Csökkenthető-e a munkavállaló bére?

Kérdés: A gazdasági válság miatt megnehezedett működésünk miatt keresünk olyan jogszerű megoldásokat, amelyekkel a költségeink csökkenthetők. Ha nem tudunk munkát biztosítani a munkavállalóknak, lehetséges-e a bérük csökkentése?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 82. § (1) bekezdése szerint a munkaszerződést -melynek a munkabér kötelező tartalmi eleme – a munkáltató és a munkavállalócsak közös megegyezéssel módosíthatja. A munkáltató tehát nem csökkenthetiegyoldalúan a munkavállaló munkabérét. Ha a munkáltató nem tud...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Változó munkavégzési hely – mikor tilos az elrendelése?

Kérdés: Egyes munkavállalóinkat változó munkavégzési helyre alkalmazzuk, munkaszerződésükben is "változó munkahely" szerepel munkavégzési helyként. Egyik változó munkahelyre alkalmazott munkavállalónkat átirányítottuk egy másik munkavégzési helyre. A munkavállaló kifogásolja az utasítást, és kérvényezi a jelenlegi munkavégzési helyének megőrzését, arra hivatkozással, hogy ez rá nézve hátrányos következményekkel járna (mert napi fél órával többet kellene utaznia, és két kisgyermeket – egy három- és egy ötéveset – nevel egyedül). Kötelesek vagyunk figyelembe venni a kifogásait, vagy jogszerűen elrendelhető részére a más munkahelyen történő munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony – a felek megállapodásának megfelelően -állandó vagy változó munkavégzési helyen történő munkavégzésre jön létre [Mt.76/C. § (1) bekezdés]. Az MK 5. számú állásfoglalás szerint a változómunkahelyre alkalmazott munkavállalót az alkalmazó munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Csökkenő megrendelések – mit tehet a munkáltató?

Kérdés: Havidíjas munkavállalókat foglalkoztató nyomda vagyunk, sajnos megrendeléseink csökkenése miatt előfordul, hogy napokig nem tudunk munkát biztosítani a munkavállalók részére. Emiatt kérdezzük, hogy milyen esetekben küldhetők el a munkavállalók fizetés nélküli szabadságra?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban fontos utalnunk arra, hogy abban az esetben, haa munkáltató működési körében felmerült okból (pl. a megrendelések csökkenésemiatt) a munkavállaló nem tud munkát végezni, az emiatt kieső munkaidőre(állásidő) személyi alapbére illeti meg [Mt. 151. § (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Felmentési időre járó átlagkereset

Kérdés: A felmentési időre juttatott átlagkereset számításával kapcsolatban véleményünk szerint az Mt. 152. § (4) bekezdése értelmében a személyi alapbérben bekövetkezett változásokat (pl. béremelés, bércsökkenés) is figyelembe kellene venni a havi személyi alapbér megállapításánál. Továbbá az osztószám megállapításánál az irányadó időszakban teljesített túlórákat napokra átszámítva plusznapként kellene figyelembe venni, így adott esetben – ha nincs kieső időszak – az osztószám meghaladhatja az éves ledolgozott napok számát is. Helyesen gondoljuk? Kérem szíves segítségüket a helyes számítással kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptárinegyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak [Mt. 152. § (4) bek.], vagyis amúltban járó keresetet kell átlagolni az átlagszámítás időpontját megelőzőutolsó négy teljes naptári negyedévet figyelembe véve....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Munkaidő és munkabér átmeneti és egyidejű csökkentése

Kérdés: Cégünknél a munkavállalók teljes munkaidőben, váltott műszakban dolgoznak, hetente körülbelül nyolc normál munkaóra díjával számolt műszakpótlékot kapnak. Egyoldalúan elrendelhetjük-e, hogy a munkavállalók ideiglenesen csak heti 32 órát dolgozzanak úgy, hogy ezért megkapják a heti 40 óráért járó bérüket, de – figyelemmel arra, hogy a ténylegesen ledolgozott munkaidő és az ahhoz járó műszakpótlék eléri a heti 40 órára járó díjazást – műszakpótlékot nem fizetünk részükre? Vagy ebben az esetben is ki kell fizetnünk részükre a heti 40 óráért járó díjazást, valamint a ledolgozott órákhoz kapcsolódó pótlékot?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben ismertetett átmeneti megoldás a munkáltatóegyoldalú intézkedése alapján vezetne a munkaidő és a munkabér egyidejűcsökkenéséhez. A munkavállalókra irányadó munkaidő mértékének és ezzelegyidejűleg a munkabérüknek a csökkentésére azonban csak a következő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Természetbeni munkabér – kikötése munkaszerződésben?

Kérdés: Módosíthatjuk-e úgy a munkavállaló munkaszerződését, hogy a munkabérének egy bizonyos százalékát az általunk forgalmazott bizonyos élelmiszerekben, márkás italokban "fizetjük meg"?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 154. § (2) bekezdése alapján nem kizárt, hogy amunkavállaló munkabérének egy részét természetben állapítsák meg. Ez azonbannem történhet korlátlanul. Egyfelől természetbeni munkabért munkaszerződésbenegyáltalán nem lehet érvényesen megállapítani, erről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Közalkalmazottak rendkívüli munkavégzése

Kérdés: Jogszerű-e Önök szerint az, ha a közalkalmazottaink rendkívüli munkavégzése esetén a Ktv. 40. §-át alkalmazzuk, azaz általában az egyébként irányadó bérpótlék helyett a végzett munka időtartamával azonos mértékű szabadidőt biztosítunk, a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett munka esetén pedig az elvégzett munka időtartamának kétszeresét adnánk ki szabadidőként?
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy Kjt. hatálya alá tartozómunkáltatóknál a közalkalmazotti jogviszonyra a Kjt. – mögöttes jogszabálykéntpedig az Mt. – rendelkezéseit kell alkalmazni, általában véve nincs lehetőség aKtv. rendelkezéseinek "automatikus" alkalmazására. Ebből következik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Kötelezően a munkahelyen töltendő idő értelmezése

Kérdés: Egy kórház patológiáján dolgozom szak­asszisztensként, fertőző szöveteket, testnedveket dolgozunk fel, egészségre ártalmas vegyszerekkel (formalinnal). A munkahelyemen kötelezően letöltött hat órán felül le kell-e dolgoznom még két órát az intézet egy másik munkahelyén (osztályán)?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117/B. § (5) bekezdése szerint egészségi ártalom vagyveszély kizárása érdekében jogszabály, illetve kollektív szerződésmeghatározhatja a munkaidőn belül az adott tevékenységre fordítható leghosszabbidőtartamot. Ezen túlmenően egyéb korlátozás is előírható....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Beszámít a munkaidőkeretbe az állásidő

Kérdés: A munkáltató 2010. január és február hónapban munkavállalói részére állásidőt rendelt el, amelyre személyi alapbért fizetett. A munkáltató négy hónapos munkaidőkeretben foglalkoztatja a munkavállalókat. Kérdés: A január és február havi állásidőt, amely 20 munkanap/hó volt (vagyis napi 8 órás munkaidő alapulvételével számolva összesen 320 óra) be kell-e számítani a négy hónapos munkaidőkeretbe, vagy ezt az állásidőt (320 órát) később le kell-e dolgozniuk a munkavállalóknak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117. § (1) bekezdésének a) pontja szerint munkaidőnekminősül a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartóidőtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő ésbefejező tevékenység tartamát. Az Mt. 102. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Munkaidőmérték – változó is kiköthető?

Kérdés: Olyan munkaszerződést szeretnénk kötni a munkavállalókkal, amelyben nem egy konkrét munkaidőmértéket (pl. heti 30 órát) határozunk meg, hanem tulajdonképpen keretmunkaidő-mértéket. A munkavállaló munkaidejének a mértéke heti 20 órától 40 óráig terjedne, a munka mennyiségétől függően. Van erre jogszerűen lehetőségünk?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 78/A. § (1) bekezdése szerint a munkaviszony – eltérőmegállapodás hiányában – teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre.Ebből következően, ha nem rendelkezik a munkaszerződés a munkaidő mértékéről,akkor a munkaviszony napi 8, heti 40 órában jön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.
1
25
26
27
30