2890 talált cikk a munkaviszony kifejezésre

Kérdés: Jól értelmezzük, hogy a Kit. értelmében gyakorlatilag nemcsak az adott kormányzati igazgatási szervnél eltöltött időt, hanem más szerveknél, illetve más jogviszonyokban eltöltött időt is figyelembe kell venni a végkielégítésre való jogosultság, illetve annak mértéke megállapításánál?

Kérdés: Szakképző iskolában foglalkoztatott gyakorlati oktató rendelkezik egy főiskolai szintű szakirányú, műszaki-szakoktató szakképesítéssel, valamint egy olyan, mesterfokozatú tanári diplomával, amelynek szakiránya nem felel meg az általa oktatott szakma szakirányának. A Szakt. 30. §-a szerint a köznevelési törvény végzettségi, képesítési előírásait a szakképzési törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Melyik diploma alapján kell a besorolást elvégezni?

Kérdés: Olvastam egy cikket, amely arról szólt, hogy a próbaidő eredményes elteltéhez kapcsolódóan nem elegendő erről a munkavállaló munkáltató általi egyoldalú értesítése – egy munkáltatóijogkör-gyakorló által aláírt és a munkavállaló részéről átvett "értesítőlevél" formájában –, hanem a munkaszerződés-módosítás szükséges. Igaz ez?

Kérdés: Óvodai iskolai szociális segítő munkakörbe új dolgozót vettünk fel, aki az alábbi végzettségekkel rendelkezik: főiskolai szintű művelődésszervező (2003), szakirányú továbbképzési oklevél szakvizsgázott pedagógus (2005), andragógia mesterképzési szak (2011). A 15/1998. NM rendelet 2. számú melléklete II. részének I. Alapellátások 1/a pontja írja le az óvodai és iskolai szociális segítő munkakörhöz szükséges szakképesítéseket, mely értelmében az alábbi végzettségek elfogadottak a munkakör betöltéséhez: felsőfokú szociális szakképzettség, iskolai szociális munkás, család- és gyermekvédő tanár, család- és gyermekvédő pedagógus vagy család- és gyermekvédelem szakos pedagógus. Ezek hiányában gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező nevelőtanár, pedagógus, pedagógiai előadó, pszicho-pedagógus, okleveles emberierőforrás-tanácsadó, mentálhigiénés, óvodapedagógus, tanító vagy gyógypedagógus szakképzettség fogadható el. Ezt az előírást figyelembe véve, az érintett a szükséges szakképzettséggel nem rendelkezik, ezért is végzi el az iskolai szociális munkás szakirányú továbbképzési szakot. Addig is melyik fizetési osztályba kell besorolnunk a fenti végzettségei alapján? El kell fogadjuk az andragógia egyetemi végzettségét (mely az iskolai szociális munka képzésének feltétele)? Vagy a főiskolai végzettséget kell hogy elfogadjuk, és ha megszerzi a szakirányú továbbképzési szakot (iskolai szociális munkás szak), akkor a G fizetési osztályba kell sorolnunk?

Kérdés: Havi fix összegű gyermektartásdíj letiltása esetén hány havi tartásdíjat kell levonni a munkáltatónak, ha 8 havi végkielégítést és 2 havi felmentési időre járó távolléti díjat fizet ki egyszerre a távozó munkavállalónak?

Kérdés: Havibéres munkavállalók tört hónapra járó munkabérének számításában szeretnék segítséget kérni abban az esetben, ha az adott hónapban munkaszüneti nap van. Ebben az esetben a munkaszüneti nappal is osztani kell a teljes havi munkabért, és aztán a szorzásnál is figyelembe kell venni, vagy ellenkezőleg, sem osztásnál, sem szorzásnál nem kell figyelembe venni a munkaszüneti napot? Például 2019. március 6-án belépő munkavállaló esetén, ha a havi munkabére 200 000 Ft, hogyan számoljuk ki a március hónapra járó munkabérét?

Kérdés: Az Mt. XVI. fejezete szerinti kölcsönbe adó olyan kölcsönvevőkkel áll kapcsolatban, akiknél munkaidőkeret van érvényben. Értelmezésünk szerint ilyen esetben a kölcsönzött munkavállalóra is irányadó a kölcsönvevőnél alkalmazott munkaidőkeret. Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha a munkaidőkeret lejárta előtt átmegy a kölcsönzött munkavállaló egy olyan munkáltatóhoz, amelyiknél szintén munkaidőkeret van érvényben? Hogyan kell elszámolni/lezárni a munkaidőkeretet? Van-e törvényi kizáró ok a fentiekre?

Kérdés: Ha munkavállalókat egyszerűsített foglalkoztatás keretében napi bejelentéssel foglalkoztatunk, akkor a 8 óra feletti munkavégzést ki kell fizetni túlóraként?

Kérdés: A munkáltató a munkavállaló bérét 2016. december 1-jétől megemelte, azonban bérszámfejtési hiba miatt azóta is a korábbi bérét folyósította a munkavállalónak, és a pótlékokat, egyéb járandóságokat is a korábbi bér alapulvételével számította ki. A hibát 2019 márciusában ismerte fel, azt korrigálnia szükséges. Hogyan járjon el?

Kérdés: Meghatározhatja-e a munkáltató (szóban, nem írásban!), hogy a munkaidő vége után mi az a legkorábbi időpont, amikor a dolgozó a kapun kiléphet (a telepet elhagyhatja)? Ha a munkaidőnek 16 órakor van vége, akkor köteles-e a dolgozó 16:20-ig a területen tartózkodni? (A pluszidő nincs fizetve!).