4107 cikk rendezése:
3711. cikk / 4107 Átirányítás – sztrájk esetén
Kérdés: Megtehetjük-e azt, hogy amennyiben a munkavállalók egy része sztrájkol, a sztrájkban részt nem vevőket arra kötelezzük, hogy az eredeti munkakörükbe nem tartozó feladatokat is ellássanak?
3712. cikk / 4107 Betegszabadság vagy állásidő?
Kérdés: A válság miatt a termelésünket csökkentettük, egyes dolgozóinkat állásidőre küldtük. Ha valamelyikük megbetegszik, kell-e tovább folyósítani az állásidőre járó személyi alapbért?
3713. cikk / 4107 Munkaerő-kölcsönzés – munkaszerződés határozott időre
Kérdés: A munkavállalónkkal határozott időre, egy évre kötöttünk kölcsönzésre irányuló szerződést. Problémánk, hogy nem tudjuk kölcsönbe adni, és szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyt. Ezt megtehetjük-e úgy, hogy kifizetjük neki a hátralévő időre az átlagkeresetet?
3714. cikk / 4107 Rendes szabadság – munkanapokban kell elszámolni, kiadni
Kérdés: A munkanap-áthelyezésről szóló miniszteri rendelet alapján augusztus 21-ét augusztus 29-én kellett volna ledolgozni. Cégünk ehelyett – a munkavállalók érdekeit szem előtt tartva – augusztus 14-én pénteken és augusztus 28-án pénteken oly módon dolgoztatta le ezt a napot, hogy a napi 8 órás munkaidő helyett napi 12 óra munkavégzést (8 + 4 óra) rendelt el ezen a két pénteken. Azon munkavállalók részére, akik a két pénteki nap közül csak az egyik napon voltak szabadságon, másfél nap szabadságot számoltunk el, akik viszont mindkét napon szabadságon voltak, részükre plusz egy munkanap szabadságot számoltuk el. Helyes az eljárásunk?
3715. cikk / 4107 Munkaközi szünet – a kiadás kérdései
Kérdés: A 473. kérdésre írt válaszban olvastuk, hogy jogszerűen nem utasíthatjuk a munkavállalóinkat arra, hogy ne hagyják el a munkahelyüket a munkaközi szünetben. Cégünk üzemi étkezdét működtet. Ebben az esetben sem utasíthatjuk a munkavállalóinkat arra, hogy ne hagyják el a munkahelyüket, és étkezzenek az üzemi étkezdén? Hogyan járjuk el a készenléti jellegű munkavállalóink munkaközi szünetének kiadása során?
3716. cikk / 4107 Egyenlő bánásmód – a jogviszony megszüntetésekor
Kérdés: Tavasszal közszolgálati jogviszonyt létesítettem határozott időre, hat hónapos próbaidővel. Miután nyár közepén bejelentettem a kirendeltségvezetőmnek, hogy várandós vagyok, megromlott a munkahelyi légkör, és többé nem kaptam érdemi munkát. Október 1-jétől a próbaidő alatt megszüntették a közszolgálati jogviszonyomat. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a Ktv. szerint a próbaidő alatt a közszolgálati jogviszonyt indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti a munkáltató, mégis úgy érzem, hogy jogszerűtlenül jártak el velem szemben. Érdemes eljárást kezdeményeznem?
3717. cikk / 4107 Vagyoni biztosíték belföldre irányuló szolgáltatásnál
Kérdés: Cégünk tevékenységi körét ősztől ki szeretnénk bővíteni a munkaerő-kölcsönzési és magán-munkaközvetítői tevékenységekkel. Terveink szerint kizárólag belföldre irányulóan végeznénk az említett tevékenységeket. Szükséges-e cégünk hatósági nyilvántartásba vételéhez ilyenkor a vagyoni biztosíték letétele? Ha igen, a két tevékenységért együttesen kell letétbe helyezni a vagyoni biztosítékot?
3718. cikk / 4107 Rehabilitációs hozzájárulás I.
Kérdés: Cégünknél a munkavállalói létszám meghaladja a húsz főt. Figyelembe kell-e venni a rehabilitációs hozzájárulás fizetése szempontjából, ha a munkavállaló munkaképességének csökkenése legfeljebb 40%-os, azaz nem éri el a megváltozott munkaképességű munkavállaló fogalmára a külön kormányrendeletben meghatározott mértéket?
3719. cikk / 4107 Rehabilitációs hozzájárulás II.
Kérdés: Az alábbi foglalkoztatotti létszámadatok esetén van-e (és mennyi) rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség? Mi a számolás és kerekítés helyes módja? Azonos módon kell-e kerekíteni a létszámot és a megváltozott munkaképességű dolgozók létszámát, illetve jogos-e az az álláspont, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozóknál főre kell számolni, és nem kell figyelembe venni, hogy ezek a dolgozók nem teljes munkaidőben dolgoznak? 1. vállalkozás: 20,6 létszám, nincs megváltozott munkaképességű dolgozó. 2. vállalkozás: 21,25 fő, 0,75 fő megváltozott munkaképességű. 3. vállalkozás: 20,8 fő, 0,75 fő megváltozott munkaképességű. 4. vállalkozás: 20,4 fő, nincs megváltozott munkaképességű dolgozó.
3720. cikk / 4107 Felmentési időre járó díjazás
Kérdés: A felmentési idő alatt az ünnepnapra (munkaszüneti napra) járó díjazás tekintetében az átlagkereset vagy a távolléti díj az irányadó?
