2499 talált cikk a munkavégzés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati fenntartású bölcsődében egy kisgyermeknevelő a közalkalmazotti jogviszonya mellett érvényesítette a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes öregségi nyugdíját. Ehhez természetesen a munkáltató hozzájárult. A közalkalmazotti jogviszonya tehát nem szűnt meg, folyamatosan határozatlan idejű jogviszonyban áll. Meddig köteles a munkáltató foglalkoztatni a nyugdíjas közalkalmazottat? Módosítani kell-e a határozatlan idejű kinevezését határozott idejűre azért, mert nyugdíjas lett? Milyen módon lehet megszüntetni a nyugdíjas közalkalmazott jogviszonyát? Módosítható-e a kinevezése határozatlanról határozottra, és ha igen, milyen módon?

Kérdés: A munkaszerződések új mintáinak készítése során felmerült ötletként, hogy a bérpótlékok tételes elszámolása helyett átalányt állapítsunk meg. Hogyan kell annak mértékét meghatározni? Van minimális összeg, amelyet ki kell kötni? Mi történik, ha a tételes elszámolás (lényegesen) magasabb összeget adna egy adott időszakban, mint a havi átalány?

Kérdés: Megilleti-e jubileumi jutalom a munkavállalót, ha felmondási idő munkavégzés alóli mentesülésének ideje alatt következik be a jogosító idő? 2020. január 1. napján lépett hatályba az Szkt. A 127. § (5) bekezdése alapján a munkáltató 2020. július 1-jével a Kjt. hatálya alól az Mt. hatálya alá került, így a foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva munkaviszonnyá alakult át. A munkáltató 2020. július 1-jével kezdődően munkaviszony keretein belül biztosította a továbbfoglalkoztatást. Az erről szóló iratban a munkáltató tájékoztatta a munkavállalókat arról, hogy a munkáltatónál történő továbbfoglalkoztatásához hozzájárul, jubileumi jutalomra való jogosultsága a korábbi feltételekkel változatlanul fennáll, és arra a munkáltató köteles megállapodást kötni. Ezt a jogot az Szkt. 125. §-ának (5) bekezdése is biztosítja. A munkáltató átszervezés miatt felmondott a munkavállalónak. A felmondási idő munkavégzés alóli mentesítésének ideje alatt a munkavállaló jogosulttá válik a huszonöt éves jubileumi jutalomra. A munkáltató köteles-e kifizetni a jubileumi jutalmat akkor is, ha nem kötött megállapodást annak kifizetéséről a munkavállalóval?

Kérdés: A munkáltatói jogkör gyakorlója a Kttv. 227. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkáltatói jogkörében eljárva a Kttv. 48. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján – tekintettel arra, hogy a Kttv. 48. §-ának (4) és (6) bekezdéseiben meghatározott feltételek együttesen fennállnak – egy vezető köztisztviselő munkakörét megváltoztatta és a kinevezését módosította. A vezető – élve a Kttv. 48. §-ának (7) bekezdése által biztosított lehetőséggel – kérte a felmentését. Betölthető-e a felmentési idő alatt az adott vezetői pozíció más köztisztviselővel (kinevezhető-e a kiválasztott), azaz az adott szakterületnek lehet-e főosztályvezetője már a felmentési idő alatt is más (pl. főmérnök, főépítész, jogi főosztályvezető stb.)? Hiszen ilyen munkakörből csak egy van egy időben egy adott hivatalban, ugyanakkor a kinevezésmódosítás közlésével a köztisztviselő vezetői pozíciója megszűnik, csupán a felmentési időre járó illetménye és a végkielégítése szempontjából releváns a korábbi vezetői megbízatása.

Kérdés: Egy új szabályzatunkban lehetővé tennénk, hogy az irodai munkatársak hetente egy napot otthonról dolgozzanak. Ez a munkáltató engedélye alapján történne, eseti jelleggel. Ezt kötelező-e, illetve, ha nem, akkor érdemes-e távmunkának minősíteni? Szükséges-e a heti egy otthoni munkanaphoz a munkavállaló beleegyezése?

Kérdés: A Kttv. 96. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel elrendelhető-e rendkívüli munkavégzés, ha a munkavégzés helyszíne nem a munkahelyen van? Esetleg ez már kiküldetésnek minősül?

Kérdés: Egy pedagógus november 1-jétől nyugdíjas lesz, viszont nem fogadta el 2023. szeptember 29-éig a köznevelési foglalkoztatotti státuszt, ezért októberben a felmentését tölti, valamint ki kell fizetni neki a ledolgozott idő szerinti végkielégítést. Ebben az esetben, ha munkaviszonyt nem létesít, hanem óraadóként megbízási szerződéssel tovább dolgozik, vissza kell neki fizetni az időarányos végkielégítést?

Kérdés: Cégünk (A cég) székhelyén egy másik cég (B cég) gépét tároljuk. B cég egy munkavállalóját dolgoztatja ezen a gépen. B cégnek ezen a címen nincs bejelentett telephelye. Hogyan dolgozhat munkaügyileg rendezetten B cég alkalmazottja A cég székhelyén? A dolgozónak A céggel nincs semmiféle szerződése. Milyen dokumentumok szükségesek ahhoz, hogy egyáltalán bejöhessen a cég területére, és ott munkát végezhessen?

Kérdés: A Covid–19-járvány idején a hordozható laptop mellett több monitor kihelyezésre került a munkavállalókhoz, hogy az egészségügyi okokra hivatkozók otthoni munkavégzése is biztosított legyen. Amikor bármely okból megszűnik egy munkavállaló munkaviszonya, az eszközöket vissza kell szolgáltatnia. Ha ezt nem teszi meg, kiszámlázzuk. Mi a teendő, ha nem fizeti ki? Ahhoz, hogy a munkavállalótól levonásra kerüljön bármilyen összeg, hozzá kell járuljon. A munkavállalónak pontosan meg kell adjuk, hogy milyen összeghez kell hozzájáruljon, hogy az levonásra kerüljön? A munkaügyi szabályzatba nem tehetjük bele, hogy munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén az el nem számolt vagyontárgyak értéke levonásra kerül a munkabérből, és ezt elfogadtatjuk egyénenként? Nem a könyv szerinti értékről van szó, hanem arról, ha valaki "lelép" a céges monitorral vagy bármilyen eszközzel, azt újra meg kell venni, ezzel többletterhet ró a cégre. Az IT-leltár úgy működik, hogy e-learning felületen keresztül kapunk egy listát azokról az eszközökről, amelyek a nevünkön vannak. Ha ezt rendben találjuk, akkor elfogadjuk, és ez az elfogadó nyilatkozat "megy vissza" online. Felvetődött, hogy ezen is feltüntethetnénk a fentebb javasolt munkabérből való levonásra irányadó szöveget. A probléma azonban az, hogy ezen a listán nincs feltüntetve az eszközök értéke, csak azok neve és mennyisége. Az az álláspont, hogy az értéket mindenképpen közölni kell, de vajon mi legyen rajta? Egyenként mindent piaci értéken beárazni képtelenség, illetve nem jó megoldás. A beszerzési ár még adott, mivel az a listán fel van tüntetve, ám az is lehet, hogy az már idejétmúlt. Az sem jöhet szóba, hogy a meglévő munkaszerződésekbe beleírják ezt a szöveget, legfeljebb az újonnan kötöttekbe lehetne ezt felvezetni, de ott is fel kellene tüntetni az értéket. Miért kell meghatározni a pontos értéket? Hogyan lehet ezeket megelőzni, vagy egyáltalán felhívni a figyelmüket a munkavállalóknak arra, hogy felelősséggel tartoznak?

Kérdés: 2019. augusztustól alkalmazunk óvodapedagógus munkakörben egy dolgozót. 2021. november 21-étől betegszabadságon, majd tartós táppénzen volt 2022. december 3-áig. 2022. december 4-étől rokkantsági ellátást állapítottak meg neki. 2022. december 4-étől pénzbeli ellátás nélkül mind a mai napig keresőképtelen. Sajnos nem várható, hogy keresőképes lesz. Szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyát, hogyan lehetséges ez? Mikor jár jobban a dolgozó, ha ő mond fel, vagy ha a munkáltató mond fel neki? Esetleg, ha nem fogadta volna el a "státusztörvényt"? Jár-e neki távolléti díj a felmondás idejére, és hány havi végkielégítés illeti meg? A pénzbeli ellátás nélküli keresőképtelenség idejére jár-e neki szabadság?