1479 talált cikk a munkaszerződés kifejezésre

Kérdés: Szerződés szerint hétfőtől péntekig 40 órában vagyok alkalmazva. Ezzel szemben 12 órát dolgozom minden második nap. Nem kapok pótlékot a negyvennél több órára, vasárnapra és az ünnepnapokra. Hova fordulhatok a panaszommal?

Kérdés: A kft. ügyvezetője, aki a cég tagja is, munkaviszonyban 3639 FEOR-számmal történt bejelentés alapján ügyvezetői, valamint egyéb adminisztrációs feladatokat lát el. Számára a garantált bérminimumot meghaladó bér kerül számfejtésre, melynek járulékai a munkaviszony alapján vannak megfizetve. Megfelelő-e a fenti FEOR-szám a két munkakör ellátásához? Ellátható-e egy FEOR-szám alatt a két fenti tevékenység? Meg kell határozni a munkaszerződésben pontosan, hogy napi vagy heti munkaidő tekintetében mennyi időt tölt az egyik vagy a másik feladatkörében?

Kérdés: Az Mt. 208. §-ának (2) bekezdése alapján vezetővé minősített munkavállalóra kiterjed a kollektív szerződés hatálya? Találkoztam olyan állásponttal, mely szerint a munkaszerződésben vezetőnek minősített munkavállalót nem lehet a kollektív szerződés hatálya alól kizárni; azaz a kollektív szerződés hatálya csak a munkáltató első számú vezetőjére és helyettesére nem terjed ki.

Kérdés: Eladóként dolgozom egy cégnél. A jelenlegi munkám mellett szeretnék egy másik üzletben is dolgozni részmunkaidőben. Ebben az állásban sokkal kedvezőbb a bérezés, mint a jelenlegiben, de csak úgy tudom megoldani, ha mindkét helyen részmunkaidőben dolgozhatnék. Elmondtam ezt a főnökömnek, és kértem, hogy módosítsuk a munkaszerződésem részmunkaidősre, de ezt nem akarta elfogadni. Úgy hallottam, hogy a női alkalmazottaknál köteles a munkáltató elfogadni, ha részmunkaidőben szeretnének dolgozni a továbbiakban. Mivel érvelhetnék, hogy ezt a főnököm is tudomásul vegye?

Kérdés: 2015. szeptember 10-én az Európai Unió Bírósága egy munkajogi tárgyú előzetes kérdésben döntött. A spanyol National High Court of Spain bíróság azzal az előzetes kérdéssel kereste meg az Európai Unió Bíróságát, hogy állandó vagy szokásos munkavégzési hely hiányában munkaidőnek minősül-e az utazási idő a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv alapján. Az Európai Unió Bírósága az irányelv rendelkezéseit egy konkrét ügyre alkalmazva megállapította, hogy az utazási idő is beleszámít a munkaidőbe az állandó vagy szokásos munkavégzési hellyel nem rendelkező munkavállalók esetében. Kérdésem ezzel kapcsolatban: amennyiben egy munkavállaló munkaszerződésében munkahelyként a munkáltató székhelye/telephelye és/vagy munkavégzési helyként nagyobb földrajzi terület van feltüntetve, ez értelmezhető-e úgy, mint állandó vagy szokásos munkavégzési hely, ha egyébként a munkavállaló rendszerint "terepen" végzi a tevékenységét (pl. ügyféltől ügyfélig, és nincsen ún. bázisa)? Amennyiben az ilyen tevékenységet végzők munkaszerződésében változó munkavégzési hely van feltüntetve, azzal igazolható-e, hogy létezik szokásos munkavégzési helyük (lásd átmeneti szabályok az Mt. alkalmazására), avagy sem? Értelmezhető-e rájuk a munkaidőszabály (azaz az otthonuktól az első munkavégzési helyükre érkezés is beleszámít a munkaidőbe), amennyiben kötetlen munkarendben dolgoznak?

Kérdés: 2016. január 1-jétől három műszakos munkarend bevezetését tervezzük, jelenleg egy műszakban működünk, de igen sok túlórával. Kell-e ehhez a változtatáshoz a munkaszerződések módosítása? Ez így már megszakítás nélküli munkarendnek minősül? Amennyiben a munkavállaló nem szeretné vállalni az új munkarendet, felmondhat-e erre hivatkozással, akár azonnali hatállyal? Illetve ebben az esetben felmondhat-e a munkáltató? Jár-e ilyenkor végkielégítés?

Kérdés: Néhány havibéres munkatársunk az október 23-i hosszú hétvégét külföldön töltötte, betanulási célú kiküldetésben. Elegendő erre a napra "kiküldetést" írni a munkaidő-nyilvántartásba? Hogyan kell nekik elszámolni az október 23-i napot, ha egyébként a tanfolyam ezen a napon is tartott, kitöltve a napi nyolcórás munkaidőt?

Kérdés: Jogszerűen meg lehet szakítani a szabadságot azért, hogy a próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetést közölje a munkáltató a munkavállalóval?

Kérdés: Munkavállalóink szerelőmunkát végeznek, rendszeresen kijárnak az ügyfelekhez, és a területi központba csak akkor jönnek be, ha adminisztrációs feladatokat kell ellátniuk, vagy eszközöket kell felvenniük, leadniuk. Munkaszerződésükben munkavégzési helyként az a régió van megjelölve, amelyen belül az ügyfeleket fel kell keresniük. Ebből következően a napjaik jelentős részében közvetlenül otthonukból utaznak ki a felkeresendő ügyfelekhez, és a nap utolsó ügyfelétől közvetlenül utaznak haza. A felkeresendő ügyfelek listáját előzetesen a területi központból kapják meg. Jól gondolom, hogy esetükben az első ügyfélhez, illetve az utolsó ügyféltől történő utazás az Mt. szabályai szerint nem minősül munkaidőnek?

Kérdés: A Kjt. 66. §-ának (8) bekezdése lehetőséget ad-e munkáltatói mérlegelésben garantált illetményen felüli munkáltatói döntésen alapuló illetményrész visszavonására, ha a kevéssé alkalmas vagy alkalmatlan minősítést a közalkalmazott nem a kinevezést követő egy év eltelte után, hanem későbbi, akár sokadik minősítése alkalmával kapja?