Bérkorrekció keresőképtelenséget követően

Kérdés: A gyárszintű béremelés időszakában az adott munkavállaló már 5. hónapja táppénz miatt van távol, és még hosszú, bizonytalan ideig nem is fog tudni munkába állni. Részére is köteles a munkáltató a bért megemelni a többi munkavállalóval együtt, vagy elég akkor rendeznie a bérét, amikor a keresőképessége megállapításra kerül?
Részlet a válaszából: […] ...is fontos kiemelni, hogy a munkáltató – egyes, törvényi kivételektől eltekintve – nem köteles a munkavállaló bérét emelni akkor sem, ha más munkavállalókét megemeli. Az egyik törvényi kivétel, hogy a munkáltató egyes fizetés nélküli szabadságok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Bérkorrekció minimálbér emelésével

Kérdés: Többévnyi hosszú távollét megszűnését követően a bérrendezés során a munkáltató köteles-e figyelni, hogy a munkavállaló bére az adott év átlagos éves béremelése után eléri-e az adott év során meghatározott minimálbért/garantált bérminimumot? Ha nem éri el, akkor arra a szintre kell emelnie, majd a következő éves béremelés mértékével számoljon tovább? Vagy elegendő-e a visszatérés tényleges évében a gyári átlagos béremelések megadása után figyelni, hogy az adott bér a minimálbért/garantált bérminimumot eléri-e?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli szabadságok – ennek tekintjük a kérdés szerinti többévnyi hosszú távollétet – megszűnését követően ajánlatot tesz a munkavállaló számára a munkabér módosítására. Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Munkaszüneti napi pótlék húsvét- vagy pünkösdvasárnapon

Kérdés: Rendeltetése folytán az év minden napján működő (kivétel karácsony első és második napja, illetve november 1. és december 24. délutánja) gyógy- és strandfürdő uszodamesterei 12 órás beosztásban dolgoznak. Két 12 órás munkanapot két pihenőnap követ. Az alapbérén felül jár-e 100%-os ünnepnapi pótlék a rendes munkaidőben beosztott és munkát végző uszodamesternek húsvét-, illetve pünkösdvasárnapon, annak ellenére, hogy az Mt. 102. §-ának (1) bekezdése nem sorolja fel munkaszüneti napként ezeket a napokat?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék illeti meg. Ez a bérpótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén is [Mt. 140. § (2)–(3) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Vezetői „szék” elfoglalása és a próbaidő

Kérdés: Óvodavezetői, illetve konyhavezetői (intézményvezető, főigazgatói) pályázat került kiírásra. Ha a pályáztatás eredményes/érvényes, kötelező-e azonnal az új munkavállalókat intézményvezető, főigazgatói minőségben alkalmazni, vagy elég a 3 hónapos próbaidő letelte után, ha addig az intézményvezető személye megoldott? (A vezetői feladatokat a főigazgatóhelyettes, illetve az intézményvezető-helyettes látja el jelenleg is.) A kérdés azért merül fel, mert önkormányzati fenntartású mindkét intézmény, így a törzskönyvi nyilvántartásban (pl. a NAV-nál, a banknál), illetve a felügyeleti szerveknél azonnal át kell vezetni a változásokat, ha a vezető személye változik. De ha a munkavállalónak nem felel meg a munka, vagy a fenntartó nincs megelégedve a próbaidő alatt, akkor bármelyik fél felmondhatja a szerződést, és a felügyeleti szerveknél újra kell kezdeni a változások bejelentését.
Részlet a válaszából: […] A kérdésből az tűnik ki, hogy „visszafelé gondolkodnak”, egy adminisztrációs lépés miatt merül fel az anyagi, jogi szabályok alkalmazásának kérdése. Az egyértelmű, hogy az említett nyilvántartásokban attól az időponttól kell átvezetni a változást, amikortól az új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Szakszervezet jogköre csoportos létszámcsökkentés esetén

Kérdés: Az Mt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltató, ha csoportos létszámcsökkentés végrehajtását tervezi, az üzemi tanáccsal tárgyalni köteles. A szakszervezet irányába ilyen jellegű kötelezettséget nem ír elő a törvény. Ez azt jelenti, hogy a szakszervezet nem tudhat erről? Van olyan ügyfelünk, ahol a szakszervezeti tag munkavállaló az üzemi tanácsnak is tagja, ilyen esetben őt titoktartási kötelezettség terheli a szakszervezet irányában, ha tudomást szerez üzemi tanácsi tag minőségében a tervezett létszámcsökkentésről? Van esetleg módja arra a szakszervezetnek, hogy a kollektív szerződésben magának tájékoztatási és/vagy véleményezési jogkört vívjon ki?
Részlet a válaszából: […] ...azt, hogy a szakszervezet ne lenne jogosult hasonló jogokkal élni. A törvény szerint ugyanis a szakszervezet a munkáltatótól bármely, a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos kérdésben tájékoztatást kérhet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

További munkaviszony létesítése a felmondási idő alatt

Kérdés: A munkáltató az egyik munkavállalójával – létszámleépítés miatt – közös megegyezéssel kívánja megszüntetni a munkaviszonyt. A munkavállaló ezt nem fogadja el, amelynek következtében a munkáltató felmond harmincnapos felmondási idővel, azzal, hogy korlátozás nélkül felmenti erre az időszakra a munkavállalót a munkavégzés alól. A munkavállaló, tekintettel arra, hogy a munkavégzés alól a munkáltató a teljes felmondási időre felmenti, minden további korlátozás nélkül létesíthet-e más munkáltatóval munkaviszonyt?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató megteheti, hogy a munkavállalót ne csak a felmondási idő felére [Mt. 70. §], hanem annak egészére mentse fel a munkavégzési kötelezettsége alól. Nincs akadálya annak sem, hogy a munkavállaló már a munkavégzés alóli felmentésének ideje alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

GYES-ről visszatérő szülő újbóli foglalkoztatása

Kérdés: Gyermekgondozási szabadságról visszatérő anyuka részére a munkáltatónak milyen határidőn belül kell választ adnia arra, hogy tudja-e majd foglalkoztatni vagy nem? Meddig húzhatja az időt, hogy információt adjon a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg [Mt. 133. § (2) bek.]. A munkáltató tehát nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Színházigazgató – két szerepben

Kérdés: Önkormányzati fenntartású költségvetési szervként működő színház igazgatói munkakörére pályázat útján kiválasztott személy rendelkezik egy heti 40 órás oktatói munkakörre létesített munkaviszonnyal. Az igazgató az önkormányzati intézményben is heti 40 órás munkaviszonyban kerül foglalkoztatásra. Fenntartható-e az igazgató két 40 órás, ún. főállása, amennyiben mindkét munkáltató hozzájárul a másik jogviszony fenntartásához (létesítéséhez)?
Részlet a válaszából: […] ...kizárva, hogy egy munkavállalónak egyidejűleg több munkaviszonya legyen, így elképzelhető, hogy párhuzamosan két teljes munkaidős (napi nyolcórás) munkaviszonya álljon fenn két különböző munkáltatóval. Figyelemmel kell lenni azonban az Mt. 8. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Nyugdíjas közalkalmazott felmentése – a munkáltatói költségek

Kérdés: Nyugdíjas közalkalmazottunk jogviszonyát szeretnénk megszüntetni. Munkaköre szociális gondozó és ápoló, tartós bentlakást nyújtó intézményben dolgozik, teljes munkaidőben tizenkét órás műszakban. A felmentésben milyen jogszabályokra hivatkozzunk és mennyi felmentési idővel kell számolnunk?
Részlet a válaszából: […] ...g) pont]. A megszüntetés jogcíme ebből eredően nem „felmondás”, hanem felmentés lesz (felmondással ugyanis az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalóknak lehet megszüntetni a munkaviszonyát). Az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján a közalkalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Végkielégítés és felmondási idő jogviszonyváltás esetén

Kérdés: Kollégánk 2005. augusztus 1-től 2022. június 30. napjáig az önkormányzat költségvetési szervénél dolgozott közalkalmazottként. 2022. július 1. napjától a munkáltató személyében – a Kjt. 25/A. §-a (7) bekezdésének b) pontja szerinti – változás következett be, mivel az alapító a költségvetési szerv útján ellátott közfeladatot az Áht. szerint az alapításra jogosult szerv által alapított és annak közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság utódszervezet részére adta át közfeladat-ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel. Ennek értelmében az illető közalkalmazotti jogviszonya 2022. június 30. napjával megszűnt, és a megszűnést követő nappal (2022. július 1.) – tekintettel arra, hogy továbbfoglalkoztatásához hozzájárult – az új munkáltatóval munkaviszony létesült. Munkaszerződése a következő pontot tartalmazza: „A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. A végkielégítés mértéke az Mt. 77. §-a szerint alakul a jelen munkaszerződés 1.1. pontban meghatározott jogosító jogviszonyának kezdőnapját (2005. 07. 01.) figyelembe véve.” Azok a kollégák, akik 2022. július 1. napjától az új munkáltatóval nem kötöttek munkaszerződést, a Kjt. 37. §-a (2) bekezdésének c) pontja értelmében nem váltak jogosulttá végkielégítésre. A kérdés szerinti kolléga munkaviszonyát a munkáltató 2025 augusztusában meg kívánja szüntetni. A Kjt. 25/B. §-ának (4) bekezdése értelmében az átvevő munkáltatóval létesített munkaviszonyra az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a közalkalmazottnak az átadó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el. Ebből következően a munkaviszony megszűnése esetén a felmondási idő és a végkielégítés megállapítása során a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő jogszerző időnek minősül. A Kjt. 25/B. §-ának (5) bekezdése értelmében, ha a munkaszerződés megkötésével létesített jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a közalkalmazottat felmondási idő, valamint végkielégítés illeti meg, annak mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével, a jogviszonyra irányadó szabályok alapján kell megállapítani. Ettől eltérően a felmondási időt, valamint a végkielégítés mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével, és e törvénynek az átadás napján hatályos szabályai szerint kell megállapítani, ha az a közalkalmazottra nézve kedvezőbb. A kolléga munkáltató általi felmondása esetére a Kjt. 25/B. §-ának (4) bekezdése vonatkozik, vagy a Kjt. 25/B. §-ának (5) bekezdése?
Részlet a válaszából: […] ...mértékét, ha ez a közalkalmazottra kedvezőbb [Kjt. 25/B. § (5) bek.]. Meg kell tehát vizsgálni, hogy a szóban forgó esetben a munkavállalót mennyi felmondási idő és végkielégítés illetné meg a kb. 20 éves jogviszonya alapján az egyes törvények szerint. Az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
1
2
3
4
416