2499 talált cikk a munkavégzés kifejezésre

Kérdés: Munkavállalónk 2024. január 1-je óta keresőképtelen állományban van. Utolsó betegpapírja a keresőképtelen állapotról május 28-ig szól. Azóta hitegetett, de kiderült, hogy orvosnál nem járt, a betegállományt május 29-től nem tudja igazolni. Amellett, hogy a keresőképtelenségről igazolást nem adott le, munkahelyén többszöri írásos felszólításra sem jelent meg, ezért a mai napon azonnali hatályú felmondást küldtünk el részére postai úton. A május 29-től eltelt időt munkajogi szempontból minek kell tekintenünk? Keresőképtelen időszaknak – bár erről igazolást nem kaptunk –, vagy igazolatlan távollétnek? Mindez a munkaviszony megszűnésének napjáig számítandó szabadság szempontjából fontos. Az Mt. szerint ugyanis a keresőképtelenség időszakára jár szabadság, de az igazolatlan távollét időszakára – álláspontom szerint – nem. Helyesen gondolom?

Kérdés: Az Mt. 263. §-a értelmében a munkáltató és az üzemi tanács közösen dönt a jóléti célú pénzeszközök felhasználása tekintetében. Mit kell érteni a jóléti célú pénzeszközök alatt?

Kérdés: Köztisztviselőnk felmentési idejét tölti 2024. augusztus 17-től. A 2024. augusztus 3-i munkanap számunkra szabadság vagy munkában töltött nap lehetett választásunk szerint. Az említett köztisztviselőre is ugyanez vonatkozik ebben az esetben az augusztus 3-i munkanap tekintetében?

Kérdés: Egy munkáltatónál megbízási szerződéssel foglalkoztatott személynek kötelező-e részt venni munkaalkalmassági vizsgálaton akár rövidebb, pl. 2 hét, vagy hosszabb időre történő foglalkoztatás esetén?

Kérdés: Közalkalmazottunk nyugdíjba vonult 2024. 05. 22-től. 2023. 12. 11-től 2024. 01. 22-ig szabadságát, majd 2024. 01. 23-tól 2024. 05. 21-ig felmentési idejét töltötte. Munkavégzését kiküldetési rendelvény alapján sajátgépjármű-használattal végezte. 2024. 06. 26-tól folyamatosan keresi intézményünket. Első levelében kifogásolta, hogy nem kapta meg a május havi jövedelmét, melyre válaszul tájékoztattuk, hogy május hónapban hóközi kifizetésként megkapta a járandóságát, valamint a szabadságmegváltást is. Következő levelében tájékoztatott, hogy véleménye szerint számszaki hibát tartalmaz a számfejtés (a Magyar Államkincsár készíti a számfejtést). Kértük, hogy tájékoztasson az általa vélt számszaki hibáról, hogy az Államkincstárral együtt kivizsgálhassuk a problémát. Eddig erre válasz nem érkezett. 2024. 07. 15-én ismét jelentkezett, kéri a 2023. 10. és 11. havi km-elszámolás kifizetését, melyet kiküldetési rendelvény alapján fizetünk a dolgozóknak. Válaszunkban kértük, hogy tájékoztasson arról, mikor adta le intézményünknek a kiküldetési rendelvényt. Intézményünk területén nem fellelhető az általa állítólag leadott kiküldetési rendelvény másolati példánya. 2024. 07. 18-án ismét kifogással élt, hogy az iratanyag átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmazza a kiküldetési rendelvényt is. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv csak a munkaköréhez tartozó iratanyag átadását, valamint tárgyi eszközt tartalmaz. A jegyzőkönyv, valamint az 2023. évi M30-as igazolás is postai úton (ajánlott küldeményként) lett kiküldve részére, mivel nem jött be aláírni a dokumentumot. Továbbá tájékoztatott, hogy feljelentést tesz a NAIH felé, hogy az általunk használt e-mail-címet arra jogosulatlan személyek is láthatják. Megjegyezzük, hogy a kifogásolt e-mail-címet jogosulatlan személyek nem látják, hiszen ez intézményünk hivatalos levelezési címe, és ő is ezen küldte a leveleit. Miután intézményünktől teljesen leszámolt május hónapban, meddig kötelessége az intézményvezető asszonynak válaszolni ezekre az e-mailekre, melynek – véleményünk szerint – valóságtartalma nincs?

Kérdés: Lakatos és hegesztő munkakörökben a munkáltató alkalmazhat-e szakirányú végzettséggel nem rendelkező munkavállalókat (természetesen a garantált bérminimum megfizetése mellett)? Elegendő-e a munkáltató nyilatkozata, amelyben a végzettségtől való eltekintésről nyilatkozik, és így alkalmazza a munkavállalókat az említett munkakörökben?

Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselők besorolásánál figyelembe kell-e venni az egy-egy napokra szóló egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyt?

Kérdés: A munkavállalót hányszor kell felszólítani, hogy igazolja keresőképtelenségét, mielőtt a munkáltató a felmondás mellett dönt?

Kérdés: Az ügyvédi munkavégzés kapcsán felmerülő átminősítésre vonatkozólag szeretnénk álláspontjukat megismerni. Adott egy egyéni ügyvéd vagy egytagú ügyvédi iroda ügyvédje, aki/amely egy másik ügyvédi iroda számára megbízási szerződés keretében végez ügyvédi tevékenységet, és szolgálja ki ezzel a megbízó ügyvédi iroda ügyfeleit. Az egyéni ügyvéd/egytagú ügyvédi iroda ügyvédje az érintett tevékenysége során használja az irodának az eszközeit és a telephelyét, és szervezetileg is illeszkedik ebbe az irodába. Felmerülhet-e az átminősítés lehetősége a fent említett esetben, tekintettel az Üttv. speciális rendelkezéseire [Üttv. 23. §, illetve annak kommentárja, 27. §]? Értjük ez alatt azt, hogy az egyéni ügyvéd, illetve az egytagú ügyvédi iroda ügyvédje átminősíthető-e alkalmazott ügyvéddé, ezzel létrehozva az Mt. szerinti munkaviszonyt?

Kérdés: Ha a munkavállalót nem a munkáltató, hanem jogszabály kötelezi valamilyen képzés, továbbképzés elvégzésére, ebben az esetben kell-e tanulmányi szerződést kötni?