2499 talált cikk a munkavégzés kifejezésre

Kérdés: Nemrégiben tértem vissza a munkahelyemre, a gyermekem még nincs hároméves. A munkáltatóm a munkaszerződésemet úgy kívánja módosítani, hogy az tartalmazzon egy olyan rendelkezést, miszerint hozzájárulok, hogy éjszaka is munkavégzésre kötelezhet. Attól tartok, ha nem írom alá, retorziót alkalmaz. Mit tegyek?

Kérdés: Az Mt. 2019. január 1-jei hatálybalépésével módosult a munkaszüneti napokon történő munkavégzés feltétele. Jól értjük, hogy ettől az évtől nem kell munkaidőkeretet elrendelni akkor, ha a munkavállalót be szeretnénk osztani munkaszüneti napra dolgozni? Mi lesz ilyen esetben a fizetett ünneppel?

Kérdés: Kiküldetés alatt üzemi baleset ér valakit. A baleseti táppénzt az itthoni vagy a kiküldetési bérből kell számolni? A magyar cégnél szakmunkás-minimálbérre van bejelentve, és a külföldi munkavégzésre – általában heti 48 munkaórára (6 napra) – további nettó 13,50 EUR/óra munkabért kap. Melyiket kell figyelembe venni?

Kérdés: Cégünknél egy munkavállaló öt évre visszamenőlegesen nyilvántartott szabadsággal rendelkezik. Figyelemmel az Mt. általános szabályára, miszerint a munkaviszonyból származó igények elévülési ideje három év, a munkavállaló a munkaviszonyának megszűnése esetén hány évi szabadság pénzbeli megváltására jogosult?

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 176. számában a 3505. számon megjelent cikk témakörével kapcsolatosan a következőket kérdezném. Ha a 36 havi munkaidőkeretben a munkavállaló önként vállalt túlmunka alapján a keret első 24 hónapja után plusz 800 órával rendelkezne, akkor a keret utolsó 12 hónapjában ez a 800 óra plusz "lenullázható-e" úgy, hogy a munkáltató a beoszthatónál 800 órával kevesebb órát oszt be a munkavállalónak, és ezzel a technikával a keret zárásakor mentesülne a rendkívüli munkavégzés teljes megfizetése alól? Másképpen fogalmazva, a munkavállaló által "önként vállalt túlmunka", vagyis a 150 (100) óra lehet-e (elnevezésétől eltérően) a munkaidőkeret része akkor is, ha ez a 800 óra plusz a 24. hónap után az előzetes munkaidő-beosztási szabályokra előírt határidő (96 óra) maradéktalan betartásával keletkezett? Álláspontom szerint a munkavállaló azért vállalná el "önként" a 250 (300) óra feletti munkavégzést, hogy azért megkaphassa a keret zárásakor a már kifizetett 36 havi alapbérén felül a túlmunkáért járó 100% alapbért és az 50% pótlékot, mint kereten felüli bért, és nem azért, hogy a munkáltató a 36 hónap alatt még jobban tudjon "játszadozni" a munkavállaló munkaidő-beosztásával, és a keret zárásakor esetleg nulla forint pluszbért kapjon. Álláspontom szerint a 12., illetve a 24. hónap végén a 250 (300) óra felett "önként teljesített" többletóra már semmiképpen sem lehet a munkaidőkeret része. Ezért a munkavállaló jogosultságot szerez arra, hogy a 250 (300) óra feletti túlmunka ellenértéke ne a 36. hónap végén, hanem már a 12., illetve a 24. hónap végén "túlóraként" kifizetésre kerüljön számára. A munkáltató csak az évi 250 (300) órával tudna a munkaidőkeretben szabadon "játszani".

Kérdés: Egy adott munkáltatónál lehet-e egyetlen személyt munkaidőkeretben foglalkoztatni? Változtat-e a helyzeten, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, vagy ha behívásos munkaviszonyban áll?

Kérdés: Egy kisgyermekes édesanyát szeretnénk foglalkoztatni, aki nem egyedülálló, gyermekeinek kora két és négy év. Munkarendje általános munkarend, hétfőtől péntekig napi 8 óra. Munkaköre laboratóriumi tevékenységhez kötött, és minden harmadik hét szombatján és vasárnapján túlmunkát kellene végeznie. Beoszthatjuk-e munkavégzésre, amennyiben ő nyilatkozik, hogy vállalja a hétvégi rendkívüli munkát?

Kérdés: Az Mt. szerinti nyugdíjasokra vonatkozó kedvező szabályt szeretnénk kihasználni, ezért kérdésként merült fel, hogy az oktató alkalmazható-e behívásos jogviszonyban, napi hat órát meg nem haladóan? Mi a helyzet, ha többet vagy kevesebbet teljesít havi szinten (túlóra-állásidő), illetve ha egy hónapban nincs is órája?

Kérdés: Egy költségvetési szervnél dolgozom mint kormánytisztviselő. 2013. március 5-én megszületett az első gyermekem, majd 2016. február 8-án a második is, akikkel folyamatosan otthon voltam (CSED-en, GYED-en és GYES-en) megszakítások nélkül. 2018 szeptemberében kezdeményeztem a második gyermekem után igényelt GYES idejére járó fizetés nélküli szabadságom megszakítását a munkáltatóijogkör-gyakorlómnál, aki ezt engedélyezte is 2018. október 23-ával. Közös megegyezésünknek megfelelően egy kinevezésmódosításban 2018. október 24. napjával munkavégzésre beosztott úgy, hogy a távollétem ideje alatt felhalmozódott 77 munkanap és a 2018. évi időarányosan járó 7 munkanap szabadságomat (összesen 84 munkanap) 2018. október 24. napjától 2019. február 24. napjáig részemre kiadja, és így tényleges munkavégzésre csak 2019. február 25. napján kellene megjelennem. Kérdésem ezzel kapcsolatban az lenne, hogy a Kit. alapján mondhatják-e azt, hogy 2019. január 2-án már munkába kellett volna állnom (tekintettel a Kit. 289. §-ára, a 2018. évi szabadságmegváltásokról), és ezzel egyidejűleg kifizetik nekem a benn maradó 38 munkanap szabadságomat, illetve adhatnak-e nekem erről visszamenőleg egy kinevezésmódosítást?

Kérdés: Cégünk dolgozói rugalmas munkarend szerint dolgoznak. A munkaszerződés mellékletében szerepel a törzsidő. Hétfőtől péntekig a teljes munkaidőt háromhavi munkaidőkeretben kell teljesíteni, a napi munkaidő hossza minimum 5 óra, maximum 12 óra lehet. A periódus kezdete mindenkor a tárgyév január 1-je. Elrendelhető-e a dolgozóknak a heti nyolc óra túlóra visszavonásig, ha a túlóra nem a hirtelen megnövekedett megrendelés miatt kötelező, hanem jelentős mértékű létszámleépítésből adódik? A túlórákra vonatkozó egyéb megállapodás nincs a két fél között.