199 talált cikk az okirat kifejezésre

Kérdés: Intézményünknek a városi humánsegítő és szociális szolgálat a fő tevékenysége az alapító okiratban foglaltak szerint. A költségvetési szerv fő tevékenységének államháztartási szakágazati besorolása: szakágazat száma: 873000; szakágazat megnevezése: Idősek, fogyatékosok bentlakásos ellátása. "A költségvetési szerv alaptevékenysége: a városi humánsegítő és szociális szolgálat otthoni egészségügyi szakellátást végez, egészségügyi laboratóriumi szolgáltatásokat biztosít. Család- és nővédelmi egészségügyi gondozást, a fiatalokra figyelemmel ifjúság-egészségügyi gondozást biztosít. Az idősek védelme, segítése érdekében házi segítségnyújtást és jelzőrendszeres házi segítségnyújtást működtet, valamint időskorúak és demens betegek tartós bentlakásos ellátását, az idősek nappali ellátását biztosítja. A családok segítése érdekében család- és gyermekjóléti szolgáltatást nyújt, valamint gondoskodik a gyermekek bölcsődében történő ellátásáról, a gyermekek átmeneti ellátásáról. Biztosítja a rászorulók részére az intézményi étkeztetést. Segítséget nyújt fogyatékos személyek részére, illetve városgazdálkodási egyéb feladatokat lát el."
Az egészségügyi szolgáltatásként diagnosztikai kislabort és védőnői szolgálatot, valamint otthoni szakápolást működtetünk, melyekre rendelkezünk működési engedéllyel és NEAK finanszírozási szerződéssel, emiatt egészségügyi szolgáltatók (is) vagyunk. Intézményünk integrált szervezeti formában működő szociális intézmény, nem szerepel a 256/2013. Korm. rendelet 2. sz. mellékletében, így a laborban dolgozó 2 fő közalkalmazott nem jogosult az egészségügyi bértábla szerinti bérezésre. Ezt figyelembe véve nem minősül egészségügyi dolgozónak, viszont egészségügyi tevékenységet végez. A laborban megbízási szerződéssel foglalkoztatunk orvost. A védőnők természetesen megkapják a 256/2013. Korm. rendeletben foglalt védőnői bértábla szerinti bért. Az iskolaorvost szintén megbízással foglalkoztatjuk, nem főállásban. Az otthoni szakápolásban megbízási szerződés alapján foglalkoztatjuk a szakápolókat és a gyógytornászt. A kollégák az Állami Egészségügyi Ellátó Központnál nyilvántartásban vannak. Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vagyunk, fenntartónk a város önkormányzata. Alaptevékenységét figyelembe véve szociális intézmény, melyhez integrálták az egészségügyi feladatokat, amikor 2017 körül megszűnt a városi egészségügyi központ. Az intézményünkben foglalkoztatott védőnőkre és a laborasszisztensekre vonatkozik-e az Eszjtv.?

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság egyik szervezeti egysége által végzett feladat (járdaépítés) január 1-jétől átkerül egy, az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szerv feladatellátásának körébe. Az önkormányzati költségvetési szerv a feladatellátást a gazdasági társaság e munkacsoportjában dolgozó munkavállalóival kívánja a jövőben ellátni.
1. Jelen esetben beszélhetünk-e átadó-átvevő munkáltatóról, alkalmazhatóak-e az Mt. 36-40. §-ai, vagy fenti esetben az Mt. 63. §-ának (3)–(4) bekezdése az irányadó? A munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek átszállhatnak-e a gazdasági társaságról az önkormányzati intézményre?
2. Az önkormányzati intézmény a közalkalmazotti jogviszony helyett foglalkoztatja-e a fenti munkavállalókat munkaviszonyban? Az intézmény alapító okirata szerint az intézménynél alkalmazásban álló személyek lehetséges foglalkoztatási jogviszonyaként szerepel az Mt. szerinti munkaviszony.
3. Az önkormányzati intézménynek van-e lehetősége arra, hogy a gazdasági társaságnál, az adott munkacsoportban jelenleg alkalmazásban álló munkavállalóknak csak egy részét foglalkoztassa január 1-jétől?

Kérdés: Az Mt. 297. §-ának (3) bekezdése előírja a jogosult (azaz a fogadó munkáltató) számára azt a kötelezettséget, hogy az ugyanezen szakasz szerint meghatározott dokumentumok a kiküldetés befejezésétől további 3 évig a küldő munkáltató székhelyén vagy telephelyén hozzáférhetők és ellenőrizhetők legyenek. Ezen kötelezettség teljesítése nem egyszerű, erre az Mt. kommentárja is utal. Felmerült lehetséges megoldásként az, hogy az iratokat mi magunk mint jogosultak őrizzük meg. Ehhez az iratokat lemásolnánk, és ha a külföldi munkáltatónak egy ellenőrzés során szüksége van rá, akkor minket megkeres, és mi a rendelkezésére bocsátjuk, így eleget téve annak a követelménynek, hogy a dokumentumok "a küldő munkáltató székhelyén vagy telephelyén hozzáférhető és ellenőrizhető legyen". Amennyiben ezt a megoldást választjuk, akkor az iratok – és ezzel együtt értelemszerűen a személyes adatok – kezeléséhez megfelelő jogalapot jelent-e a jogosult, azaz a fogadó munkáltató számára önmagában az Mt. 297. §-ának (3) bekezdésében előírt gondoskodási kötelezettség, vagy ez esetben egyéb jogcímet kellene biztosítanunk mind a dokumentumok megőrzésére, mind a dokumentumoknak szükség esetén a küldő külföldi munkáltatóhoz történő továbbítására? A kérdést kissé máshonnan megközelítve: felmerült az a megoldás is, hogy jogosultként felhívjuk a küldő munkáltató figyelmét a 3 éves megőrzési kötelezettségére. Ilyen esetben, ha a magyar hatóság azt tapasztalja, hogy a küldő munkáltató nem tudja a részére biztosítani a dokumentumokat, akkor minket, fogadó munkáltatót milyen jogkövetkezménnyel sújthat? A Met. alapján szankcionálható-e bármi módon a fogadó munkáltató, ha a küldő munkáltató a kiküldetés befejezését követően nem tudja a hatóság rendelkezésére bocsátani az iratokat, annak ellenére, hogy például a kiküldetést megelőzően a fogadó munkáltató ezen kötelezettségre igazolhatóan felhívta a figyelmét?

Kérdés: Közalkalmazotti kinevezésnél besoroláshoz milyen jogviszonyt igazoló iratokat fogadhatunk el, ha a dolgozó a régebbi jogviszonyairól nem tudja bemutatni a munkaszerződést vagy a kinevezést?

Kérdés: 1956. augusztus 5-én születtem. Betöltött 64 év + 183 ledolgozott munkanap után mehetek el nyugdíjba, amely 2021. február 5-én jár le. Kulturális közalkalmazottként dolgozom mint fegyveres biztonsági őr. Szeretnék elmenni nyugdíjba 2021-ben, miként érinti ezt a november 1-jei közalkalmazotti jogviszony megszűnése? Alá kell írnom az erről szóló papírt? Ha nem írom alá, milyen következményei lesznek? Kinek kell felmondania? Kinek kell elindítani a nyugdíjazási kérelmet? Végkielégítést kaphatok, ha nem írom alá az új munkaszerződést? Igényt tarthatok-e a Kjt. szerinti végkielégítésre? Mennyi a mértéke? Hány havi végkielégítésre tarthatok igényt?

Kérdés: Egyik munkavállalónk elhalálozott. A halál napjával munkaviszonyát megszüntettük, járandóságát bankszámlaszámára elutaltuk. A munkaviszony megszűnésével kapcsolatos iratait ilyen esetben hogyan kell kezelni? Tudomásunk szerint élettársa van, gyermeke nincs, testvérei vannak. Meg kell várni a hagyatéki eljárást, vagy lakcímére elpostázhatjuk (nevére szólóan?) a kilépőpapírokat? Ilyen esetben mi a helyes eljárás?

Kérdés: Társaságunk májusban több szlovák munkavállalót fog foglalkoztatni, akiket egy szlovák munkaerő-kölcsönző cég bocsát a rendelkezésünkre. Van-e valamilyen adminisztratív kötelezettségünk a foglalkoztatásuk előtt, illetve alatt a magyar hatóságok felé?

Kérdés: A kinevezési okiraton, illetve munkaszerződésen megjelenő "Munkavégzés helye, címe" adattal kapcsolatban kérem szíves segítségüket. Önkormányzatunknál a közalkalmazottak és munkavállalók kinevezési okiratán, illetve munkaszerződésén a munkavégzés helyeként, a kialakult gyakorlatnak megfelelően, egységesen az önkormányzat mint munkáltató neve és címe szerepel. Helyes-e így, vagy módosítás szükséges, amelyben nem az önkormányzat épületét és címét, hanem a település közigazgatási területét jelöljük meg a munkavégzés helyeként az alábbi munkavállalók esetében:
– a szociális gondozónők, akik az önkormányzat épületében naponta nagyon rövid időt töltenek (adminisztrációs feladatokat végeznek), de a munkaidejük szinte teljes egészét a gondozottaknál és a település közigazgatási területén töltik (pl. gyógyszerkiváltás),
– a kézbesítő, aki munkaidejének egy részét az önkormányzat épületében tölti, a többit pedig a település közigazgatási területén (pl. kézbesítés, árubeszerzés).

Kérdés: Milyen módon állapítható meg, hogy a munkáltatónál a szakszervezet rendelkezik-e kellő reprezentativitással kollektív szerződés megkötéséhez?

Kérdés: Köteles-e a munkáltató a három év alatti gyermeket nevelő munkavállaló kérése alapján nemcsak napi négy, de akár ettől eltérő (például napi hat) órában foglalkoztatni őt? Ha a munkavállaló visszatér a gyermekgondozási szabadságáról, akkor a gyermek után járó pótszabadságra is jogosult az egyébként a szabadságszámítás szempontjából figyelembe veendő időszakra? Ezt is ki kell adni akár évekre visszamenőlegesen? Mi a helyzet akkor, ha az érintett időszak egy részében a jogosultság nem állt fenn, vagy már meg is szűnt (pl. időközben a gyermek kikerült a neveléséből, vagy betöltötte a 16. életévét)? Ezt a jogosultságot a munkáltató csak a munkavállaló nyilatkozata alapján vagy egyéb igazolások bekérésével is vizsgálhatja?