint 20 év. Köztisztviselőként olyan munkakörben (projektmunkatárs) kerülne foglalkoztatásra, melyhez nem rendelkezik semmilyen gyakorlattal, szakmai tapasztalata nincs, gyakorlatilag pályakezdőnek minősül. A Kttv. 116. §-a szerint a köztisztviselőt iskolai végzettségének (jelen esetben főiskola) és a kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni. Ennek alapján korábbi jogviszonyai nem kerülnének beszámításra, gyakornoki besorolásba kerülne. Kell-e alkalmazni a Kttv. 8. §-ának (5) bekezdését?
A dilemmát az okozza, hogy a kinevezendő köztisztviselővel azonos munkakörben olyan köztisztviselők vannak foglalkoztatva, akik 10–15 év közszolgálati jogviszonyban szerzett releváns szakmai tapasztalattal rendelkeznek. Amennyiben az új munkatárs valamennyi korábbi munkaviszonya beszámításra kerül a besorolásakor, úgy az előbb említett közszolgálati gyakorlattal rendelkező köztisztviselőnél magasabb besorolási és fizetési fokozatba kerülne (Főtanácsos 13). Ez azt jelentené, hogy az osztályvezetőjénél és tapasztalt kollégáinál magasabb besorolásra, illetményre, pótszabadságra válna jogosulttá. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy azonos munkakörbe szintén felvételre kerül a Kttv. 6. §-ának 27. pontja szerinti pályakezdő köztisztviselő is, aki értelemszerűen gyakornokként kerül besorolásra, vagyis két azonos gyakorlati idővel és tapasztalattal rendelkező személy közül az egyik gyakornokként, a másik pedig főtanácsosként kezdi meg közszolgálati pályáját úgy, hogy azonos munkakörben azonos feladatot látnak majd el, melyek ugyanakkor nehézségüket, a vállalt felelősség súlyát tekintve nem érik el az azonos munkakörben, de jóval több tapasztalattal rendelkező munkatársak feladatait. Amennyiben valamennyi korábbi munkaviszonyt be kell számítani, akkor hogyan értelmezendő a Kttv. 118. §-ának (3) és (5) bekezdése, mely előírja: a fogalmazó besorolásához egy éven belül, előadó besorolásához két éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tenni, és ha a gyakornok a közigazgatási alapvizsgát a (3) bekezdésben előírt határidőt követő hat hónapon belül nem teszi le, jogviszonya megszűnik? Hogy alkalmazandó ez a rendelkezés a korábbi munkaviszonyának beszámítása okán rögtön Főtanácsos 13 besorolási és fizetési fokozatba kerülő kolléga tekintetében? Hogyan tud eleget tenni fenti kötelezettségének és milyen határidő elmulasztását követően szűnik meg a jogviszonya?
A Kttv. 118. §-ának (7) bekezdése szerint a pályakezdőként kinevezett kormánytisztviselőnek a tanácsos besorolási fokozatba soroláshoz közigazgatási szakvizsgát kell tennie. Közigazgatási szakvizsga hiányában a kormánytisztviselő nem sorolható a tanácsos besorolási fokozatba. Így a pályakezdőként felvett köztisztviselő szakvizsga letétele hiányában nem léphet tanácsos besorolási fokozatba, a vele egy időben érkező, azonos szakmai tapasztalattal rendelkező hogyan és milyen jogelv szerint kerülhetne akkor rögtön főtanácsos besorolási fokozatba teljesen azonos feltételek fennállása esetén? Hogyan és milyen feltételekkel tud eleget tenni fenti kötelezettségének a köztisztviselő?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk egyik köztisztviselőjének besorolás alapjául szolgáló jogviszonyai felülvizsgálatra kerültek. A kérdéses 1994. 11. 02. – 1995. 06. 07. közötti időszakban a kolléga a megyei munkaügyi központtal kötött megállapodás alapján foglalkoztatásának elősegítésére személyügyi ügyintéző képzésben vett részt, melyet sikeresen teljesített. Ezen végzettsége alapján fél évvel később maga a munkaügyi központ foglalkoztatta ügyintézői munkakörben. A köztisztviselő által bemutatott dokumentumok alapján a képzés ideje alatt a korábban megállapított munkanélküli-segély megszüntetésre került, és a képzés idejére keresetpótló juttatásban részesült, mely – a dokumentum alapján – személyi jövedelemadó alapját képezte, és nyugdíjjárulék-köteles volt. A képzés sikeres teljesítése után a munkaügyi központ a régi Mt. 98. §-a szerinti igazolást adott ki, mely szerint a kolléga a „…Munkaügyi Központ szervezésében munkaerőpiaci képzésben vett részt. A képzés kezdete: 1994. 11. 02.; A képzés befejezése: 1995. 06. 07.” szöveget tartalmazta. A köztisztviselő 1997. december 15. napjától történő kinevezésekor helyesen vették-e figyelembe munkaviszonyként a kérdéses időszakot, azaz az átképző tanfolyam időszakát, illetve, hogy a Kttv. szabályai alapján a köztisztviselő besorolásánál figyelembe vehető-e ez munkavégzésre irányuló jogviszonyként?

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő egészségi állapota megromlott, több műtéten esett át az elmúlt években. Részére 2023 augusztusától rokkantsági ellátás került megállapításra, egészségi állapotának mértéke akkor 54%-os volt. A köztisztviselő két alkalommal került keresőképtelen állományba műtéti beavatkozások miatt, először 2024. augusztus 16. és 2024. december 15. között, majd 2025. április 1-jétől, amely tart jelenleg is. A köztisztviselő táppénzre való jogosultsága 2026. január 5-től lejárt, a háziorvos eddig adott ki orvosi igazolást. A köztisztviselő kérelmet nyújtott be méltányossági táppénzt megállapítására, de kérését elutasították. Az elnyúló gyógyulási folyamat miatt heti 40 órában előreláthatólag visszatérni nem tud azonnal. A köztisztviselő véleménye szerint 2026 áprilisától naponta maximum három-négy órát tudna az irodában tölteni, ami a munkáltatónak nem megfelelő opció. Ilyen esetben kell-e bármilyen lépést tennie a munkáltatónak, vagy csak tudomásul veszi a helyzetet? Ha kell lépéseket tennie, milyen lehetőségei vannak? Mi az eljárásrend munkáltatói oldalról ilyen esetben? A táppénzre való jogosultság lejárta után a köztisztviselő keresőképtelenségét hogyan tudja, illetve hogyan kell igazolnia? Ilyen esetben egészségügyi alkalmatlanság miatt megszüntethető a jogviszonya? Ha igen, hogyan?

Kérdés: Községi polgármesteri hivatalban dolgozó közalkalmazott (karbantartó) besorolásához és jubileumi jutalmához mely időszakok kerülhetnek beszámításra a következő jogviszonyokból?
Erdő- és fafeldolgozó gazdaság; 1984. VII. 1. – 1987. III. 4.;
Szénbányák; 1987. III. 6. – 1988. I. 12.;
Erdő- és fafeldolgozó gazdaság; 1988. I. 13. – 1992. 05. 31.;
Kft.; 1993. III. 1. – 1995. I. 31.;
Erdészeti Faipari Rt.; 1996. V. 1. – 1998. XII. 31.;
Bt.; 2000. VII. 18. – 2004. I. 7.

Kérdés: A polgármesteri hivatalnál az Mt. hatálya alá tartozó karbantartó munkaköre átszervezésre kerül a városgazdálkodási intézményünkhöz, amely a Kjt. hatálya alá tartozik. Tehát a polgármesteri hivatalban megszűnik a munkaviszonya, és a Kjt. hatálya alatti intézményben közalkalmazotti jogviszonya lesz. A Kjt. 87/A. §-a szerint a polgármesteri hivatallal fennállt munkajogviszonya beszámítható-e a közalkalmazotti jogviszonyában a jubileumi jutalom tekintetében?

Kérdés: A köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosító idő kiszámításához a szakmai gyakorlati időket kell beszámítani. Ebbe a körbe tartozik többek között minden, a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél fennállt munkaviszony is, ezen szervek csoportjába beletartozik a helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására történő foglalkoztatás is. Jogosító időnek számítanak-e azok az évek is, amikor egy intézmény, az óvoda konyhai dolgozói át lettek csoportosítva a településüzemeltetési kft.-be? További kérdés, hogy a Magyar Postánál 1992 előtt munkaviszonyban töltött évek beleszámítanak-e?

Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló pedagógus 1999. X. 1. és 2000. VIII. 31. között közhasznú foglalkoztatás keretében, munkaviszonyban állt egy polgármesteri hivatalban (nem pedagógus-munkakörben). A kormányhivatal által kiadott igazoláson foglalkoztató: a Magyar Államkincstár; jogviszony megnevezése: munkaviszony. A köznevelési foglalkoztatotti jutalom jogszerző idejébe beszámítható ez az időszak?

Kérdés: Önkormányzati óvodában foglalkoztatott óvodapedagógus köznevelési foglalkoztatotti jutalmában a jogosultsági időben, figyelembe véve a Púétv. 105. §-át és a végrehajtására kiadott 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93. §-át, beleszámít-e az általános iskolában az Mt. alá tartozó szerződéssel a szabadidő-szervező, továbbá a tanácsi és polgármesteri hivatalnál az Mt. szerinti munkaszerződéssel előadó munkakörben foglalkoztatott jogviszony?