Találati lista:
91. cikk / 171 Kiküldetési napidíjak fuvarozóknál
Kérdés: Fuvarozással foglalkozó társaság munkavállalóinak munkaszerződésében a csak belföldön fuvart teljesítők esetében Magyarország területét, külföldre is fuvarozók esetében Európa területét jelöltük meg. A csak belföldön fuvarozók esetén el kell számolnunk a 3000 Ft-os napidíjat a napi 6 órát meghaladó távollét esetén? Az ügyvezető (főállású társas vállalkozói jogviszonya esetén) külföldre történő fuvarozása esetén a napi 60 euró napidíj elszámolható adó- és járulékmentesen?
92. cikk / 171 Közalkalmazott kinevezéstől eltérő foglalkoztatása
Kérdés: Közalkalmazottként a munkavégzésem egy adott munkahelyre szól. Köteles vagyok-e azt elfogadni, hogy vidéki munkahelyre is küldjenek? 58 éves vagyok, nem tudom, hogy a védettség rám milyen módon és mire vonatkozik.
93. cikk / 171 Munkahely megközelítése
Kérdés: Egy vidéki város ipartelepén dolgozom. A munkáltatóm úgy változtatta meg a műszakbeosztásomat, hogy akkor kellene felvennem a munkát, amikor még nem járnak a tömegközlekedési eszközök. Köteles vagyok-e erre? A munkáltatóm azt mondja, vegyek autót vagy motort, hogy be tudjak járni, de szerintem neki kellene inkább buszt biztosítania a munkavállalók részére.
94. cikk / 171 Készenlét alatti munkavégzés elszámolása
Kérdés: Munkavállalóink készenlétet teljesítenek beosztás szerint. Riasztás esetén be kell menniük a munkavégzés helyére. A riasztás időpontjától a munkavégzés helyére történő utazási idő túlmunkának minősül-e? Például 8 órakor történik a riasztás, 9 órakor érnek a munkavégzési helyre, 9-10-ig végeznek munkát. Mely időtartamokra és milyen pótlékokat kell elszámolnunk?
95. cikk / 171 Azonnali hatályú felmondás indoka – meccsnézés munkaidőben
Kérdés: Egyik kollégámmal a céges tárgyalóban megnéztük az egyik kora délutáni Eb-meccset. A közvetlen felettesünk ránk nyitott, de nem szólt semmit. Másnap a főnökünk azonnali hatállyal felmondott nekünk. Megteheti ezt, ha a közvetlen felettes látott minket, és nem szólt semmit, nem küldött vissza dolgozni a munkaállomásunkra?
96. cikk / 171 Munkaviszony és megbízási jogviszony elhatárolása
Kérdés: Köthető-e megbízási szerződés kozmetikus tevékenység végzésére? Eddig heti tíz órában alkalmaztam kozmetikust a vállalkozásomban, de a továbbiakban nem tud rendszeres munkát végezni, ezért gondoltam megbízási szerződésre. A könyvelőm szerint azonban ezt a szerződést csak szellemi tevékenységre lehet kötni.
97. cikk / 171 Felmondási ok – nem lehet a munkavállaló lakó- és munkahelyének távolsága
Kérdés: A munkáltató a fővárosból két vidéki fióktelephez rendszeresen lejáró munkavállaló helyett egy másik, a fióktelepekhez jóval közelebb lakó – ezáltal jelentős költségcsökkentést jelentő – munkavállalót kíván felvenni. A jelenlegi munkavállaló jogviszonyának megszüntetése ezen az alapon (minőségi csere vagy átszervezés analógiára alapítva) jogszerűnek tekinthető-e?
98. cikk / 171 Utazási költségtérítés távmunkásoknak
Kérdés: Társaságunk adminisztratív területen több távmunkást foglalkoztat, akik otthonról dolgoznak. Ugyanakkor, ritka alkalmakkor nekik is meg kell jelenniük a cég központjában, például továbbképzések, értekezletek esetén. Kérdésünk, hogy ilyenkor hogyan kell elszámolni nekik az utazási költségeiket: ez kiküldetésnek vagy munkába járásnak minősül? Vagy a távmunkásoknak (mivel nincs is munkavégzési helyük) nem is járhat a munkába járásra költségtérítés?
99. cikk / 171 Fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló foglalkoztatása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban
Kérdés: Gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon levő munkavállalónk bejelentette munkába való visszatérési szándékát. A munkavállaló gyermeke még nem töltötte be a harmadik életévét. Mielőtt fizetés nélküli szabadságát megkezdte volna, a munkakörében – a munkáltatónál az azonos munkakört betöltő összes többi munkavállalóval megegyezően – egyenlőtlen munkarendben alkalmazta a munkáltató. A dolgozó kérte, hogy mivel gyermeke elhelyezésével, ellátásával jelenleg nem fér össze a 12 órás foglalkoztatása, emiatt 8 órás, általános munkarendben tudna munkát végezni. Az Mt. 113. §-ának (1)–(2) bekezdése értelmében a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermeke hároméves koráig egyenlőtlen munkaidő-beosztásban csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható. Működési rendjére tekintettel azonban a munkáltató számára jelentős nehézségekbe ütközne annak megoldása, hogy kizárólag e munkavállaló vonatkozásában alkalmazzon általános munkarendet. Helyesen értelmezi-e a munkáltató a jogszabályt és ezzel összefüggésben a lehetőségeit ebben a helyzetben, ha az alábbiak szerint gondolkodik? A munkavállaló jelen esetben nem járul hozzá az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatáshoz, és általános munkarendben kéri a foglalkoztatását, melyhez joga van, hiszen gyermeke még csak 2 éves. A gyermek 3 éves koráig a munkáltatónak szükséges biztosítania az általános munkarendben való foglalkoztatást. Ugyanakkor a 8 óra adott munkanapra történő beosztását a munkáltató jogosult egyoldalúan meghatározni. Ekkor azonban az Mt. 6. §-ának (3) pontját is szem előtt kell tartania, mely szerint a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés elve alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. Abban az esetben, ha a munkáltató munkaszervezési okból kifolyólag nem tudná biztosítani a munkavállaló foglalkoztatását, állásidő-fizetési kötelezettsége állna fenn az Mt. 146. §-ának (1) bekezdése szerint. A munkaviszony felmondással történő megszüntetésével a munkáltató ebben az esetben nem tud élni, ugyanis az Mt. 66. §-ának (5)–(6) bekezdése alapján a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen – ennek hiányában a munkavállaló szokás szerinti munkavégzési helyén – nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. Jelen esetben ez a helyzet nem áll fenn, hiszen a munkáltatót a fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló vonatkozásában továbbfoglalkoztatási kötelezettség terheli, ezért a munkavállaló távolléte idejére felvett munkavállaló munkaszerződésének módosítása vagy megszüntetése válik szükségessé.
100. cikk / 171 Kinevezésmódosítás vagy lemondás
Kérdés: Önkormányzati társulás által fenntartott szociális és gyermekjóléti szolgálatnál a Szoctv. 136. §-ának (7) bekezdésében foglaltak alapján a házi segítségnyújtásban részesülők gondozási szükségletét 2016. december 31. napjáig felül kellett vizsgálni. A felülvizsgálat eredményeként sok gondozott ellátási szerződése megszüntetésre került, így egyes településeken az ott munkát végző gondozók (közalkalmazottak) ellátott nélkül maradtak. A jelenleg ellátott nélkül lévő gondozók munkájára (ugyanabban a munkakörben) más településen szükség lenne, azonban (mivel a társulás területe nagy) a napi munkavégzéshez szükséges odautazást (a tömegközlekedés nem megfelelő volta miatt) nem tudják vállalni. A közalkalmazottak tényleges munkavégzésének helye csak a munkaköri leírásukban van rögzítve, a kinevezésükben az intézmény székhelye szerepel munkavégzési helyként. Jogszerű-e, ha a fenntartó (a társulás) a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján átszervezésről dönt, és a Kjt. 30/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján felajánlja a közalkalmazottnak a másik településen történő munkavégzés lehetőségét (mint másik munkakört), majd amennyiben azt a közalkalmazott nem fogadja el, akkor felmentéssel megszünteti a közalkalmazotti jogviszonyt? Amennyiben ez a megoldás nem alkalmazható, elegendő-e, ha a munkáltató a közalkalmazottak kinevezésének (és ezzel együtt munkaköri leírásának) módosítását kezdeményezi oly módon, hogy abban a tényleges, az új gondozási igényeknek megfelelő munkavégzési hely szerepeljen? Amennyiben pedig a közalkalmazott ezt nem fogadja el, ez részéről lemondásnak tekintendő?
