Azonnali hatályú felmondás igazolatlan távolléttel indokolva

Kérdés: Munkavállalónk több hónapja táppénzes állományban volt, de egy hónapja az orvosi igazolása értelmében keresőképessé nyilvánították. Miután nem jelent meg munkavégzés céljából, felszólítottuk, jöjjön be dolgozni, ám ő kifejezetten megtagadta a munkavégzést. Tekintettel arra, hogy a felhívás szerinti napon igazolatlanul távol maradt, és azóta sem jelent meg, azonnali hatállyal megszüntettük a munkaviszonyát, mivel nem tett eleget rendelkezésre állási, munkavégzési kötelezettségének, és a tájékoztatási kötelezettségét sem teljesítette. Most perrel fenyegetőzik, ezért szeretnénk megkérdezni: mennyi esélye van a bíróságon?
Részlet a válaszából: […] Azt, hogy egy adott ügyben hogyan alakul a munkaügyi per kimenetele, illetve a pernyertesség-pervesztés esélyei milyenek, az eset valamennyi körülményének ismerete hiányában nem áll módunkban megítélni, ugyanakkor a leírt tényállás alapján arra lehet következtetni, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Másodfokú munkaköri alkalmassági vélemény közlése

Kérdés: Másodfokú alkalmassági eredményét mikor tudom meg, ha a szakorvosi véleményt postán juttatják el a másodfokú foglalkozás-egészségügyi orvosnak?
Részlet a válaszából: […] A munkaköri alkalmassági vizsgálat lényege annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent, és annak képes-e megfelelni. A szakmai alkalmassági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Önkormányzati munkaügyi pervesztés költsége – áthárítható-e a polgármesterre?

Kérdés: A város önkormányzata két munkaügyi pert veszített, aminek az összköltsége kb. 12 millió forint. A munkaügyi per oka, hogy a polgármester indokolás nélkül kirúgta az önkormányzati hivatalnál 30 éve dolgozó két szakembert. Ilyen látványos, szakmai indokkal nem alátámasztott elbocsátáskor is az önkormányzatnak kell kifizetni a költségeket, vagy az áthárítható a polgármesterre, mivel őt többen figyelmeztették arra, hogy a pert el fogja veszteni az önkormányzat?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban, a munkáltató kizárólag a Kttv. 63. § (1)–(2) bekezdése szerinti indokok valamelyikének fennállása esetén – az indok valós, világos és okszerű megjelölésével – mentheti fel a köztisztviselőt. A felmentések valóban nem jogszerűek, ha a munkáltató nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Kárenyhítési kötelezettség bizonyítása a munkaviszony jogellenes megszüntetésével kapcsolatos perben

Kérdés: A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránt indított perben a munkavállaló vagy a munkáltató köteles bizonyítani azt, hogy a munkavállaló eleget tett-e a kárenyhítési kötelezettségének az elmaradt jövedelemmel összefüggő kártérítés kapcsán?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszüntetésének jogkövetkezményeivel kapcsolatos munkaügyi perekben is irányadó az Mt. 167. §-a, melynek értelmében a munkaviszonyt jogellenesen megszüntető munkáltatónak nem kell megtérítenie az elmaradt jövedelem azon részét, amelynek tekintetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Munkaviszony helyreállítása – jogellenes munkáltatói munkaviszony-megszüntetés esetén

Kérdés: Határozatlan időre alkalmazott munkavállalónk a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránt indított munkaügyi pert. Az elsődleges kereseti követelése a munkaviszony helyreállítására irányul annak ellenére, hogy a felmondás oka átszervezés volt, melyből következően sem az a szervezeti egység, sem az a tevékenység, amelynek keretében foglalkoztattuk, már nincs meg, illetve nem kerül ellátásra. Abban a nem várt esetben, ha a közigazgatási és munkaügyi bíróság a munkavállaló keresetének ad helyt, elrendelheti-e mindezek ellenére a munkaviszony helyreállítását? Ha ugyanis erre sor kerülne, nem tudnánk foglalkoztatni, így ismételten meg kellene szüntetnünk a munkaviszonyát.
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban szükséges rögzíteni: erre vonatkozó tényállási elemek hiányában nem tudjuk megítélni, hogy a munkaviszony felmondással történt megszüntetése jogszerű volt-e vagy sem. Így csupán arra utalunk, hogy a munkavállaló kérelmére a bíróság a munkaviszonyt akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Munkaviszony megszüntetése a munkába állítást megelőzően

Kérdés: Van egy munkavállalónk, akivel korábban munkaszerződést kötöttünk, de csak egy hónap múlva kellene munkába állítanunk. Időközben a bíróság helyreállította a munkaviszonyát annak a munkavállalónak, akinek a helyére felvettük a munkavállalót. Mivel két munkavállalóra ugyanabban a munkakörben nincs szükségünk, nem szeretnénk őt alkalmazni. Tekintettel arra, hogy nem kívánunk ismét egy jogellenes megszüntetésbe "beleszaladni", hogyan szüntethetjük meg jogszerűen a munkaviszonyát? Hivatkozhatunk a munkaszerződésében kikötött próbaidőre?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló munkaviszonyát próbaidő alatti azonnali hatályú felmondással csak akkor szüntethetik meg, ha a munkaviszony már elkezdődött, azaz, ha a munkavállalót már munkába állították a munkaszerződés szerinti időpontban. A munkába állítását követően ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Óradíj pedagógusnak

Kérdés: 20 órás oktatótanárként az intézményünk gyermekotthoni részében túlmunkát vállaltam betöltetlen állás helyére. A túlmunka kifizetéséről a gyermekotthon vezetője azt a tájékoztatást adta, hogy hétköznap 19-07 óráig az óradíjam felett 50%, a szombat-vasárnap napközbeni és ugyanebben az intervallumban ledolgozott órák után az óradíjam 200%-át kapom. Se ügyeletet, se készenlétet nem rendeltek el. A fenntartó KLIK nem fizette ki ezt a bért, pihenőidőt sem biztosítottak helyette. Az órabérem 60%-át kaptam meg éjszaka, vasárnap pedig a 200%-át. Ha nem ismerem a törvényt, a gyermekotthon vezetője pedig a fent említett tájékoztatást adta, akkor ki követett el hibát? A nagy emberhiányra való tekintettel volt, hogy folyamatosan 24, 36, 54 órákat dolgoztam. Én a beígért túlmunka-elszámolás miatt vállaltam ennyi munkát, illetve a kollégáim is. Ezt nem akarják kompenzálni a KLIK-ben. Ki a felelős ezért, hová fordulhatok jogorvoslatért? Van-e anyagi vonzata, ha munkaügyi pert indítok?
Részlet a válaszából: […] A feltett kérdésből a munkavégzés körülményei, kinevezés szerinti feltételei nem állapíthatók meg pontosan. Általánosságban fogalmazva: a betöltetlen álláshelyen rendszeresen történő munkavégzés csak a kinevezésbeli munkaidő mértékének módosításával (részmunkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Elmaradt jövedelem iránti igény érvényesítése jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén

Kérdés: A bíróság megállapította, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyomat, és az ítéletben keresetpótló kártérítés megfizetésére kötelezte a munkáltatót. Időközben nyugdíjba mentem, de mivel nem merítettem ki a 12 havi távolléti díjnak megfelelő összeget, ismét keresetet kívánok indítani. Az időközben folyósított nyugdíjat megtérülő jövedelemként el kell-e számolni, azaz jogos igényem csökken-e a nyugdíj összegével? Ha a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítési igényemet több lépcsőben (több perben) is érvényesítem, hogyan alakul az elévülési idő?
Részlet a válaszából: […] A 4/2013. KMK véleményben kifejtettek alapján az anyagi jogerő a keresettel érvényesített joghoz fűződik, ezért a jogerős ítélettel el nem bírált igények az elévülési időn belül érvényesíthetőek. Ilyen például az is, ha a jogerős ítélet meghozatalakor az igény nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Jogérvényesítés munkabér kifizetésének késedelme esetén

Kérdés: Ha nem történik meg a munkabér időbeni átutalása, ahogy az a szerződésben szerepel, csak napokkal később, akkor hova lehet fordulni, milyen jogok illetnek meg?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló részére járó munkabért – eltérő megállapodás hiányában – utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni, és a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni [Mt. 155. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Jubileumi jutalom egyházi óvodánál

Kérdés: Önkormányzati óvodánkat 2004-ben átvette a katolikus egyház. Akkor minden dolgozó kapott egy olyan írásos dokumentumot, amely szerint: "Illetménye: a közalkalmazotti illetménytábla szerint, 13. havi illetmény, jubileumi jutalom." Tehát: semmilyen hátrány nem ér bennünket a változás miatt. Ennek ellenére 2007-ben én voltam az utolsó, aki jubileumi jutalomban részesültem (a 30 év után járóban). Azóta ezt nem kapják az intézményben dolgozók. Tudok az állami támogatásban részesülő egyházakra vonatkozó törvényekről, a szociális ellátásokról szóló törvény is kimondja: nem érheti hátrány az egyházi intézményekben dolgozó pedagógusokat [Kjt. 78. §, 94/L. § (4) bekezdés, költségvetési törvény 35. § (3) bekezdés stb.]. 61 évesen, a 40 éves munkaviszony megléte kapcsán, a nők kedvezményes nyugdíjába mentem 2015. XII. 29-én. Megillet-e ebben az esetben – 38 év közalkalmazotti jogviszonyban ledolgozott idő után – a 40 éves jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] Az egyházi köznevelési intézménynél foglalkoztatottak munkaviszonyban állnak. Az Nkt. 65. §-ának (10) bekezdése szerint az egyházi köznevelési intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak rendkívüli munkavégzése díjazására, pótszabadságára a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.
1
5
6
7
15