Találati lista:
421. cikk / 2767 Új pedagógus-életpálya és illetménymegállapítás
Kérdés: Az Nkt. 65. §-ának (1) bekezdése értelmében a fokozatokhoz, és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában az (1a) bekezdés és e törvény 7. számú melléklete állapítja meg. Az (1a) bekezdés értelmében a köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató – tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a köznevelési intézmény vezetője, szakképzési centrum esetében a tagintézmény vezetője javaslatára és egyetértésével – a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja az illetményét azzal, hogy a pedagógus illetménye nem lehet kevesebb, mint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap
a) középfokú végzettség esetén 119,6 százaléka,
b) alapfokozat esetén 174,5 százaléka,
c) mesterfokozat esetén 193,2 százaléka
alapulvételével megállapított illetményalappal számolt illetmény.
Ez alapján a tanévre vonatkozóan meg kell állapítani a pedagógusok illetményét. A 2023/2024. tanévre is el kell készíteni a fentiek szerinti kinevezésmódosításokat, vagy a Púétv. hatálybalépésével a 2023. szeptember 15-ig kiadott kinevezésmódosítás kiváltja ezt a rendelkezést?
a) középfokú végzettség esetén 119,6 százaléka,
b) alapfokozat esetén 174,5 százaléka,
c) mesterfokozat esetén 193,2 százaléka
alapulvételével megállapított illetményalappal számolt illetmény.
Ez alapján a tanévre vonatkozóan meg kell állapítani a pedagógusok illetményét. A 2023/2024. tanévre is el kell készíteni a fentiek szerinti kinevezésmódosításokat, vagy a Púétv. hatálybalépésével a 2023. szeptember 15-ig kiadott kinevezésmódosítás kiváltja ezt a rendelkezést?
422. cikk / 2767 Helyközi munkába járás költségtérítése
Kérdés: A munkavállaló Veresegyházáról jár Budapestre dolgozni. Ha megveszi a kombinált bérletet (HÉV + BKK), ennek a 86%-át adómentesen kifizethetjük-e a részére?
423. cikk / 2767 Munkavállaló halála – kifizetés az örökösöknek
Kérdés: Munkavállalónk elhunyt. Jelentős késéssel jeleztük az önkormányzat felé az elhunyt munkavállalónk irányában fennálló tartozásokat – mire jeleztük az "adósságainkat", addigra a hagyatékátadó végzés már jogerőre emelkedett. Az önkormányzat póthagyatéki eljárást indított el, a közjegyző pedig arról tájékoztatott bennünket, hogy az örökösök megkeresése eredménytelen volt, az általa ismert lakcímeken hiába kereste őket, nem jelentkeztek, így a póthagyatéki eljárást nem tudja lefolytatni. Munkáltatóként milyen további kötelezettségeim vannak? Jelenleg a fel nem vett munkabér nálunk található, és szeretnénk a nálunk maradt járandóságokat a jogos tulajdonosok részére minél hamarabb kifizetni.
424. cikk / 2767 Felmondás – indok vagy súlyosbító körülmény
Kérdés: A munkavállaló károkozás miatt írásbeli figyelmeztetést kapott 2022 márciusában. Ugyanezen munkavállaló 2023 augusztusában a munkaközi szünetre irányadó szabályokat megsértette, amely miatt meg szeretnénk szüntetni a munkaviszonyát. Hivatkozhatunk-e a 2022. évi írásbeli figyelmeztetésre is mint halmazati tényezőre ebben az esetben a felmondás kapcsán?
425. cikk / 2767 Újrafoglalkoztatás felmentési idő alatt
Kérdés: Munkáltatói felmondással megszüntettük egyik munkavállalónk jogviszonyát, és 30 napos felmondási időre felmentettük a munkavégzés alól. Viszont pár nappal később kiderült, hogy egy váratlan megrendelés miatt újra tudnánk foglalkoztatni. Lehetséges, hogy a felmentési idejét töltő munkavállalóval új munkaszerződést kössünk, és párhuzamosan két jogviszonyban foglalkoztassuk, amíg az első meg nem szűnik?
426. cikk / 2767 Nyugdíjas óvónő – a lehetséges jogviszonyok
Kérdés: Nyugdíjas óvónő visszafoglalkoztatásánál merült fel kérdésként, hogy van-e mód az Mt. hatálya alatt foglalkoztatni önkormányzati fenntartású óvoda esetén?
427. cikk / 2767 Többes munkakör betöltése
Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban, gazdasági-műszaki ellátásban dolgozók esetében érvényben van-e az a jogszabály, amely a tartósan üres (6 hónapon túl sincs betöltve) álláshelyet a fenntartó "elveszi", illetve teljes munkaidőben dolgozó munkavállaló végezheti-e az üres álláshely munkakörét (teljes mértékben) saját munkaidején belül, azaz napi 8 órában látná el a két munkakört (mindkettő külön-külön szakképesítést igénylő)?
428. cikk / 2767 Munkaviszony-megszűnés időpontja – ha másik napra "nyúlik át" a munkanap
Kérdés: Egy internetes szakmai fórumon vita bontakozott ki a tagok között azzal kapcsolatban, hogy ha az adott munkavállaló éjszakás műszakban dolgozik utoljára szombat 22 órától vasárnap reggel 6 óráig, akkor melyik nappal szűnik meg a munkaviszonya: szombaton vagy vasárnap? A munkanap szombat 6 órától vasárnap 6 óráig tart, tehát az átnyúló 6 óra időtartam a szombati munkanaphoz tartozik. A munkaviszony-megszüntetés módja a kérdéses esetben egyébként felmondás harmincnapos felmondási idővel. De van-e különbség a felmondáshoz képest, ha a felek közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetésben állapodnak meg, és ugyanúgy a szombat az utolsó teljesítendő munkanap? Az egyik tábor az Mt. 87. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva – a naptári naptól eltérő munkanap-meghatározás miatt – a szombattal történő munkaviszony-megszüntetést és jogviszony-kijelentést tartja helyesnek, mivel a teljes munkavégzés a szombati munkanaphoz tartozik, és úgy is kerül elszámolásra attól függetlenül, hogy fizikailag vasárnap reggel 6-kor ér véget a munkavállaló munkaideje. A másik tábor véleménye szerint vasárnappal kell megszüntetni a munkaviszonyt, mivel éjfél után is van még munkavégzés, és ez esetben biztosítotti bejelentés nélkül dolgozna a munkavállaló. Érv erre az egyszerűsített foglalkoztatás, mivel azt is két napra kell jelenteni ilyen esetben, illetve, hogy a biztosítási jogviszony naptári napra szól. Bár a Tbj-tv. 8. §-ának (1) bekezdése úgy fogalmaz, hogy "a biztosítás – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn". Tehát ez a törvényi szabály nem említ naptári napot. Amennyiben Önök szerint az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése ellenére továbbra is a vasárnapi munkaviszony-megszüntetési időpont a helyes válasz (amint az a Munkaügyi Levelek 175. számában a 3475. számú kérdésre adott válasz szerint is megfogalmazásra került), a vasárnaphoz milyen jelenléti adat rendelhető a kiléptetéshez egy bérprogramban? A 8 óra munkavégzés a szombati munkanaphoz elszámolásra kerül, a vasárnap így "üres". Felmerült igazolt nem fizetett távollét, valamint pihenőnap beállítása, de valójában egyik sem tűnik teljesen helyes megoldásnak.
429. cikk / 2767 Pedagógusi új életpályatörvény – a 2023-as munkáltatói feladatok
Kérdés: 2023. 07. 15-én hatályba lépett a pedagógusok új életpályájáról szóló Púétv. A 157. § (11) bekezdése azt írja elő, hogy a (10) bekezdést, mely az illetményeket tartalmazza, 2023. 11. 01-jétől kell alkalmazni azzal, hogy a kinevezési okmány vagy munkaszerződés módosítását 2023. 09. 15-ig közölni kell azzal, hogy a (10) bekezdés szerinti illetmények 2023. 07. 01-jéig visszamenőleg járnak az érintetteknek. 2023. 09. 15-ig tájékoztatót kell átadni az érintetteknek, melynek a 157. § (3) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia, és egyúttal 2023. 09. 15-ig kell átadni a kinevezés módosítását is?
430. cikk / 2767 Közös megegyezés és utólagos igényérvényesítés
Kérdés: A munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel megszüntette a munkaviszonyt. A megállapodás tartalmazza, hogy nincs a továbbiakban követelésük egymással szemben. A munkaviszony megszüntetése után pár nappal a volt munkavállaló visszamenőlegesen több hónapra érvényes, a munkáltató nevére szóló számlát és jegyet adott le a munkába járás költségének elszámolása céljából. Köteles-e a munkáltató ebben a helyzetben megtéríteni a munkába járás költségét?
