Állásidő elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Háromhavi munkaidőkeretben (176 + 160 + 168 = 504 óra) a teljesítés a következő volt. Az 1. hónap: rendes beosztási óra 106, állásidő 0, betegszabadság órái 28, szabadság órái 20, összesen 154 óra. A 2. hónap: 168, 8, 0 és 16, összesen 192 óra, a 3. hónap: 166, 0, 12 és 0, összesen 178 óra. Beosztástól eltérő rendkívüli munkavégzés is volt 12, 2 és 16, összesen 30 óra (ezt a munkaidőkeretben teljesített óraszámoktól függetlenül, időarányos alapbérrel és pótlékkal az adott hó végén mindig kifizettük, és nem terheltük vele a munkaidőkeret óraszámát). A keret zárásakor hány óra lesz a munkavállalót megillető munkaidőkereten felüli munkavégzés óraszáma? 504-524 (154 + 192 + 178) = 20 óra (időarányos alapbérrel és bérpótlékkal elszámolandó) kereten felüli munkavégzés lesz záráskor, vagyis a 8 óra alapbérrel kifizetett állásidőt a munkaidőkeret teljesített részének kell tekinteni, vagy 504-516 (154 + 184 + 178) = 12 óra, vagyis a 8 óra állásidőt nem kell figyelembe venni? Melyik álláspont a jogszerű?
Részlet a válaszából: […] ...napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]. Ha a munkáltató az így meghatározott óraszámnál többet osztott be a munkavállalónak, az rendkívüli munkaidőnek minősül [Mt. 107. § b) pont]. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaszüneti nap – a beosztható munkaidő és az egy órára járó alapbér meghatározásánál

Kérdés: 2018. május hónapban 21 munkanap és két fizetett ünnep volt. Miután a benzinkúton dolgozó munkavállalók folyamatosan, éjjel-nappal dolgoznak, az osztószámuk és a "kötelező" óraszámuk 23 nap, 184 óra. Eddig így számoltuk el. Ám az egyik munkavállaló szerint 21 nap alapján kell náluk is a "kötelező" órát megállapítani (168 óra). Ami a fölött van, az a túlóra. Fizetett ünnepi munkavégzésre megkapják a bérüket, plusz még 100% pótlékot. Egy példa: ledolgozott 192 órát, amelyre megkapja a bérét, és a kötelező és a ledolgozott óra különbözetére megkapja a túlórát, 50%-os mértékben. Ezenfelül 100%-os pótlékot az ünnepekre. Hogyan járunk el helyesen?
Részlet a válaszából: […] ...kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]. A kérdés szerinti hónapban ezért a beosztható ("kötelező") óraszám 21 x 8 óra, azaz 168 óra. Ha a munkavállaló ennél több órára volt beosztva az adott hónapban, azt munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidőként kell elszámolni [Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Munkabérelemek téves megjelölése a bérjegyzékben

Kérdés: Munkaviszonyom megszüntetésével összefüggő perben szembesültem azzal a ténnyel, hogy a munkáltatóm a túlmunkadíj, a különféle pótlékok és a teljesítménybér egy részét jutalomként tüntette fel bérlapon, és ezen a jogcímen fizette ki részemre. Követelhetem-e ezen összegek munkabérként történő megfizetését a perben?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adnia. Ennek a tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja [Mt. 155. § (2)–(3) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.
Kapcsolódó címkék:    

Munkabér kifizetéséről adott igazolás tartalma

Kérdés: A "kifizetendő" levezetését a számfejtő lapon mi szabályozza? Ha van például bérkifizetés banki utalással és készpénzes kifizetéssel is egy elszámolási hónapban, akkor az utalást és a fennmaradó összeget a "kifizetendő" rovatban kell részletezni? Vagyis, a teljes nettó jövedelem a banki utalás és a készpénzes kifizetés összege, ahol a kifizetendő a készpénzes bérkifizetést jelenti?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. nem ismeri a "kifizetendő" kifejezést a bérelszámolással összefüggésben. A munkáltatót terhelő kötelezettség, hogy a munkavállaló számára a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást adjon....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.
Kapcsolódó címkék:      

Elévült jubileumi jutalom

Kérdés: Kolléganőm nem kapta meg a 25 éves jubileumi jutalmát, amely ezelőtt 5 évvel járt volna. Ez akkor derült ki, amikor a 30 éves jubileumi jutalom kifizetésére került sor. Munkáltatójához fordult, aki válaszában elutasította ez irányú kérését, mivel szerinte lejárt a 25 éves jubileumi jutalommal kapcsolatos hároméves elévülési idő. (Kolléganőm jelenleg is dolgozik, viszont januárban a nők 40 éves kedvezményével kíván nyugdíjba vonulni.) A munkáltató valóban jogszerűen jár-e el akkor, ha nem fizeti ki kolléganőmnek az elmaradt jubileumi jutalmat?
Részlet a válaszából: […] ...igény három év alatt évül el, a (4) bekezdés kimondja, az elévülésre egyebekben a polgári jogi szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a munkavállaló igényének érvényesítésével kapcsolatos elévülési időt a felek nem rövidíthetik le. Az említett polgári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.
Kapcsolódó címkék:  

Gyakorlati képzés a munkáltatónál

Kérdés: Ha többen is beiratkozunk a cégnél a hegesztői eljárások elsajátítása érdekében a bizonyítvány megszerzése céljából esti tagozatos iskolába, ami előrelendítheti a munkával kapcsolatos ismereteinket, és a munkáltató vállalja azt, hogy a gyakorlati oktatást a cégnél elvégezhetjük, jár-e neki valamilyen hozzájárulás vagy kedvezmény ezért?
Részlet a válaszából: […] ...bek.].Az előzőeken túlmenően, a munkáltató szakképzési hozzájárulás fizetésére köteles az Szht. alapján. Ha a munkáltató azonban munkavállalóinak a szervezetétől elkülönült, engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Szabadság kiadása túlóraként

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 167-es számában a 3324. számú kérdésemben nem a szabadidőt, hanem a rendes évi szabadságot kérdeztem. ("A Kjt. szerint lehet-e a munkáltatónak túlóra terhére szabadságot kiírni?") Nem vagyok jogász, de véleményem szerint a rendes évi szabadság a dolgozó pihenését, regenerálódását szolgálja. A havi munkaidő (folyamatos munkarend) ledolgozása mellett a szabadság kiadását, még ha túlórában fizetik is, igazságtalannak érzem. Például, a munkaidő mértéke napi nyolc óra. Ezt folyamatos műszakban 24 vagy 12 órában teljesítjük. Március hónapban ledolgoztam a havi munkaidőmet, és kiírtak két munkanap szabadságot, amit előre tervezett túlórában kifizettek. Azaz ledolgoztam 176 munkaórát, ezenfelül két munkanap szabadságot kiírtak, amit 2x8 óra túlórában elszámoltak.
Részlet a válaszából: […] ...eljárás jogellenes. A szabadság rendeltetéséből következik, hogy azt elsősorban természetben kell kiadni úgy, hogy az ténylegesen a munkavállaló pihenését, regenerálódását szolgálja. Nyilvánvalóan nem felel meg ennek a rendeltetésnek, ha a munkáltató csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Pihenőnapok: elmaradt kiadás és késedelmes bérfizetés

Kérdés: Munkaszerződésem megszakítás nélküli egyenlőtlen munkaidőre szól, napi nyolc órára. Nemrég kezdtünk el a munkáltatónál dolgozni. Az első napon közölték, hogy kéthetente van fizetés, és hogy kapunk munkabérelőleget. Másnap reggel tesztírás volt, amelyen megfeleltünk. Következő naptól 16 napot dolgoztunk folyamatosan, megszakítás nélkül. Jeleztük, hogy szeretnénk pihenőnapot, de vagy az volt a válasz, hogy a nagyfőnök nem engedi a pihenőt, vagy az, hogy 10-20 ezer levonás mellett lehetséges csak. Szeretném tudni, hogy jogosultak vagyunk-e a pihenőnapok kifizettetésére? Még a munkabérünket is csak többszöri telefonálgatásra és háromszori nekifutásra utalták el.
Részlet a válaszából: […] ...törvény szerint, a munkavállalót hetenként két pihenőnap, vagy ehelyett legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg. A heti pihenőnapokat (pihenőidőt) a munkáltató jogosult egyenlőtlenül is beosztani, azt viszont nem teheti meg, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Védettség az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés alatt

Kérdés: Munkavállalónk emberi reprodukciós eljárásban vett részt, a megtermékenyített ivarsejt beültetésére irányuló kezelés azonban sikertelenül zárult, így három hónappal ezelőtt arról tájékoztatta a munkáltatói jogkör gyakorlóját, hogy a társadalombiztosítás által finanszírozott kezelése befejeződött. Sajnálatos módon ezt követően cégünk életében számos változás következett be, és átszervezést tervezünk végrehajtani, minek következtében a munkavállalónk munkaviszonyát is felmondással kívánjuk megszüntetni. A felmondásnak nincs köze az emberi reprodukciós eljáráshoz, a munkavállalóinkat a legmesszemenőbb módon eddig is támogattuk ebben a tekintetben. Jogellenes lehet-e a felmondási védelemre tekintettel a felmondásunk, ha a munkavállaló a jövőben esetleg ismét kezelés alá kívánja vetni magát?
Részlet a válaszából: […] ...az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt. A munkavállaló e körülményre akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót tájékoztatta [Mt. 65. § (5) bek.]. Mivel a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Képernyő előtti munka – az üzemorvosi vizsgálat elmaradásának következménye

Kérdés: Amennyiben a munkáltató éveken keresztül elmulasztja az üzemorvosi vizsgálat elvégeztetését, és a munkavállaló a képernyő előtti munkavégzés miatt a látásának romlását állítja, akkor felelhet ezért a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogya) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.
1
168
169
170
430