2525 talált cikk a munkavégzés kifejezésre

Kérdés: 6 hónapos munkaidőkeretet tervezünk bevezetni. Jól gondoljuk, hogy a 6 hónapon belül 3 hónapig folyamatosan 12 órás munkaidő-beosztást rendelhetünk el, ha majd a következő 3 hónapban azt korrigáljuk? Mi van akkor, ha a munka­vállalónk az első 3 hónapon belül elmegy, és így pluszban vannak az órái? Kötelesek vagyunk a túlórákat kifizetni?

Kérdés: A munkavállaló szabadságát órákban tartjuk nyilván. Mennyi (hány nap, hány óra) szabadság jár napi 4, 6 vagy 12 órás foglalkoztatás esetén? Mindegyiküknél egy nap szabadság 8 órának számít?

Kérdés: Egyik kormánytisztviselőnk július 8-a óta nem jelent meg a munkahelyén, nem válaszol semmilyen megkeresésünkre, és semmivel nem indokolta meg távollétét. Megindítottuk az ügy kivizsgálását, de tudni szeretnénk, hogy addig is kötelesek vagyunk-e illetményt fizetni részére, mert az igazolatlan távollétre konkrét rendelkezést nem találtunk a Kttv.-ben. Egyelőre nem fizettünk illetményt. Jogszerűen jártunk el?

Kérdés: A munkáltatóm rovarirtó forgalmazással foglalkozott. Múlt hónapban azonban arról tájékoztatott, hogy a készletet eladta egy másik cégnek, aki folytatni fogja a tevékenységét. Az új cég átvette az összes munkavállalót is. Mindannyian ugyanazt csináljuk, mint korábban, szerencsére az ügyfélkör is megmaradt. A munkavégzés helye azonban megváltozott, az új telephely 30 km-rel messzebb van a lakásomtól, és elég rossz a közlekedése. Keresni szeretnék egy új munkahelyet, mert az ingázás miatt alig marad idő a családomra, viszont felmondani nem szeretnék, hiszen már 12 éve fennáll a munkaviszonyom, és elesnék a végkielégítéstől. Van egyéb lehetőségem a munkaviszony megszüntetésére úgy, hogy a végkielégítésemet is megkaphassam?

Kérdés: Munkavállalóinkkal szeretnénk különmeg­állapodást kötni arra, hogy a munkakörükbe tartozó feladatok mellett szükség esetén egyéb (pl. gondnoki helyettesítői) feladatokat is lássanak el, és álljanak készen akár hétvégén is, ha be kell hívnunk őket. Mindezért fix díjazást adnánk nekik havonta. Lehet-e a jogszabályok alapján ilyen megállapodást kötni?

Kérdés: Az elmúlt három évben otthon voltam két kisgyerekemmel, és jelenleg is GYED-et kapok még kb. fél évig. A munkáltatómtól a múlt hónapban levelet kaptam, amiben tájékoztatott, hogy a cég megszűnik, jogutódja nem lesz, velem pedig elszámolnak. Azt olvastam, hogy ilyen esetben úgy kell tekinteni, mintha a munkáltató felmondott volna nekem, így végkielégítést is kapnom kell, mivel már négy éve áll fenn a munkaviszonyom, és felmondási időt is fel kell számítani. A munkáltató azonban felmondási időt egyáltalán nem akar nekem fizetni. Mit tehetek, hogy megkapjam a felmondási időre járó távolléti díjat is?

Kérdés: Bérszámfejtést végzünk egy fuvarozó cégnek, és a pótlékok elszámolása során nézeteltérésünk támadt. Az eddigi gyakorlat szerint az Mt. szerint jártunk el (munkaszerződésben is erre hivatkoztak), és amennyiben a dolgozó jogosult volt a műszakpótlékra, úgy azt számoltuk el, amennyiben csak éjszakai pótlékra volt jogosult, akkor azt számoltuk el, 22-06 óra közötti munkavégzés esetén.
1. Ügyfelünk szerint a Kkt. szerint a gépjárművezetők esetében másként kell eljárni a pótlékok számítása során. Az említett törvény csak az éjszakai pótlékról rendelkezik. Kérdés ezzel kapcsolatban, hogy a munkavállalónak nem kell számfejteni műszakpótlékot akkor sem, ha egyébként jogosult lenne rá az Mt. szerint? A gépjárművezetők esetében az éjszakai pótlékot mikortól kell számfejteni?
2. A munkavállalókat háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatják. Ha szombati napon is dolgozik a munkavállaló, és ezzel együtt sem éri el a ledolgozott munkaórák száma a munkaidőkeretben előírtat, megilleti-e a rendkívüli munkavégzésért járó 100%-os pótlék, és azt minden hónap végén ki kell fizetni? Ha a szombati nap helyett következő héten szabadnapot kap, milyen mértékű pótlék illeti meg a dolgozót?

Kérdés: A gépjárművezetők esetében elfogadha­tó-e, hogy a munkaközi szünet naponta akár 2-3,5 óra között van, mert a gépjárműre szerelt tachográf szerint a gépjármű ezen időszak alatt nem volt mozgásban? Például reggel 4 órakor kezd a dolgozó, 10 órakor végez, és a tachográf adatai szerint 2 óra munkaközi szünet volt. Ezt a két órát le kell (lehet) vonni a munkaidőből? Vagyis a munkaidőkeret elszámolásakor csak 4 órát számolunk el munkavégzés címén? Jelenléti ívként elfogadható-e a tachográf adataiból nyert nyilvántartás?

Kérdés: A cégnél a munkaidő hétfőtől csütörtökig 7.00-től 15.50-ig, pénteken 7.00-től 13.20-ig tart, mely tartalmazza a munkaközi szünetet is. A szabadság nyilvántartása napokban történik. Ez a munkaidő-beosztás egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak minősül?

Kérdés: Amennyiben a 2052-es kérdés szerinti esetben a munkavállaló – munkaidőkeret alkalmazása nélkül – egy adott hónapban egy pénteki napon szabadságra megy, abban az esetben, az adott hónapra vonatkozó jelenléti íven, az egy nap szabadság figyelembevételével, a ledolgozott munkaidő az adott hétre vonatkozóan több lesz, mint 32 óra. Ebben az esetben a munkavállaló jogosan mehet-e el korábban pl. csütörtöki napon, és ezt a jelenléti íven vezeti, vagy nem jár a munkavállaló részére kedvezmény, tekintve hogy a szabadság nyilvántartása napokban történik? Ebben az esetben figyelembe kell venni a munkavállaló többletóráit, és ki kellene fizetni túlóraként? Vagy kötelező a munkáltató számára a szabadság órákban történő nyilvántartása fenti munkaidő alkalmazása esetén? Ha a munkáltató a munkaidő-beosztásra vonatkozóan havi munkaidőkeretet alkalmaz, szükséges a szabadság órákban történő nyilvántartása? Mivel egy fentihez hasonló pénteki napi szabadság esetén azért, hogy az adott hónapra túlóra ne kerüljön elszámolásra, szükséges és lehetséges a jelenléti íven is vezetni egy adott másik (pl. csütörtöki munkanapra), rövidebb napi munkaidőt? Ha a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz, kötelező a szabadságok órákban történő nyilvántartása?