2890 talált cikk a munkaviszony kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati hivatalban dolgozó köztisztviselőnk jubileumi jutalomra jogosító idejébe beletartozik-e az az időtartam, amit 1985 és 1992 között a Kertészeti Egyetem Tangazdaságában dolgozott? Szintén önkormányzati hivatalban dolgozó köztisztviselőnk esetében jubileumi jutalomra jogosító időnek számít-e a Magyar Nemzeti Bank és a Technoimpex M.G. Külkereskedelmi Vállalatnál történő foglalkoztatása 1983 és 2004 között?

Kérdés: Szociális bentlakásos ápoló- és gondozótevékenységet folytató költségvetési intézmény vagyunk, közalkalmazotti bértáblával. Munkatársunk 1982. 05. 31. – 1987. 07. 05. között dolgozott a Békés Megyei Tanács 1. Sz. Sütőipari Vállalatnál (Békéscsaba), mely időközben, 1985. július 1-jétől átalakult Sütőipari Vállalattá. 1987. 09. 14. és 1988. 05. 18. között a Békés Megyei Tanács Gyermekélelmezési Intézményénél (Békéscsaba) dolgozott. Figyelembe kell-e venni ezeket az éveket a jubileumi jutalom számításánál?

Kérdés: Egy köztisztviselő az önkormányzat polgármesteri hivatalában 2021 őszén igénybe veszi a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának lehetőségét. Amikor közszolgálati jogviszonya megszűnik, 11 hónap választja el a 35 éves közszolgálati jubileumi jutalom megszerzésétől. Amennyiben közszolgálati jogviszonyának megszűnése után – határozott idejű egyéves időtartamra – munkaszerződéssel visszafoglalkoztatásra kerül a nyugdíjas, ez az egy év beszámítható-e a jubileumi jutalom igénybevételéhez [Kttv. 150 § (3) bek.], azaz 2022 őszén megkaphatja-e a 35 éves jubileumi jutalmát?

Kérdés: Cégünk cafeteriaszabályzatban rögzítve éves bruttó 300 ezer forint cafeteriajuttatást ad a munkavállalóknak, melyet a rendelkezésüknek megfelelően SZÉP-kártya vagy készpénzjuttatás formában fizet. A készpénz magasabb köztehertartalma miatt eleve alacsonyabb nettó kihozatalt jelent, de van, aki ennek ellenére, ennek tudatában ezt választja. A SZÉP-kártya járulékmentessége miatt arra gondoltunk, hogy az idei "megtakarítást" 2 részletben, júliusban és decemberben visszaadnánk a munkavállalóinknak. Lehet-e bármilyen tekintetben aggályos az, hogy mivel csak a SZÉP-kártyások esetében van megtakarítás, csak ők kapják meg a be nem fizetett járulék összegét, aki a készpénzjuttatást választotta – mivel ott nincs járulékfizetési kedvezmény –, nem kap semmit?

Kérdés: Van-e bármilyen akadálya munkajogi vagy társadalombiztosítási jogi szempontból annak, hogy egy lakcím nélküli magyar állampolgárral (akinek nincs állandó bejelentett lakóhelye, ezért a lakcímkártyáján az szerepel, hogy "lakcím nélküli"), munkaviszony létesítésére kerüljön sor?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnál (kft.) az ügyvezető, aki egyben vezető állású munkavállaló, a munkaviszonya alatt nem létesíthet további munkavégzésre irányuló jogviszonyt (Mt. 211. §). A munkáltató előzetes írásbeli engedélyével vállalhat-e egyéb jogviszonyt? Melyik jogszabály ad erre lehetőséget és milyen formában? Milyen szankcióval élhet a munkáltató – amennyiben lehetséges –, ha azt előre nem jelezte a munkáltatónak? Ki látja el felette a munkáltatói jogokat: a képviselő-testület vagy annak nevében a polgármester? A munkáltatói jogok közül az egyéb munkáltatói jogok mit tartalmaznak, azt ki gyakorolhatja?

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó dolgozók munkaidejüket az alábbiak szerint dolgozzák le: hétfőtől csütörtökig 7.00-16.00, 8,5 óra munkaidő (30 perc munkaközi szünettel); pénteken 7.00-13.00, 6 óra. Összesen heti 40 óra. Ez a beosztás minden héten ismétlődik, folyamatos. Kérem szíves segítségüket abban, hogy ez az eset egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak minősül-e, és szükséges-e munkaidőkeretet alkalmazni?

Kérdés: Az Önök értelmezésében mely vizsgálatokra vonatkozik pontosan az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti, várandós állapotra tekintettel előírt kötelező orvosi vizsgálat? Mely jogszabály, illetve mi által kötelezően előírt vizsgálatok tartoznak e körbe?

Kérdés: Az egyik munkavállalónk kötelezettségszegést követett el, ami miatt hátrányos jogkövetkezményként két hónapra másik munkakörbe helyezte a munkáltatói jogkör gyakorlója. Ehhez a másik munkakörhöz alacsonyabb alapbér van rendelve. Ilyenkor a munkavállalónak melyik alapbért kell kifizetni, az eredeti vagy a büntetés miatti munkaköréhez tartozót? Mi a helyzet akkor, ha az lényegesen alacsonyabb (kevesebb mint a fele) az eredeti munkakörhöz tartozó alapbérnek?

Kérdés: Megállapodhat-e a munkaszerződésben a munkáltató és a munkavállaló, hogy a munkavégzés helye nemcsak a munkáltató telephelye, hanem a munkavállaló lakóhelye, illetve szokásos tartózkodási helye is lehet (így lehetővé téve a home office jövőbeni elrendelését)?