Átirányítás és aránytalan sérelem

Kérdés: Munkaadóm, élve jogával, más beosztásba helyez 44 napra. Az eddigi egy műszakos rugalmas beosztásom két műszakos kötött időre változik. Ez azzal jár, hogy 11-19 óra közötti délutános műszakom idején reggel fél 9-kor el kell jönnöm otthonról, és csak este 21.15-re érek haza. Kimeríti-e az adott helyzet az aránytalan sérelem fogalmát? A törvény szerint ugyanis az átirányítás nem járhat aránytalan sérelemmel a munkavállalóra.
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó szabályai 2013. január 1-jén lépnek hatályba [új Mt. 298. § (2) bek. a) pont], ezért a kérdést az 1992. évi Mt. alapján kell megválaszolni. E szerint az átirányítás – illetve a munkaszerződéstől eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.

Üzemi tanácsi jogok megsértése

Kérdés: A cégünknél – ahol üzemi tanácsi elnök vagyok – nagy beruházás van folyamatban, melyről az üzemi tanács véleményét nem kérték ki, majd csak későn, többszöri kérésre mutatták be a rajzokat, amit az üzemi tanács véleményezett. A dolgozók átszervezéséről sem kérték ki a véleményünket, és az üzemi tanácsi tagokat, elnököt is a megkérdezésünk nélkül helyezik át. Mit tehetünk? Milyen jogra hivatkozhatunk?
Részlet a válaszából: […]  A munkáltató döntése előtt legalább tizenöt nappal köteleskikérni az üzemi tanács véleményét a munkavállalók nagyobb csoportját érintőmunkáltatói intézkedések és szabályzatok tervezetéről, így különösena) a munkáltató átszervezéséről, átalakításáról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.

Változó munkahely és a más munkahelyre történő beosztás megtagadhatósága

Kérdés: 2008. március 10. napjától dolgozom munkáltatómnál eladói munkakörben. Változó munkahelyre vettek fel, de telephelyként a jelenlegi munkavégzési helyem van megjelölve. A munkáltatóm azonban aláíratott velem egy papírt arról, hogy 2012. június 1-jétől átirányítanak egy másik városba. Kérdésem, hogy ezt megtehetik-e, ha igen, akkor mennyi időre, végleg, vagy csak 44 munkanapra? Költségeimet meg kell-e téríteniük, ha igen, mit? Köteles vagyok-e elfogadni? Ha nem fogadom el, akkor rám nézve milyen következménnyel jár?
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben a munkaszerződésben változó munkavégzési helykerült kikötésre, akkor a munkáltató a munkavállalót – ellenkező megállapodáshiányában – egész működési területén foglalkoztathatja. Azzal, hogy amunkavállaló aláírta a munkaszerződést, amelyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás

Kérdés: Az új Mt. 53. §-a szabályozza az eddigi kirendelést, kiküldetést, átirányítást, csak ezeket nem nevezi nevén? Ezen a téren mik a változások?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. 53. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltató jogosult amunkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyenvagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Ezek közül az első eset a korábbiátirányításnak, a második a kiküldetésnek, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.

Szakszervezeti tisztviselők – változó védelem

Kérdés: Nagyvállalatként működik cégünk. Jelenleg huszonöt szakszervezeti tisztviselő dolgozik nálunk összesen három telephelyen, és mind részesül munkajogi védelemben. Úgy tudjuk, hogy az új Mt. maximalizálja a szakszervezeti tisztviselők számát. Hány szakszervezeti tisztviselő lehet, és mi lesz a többiekkel?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 2012. július 1-jétől valóban eltérően szabályozza a szakszervezetitisztségviselők munkajogi védelmét. A védelem terjedelme – hasonlóan a korábbiszabályozáshoz – továbbra is a választott szakszervezeti tisztséget betöltőmunkavállaló munkaviszonyának munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.

Kiküldetés, kirendelés, átirányítás

Kérdés: Az új Mt.-ből elmaradtak a kiküldetés, kirendelés, átirányítás szabályai. Ez azt jelenti, hogy ezentúl ilyen elrendelésre a munkáltató részéről nem lesz lehetőség? Ez ugyanis teljesen ellehetetlenítené a tevékenységünket (külkereskedelmi cég vagyunk).
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a rövid válasz: nem azt jelenti! Bővebben: az1992-es Mt. négy formáját nevesítette a munkaszerződéstől eltérőfoglalkoztatásnak, amely elrendelésére a munkáltatónak anélkül volt törvényben biztosítottlehetősége, hogy a munkaszerződést – a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 21.

Méltányos mérlegelés – munkáltatói kötelezettség a munkavállalóval szemben

Kérdés: Mit jelent az a kitétel a törvényben, hogy a munkáltató a munkavállaló érdekeit méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. 6. §-ának (3) bekezdése olyan szabályt tartalmaz,amely eddig nem szerepelt a munkajogi szabályozásban. E szerint a munkáltató amunkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni,a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 21.

Állásidő vagy négynapos munkahét?

Kérdés: Társaságunk beszállító lévén kénytelen igazodni a nagyvállalatok igényéhez. Kérdésem: cégünk, hogy ne kelljen elküldenie a dolgozókat, péntekenként állásidőre küldené az embereket, viszont nem tudja kifizetni erre az időre járó teljes alapmunkabért. Milyen lehetőségek lennének a bér csökkentésére, hogy a munkaszerződést ne kelljen módosítani, mert ez csak az utolsó lépés lenne?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. általános szabálya alapján a munkavállalót, ha amunkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiattkiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg [Mt. 151. § (4)bekezdés]. Előrebocsátjuk, hogy a kérdés teljes körű,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.
1
7
8